Nemesvakolat felhordása

A nemesvakolat a homlokzat vékony, színes záróvakolata. Ma szinte mindig vödrös, felhasználásra kész pasztaként kapható, amelyet glettvassal hordanak fel, és simítóval alakítanak ki rajta a struktúrát. A régebbi, porból kevert, cementes vagy meszes nemesvakolatok helyét a szerves és szilikát kötőanyagú vékonyvakolatok vették át, amelyek a vonatkozó európai szabvány, az MSZ EN 15824 szerint minősülnek.

A nemesvakolat a szemcseméretnyi vastagságban kerül fel, ezért az alap egyenetlenségeit nem tünteti el. Ami a nemesvakolat alatt van, az később is látszik: a hullámos alapvakolat, a kiálló dübel vagy a rosszul lezárt repedés. A jó eredmény ezért a sík, ép alappal kezdődik, ahol kell, hálós kiegyenlítő réteggel.

A kötőanyag határozza meg, mennyi párát enged át a vakolat, hogyan viselkedik az esővel és a szennyeződéssel, és mennyire tartja a színt. A páraáteresztést a páradiffúziós ellenállási szám (μ) mutatja: minél kisebb, annál könnyebben jut ki a pára a falból. A gyártói adatlapok szerint egy akril vékonyvakolat μ-értéke 70⁠–⁠80, egy szilikáté 30⁠–⁠50 körüli.

A kapart struktúra egyenletes, finoman szemcsés, a felület minden pontján azonos méretű szemcsékkel. A dörzsölt struktúrában a nagyobb szemcsék a simítás irányában barázdákat húznak, ez rusztikusabb hatást ad. A szemcseméret 1,5, 2 vagy 3 mm, a nagyobb szemcse jobban takarja az alap apró hibáit, és több anyagot kíván.

A gyártói adatok szerint 1,5 mm-⁠es kapart vakolatból nagyjából 2,5 kg/m², 2 mm-⁠esből 2,6⁠–⁠2,9 kg/m², 3 mm-⁠esből 3,6⁠–⁠3,9 kg/m² szükséges. Családi házon az 1,5 vagy 2 mm-⁠es kapart struktúra a leggyakoribb, a nagyobb szemcse a nagy, sík homlokzatokon mutat jól.

1. Az alap ellenőrzése: teherbíró, száraz, por-, fagy- és kivirágzásmentes legyen, laza részek nélkül, és ne legyen víztaszító.
2. Erősen vagy egyenetlenül nedvszívó alapon mélyalapozó, majd minden alapon a nemesvakolat színére színezett alapozó, a gyártó szerinti, jellemzően 24 órás várakozással.
3. A nemesvakolat felkeverése, szükség esetén legfeljebb 1 százalék vízzel, a vödrök összekeverése, ha több gyártási tétel van.
4. Felhordás glettvassal szemcsevastagságban, majd a struktúra kialakítása műanyag simítóval, falsíkonként megszakítás nélkül.
5. A friss felület védelme a tűző naptól, az esőtől és az erős széltől állványhálóval, a gyártótól függően 1⁠–⁠3 napig.

A sötét nemesvakolat a napon jóval jobban felmelegszik, mint a világos. Hőszigetelt homlokzaton a vékony vakolat és az alatta lévő szigetelés eltérően tágul, a feszültség repedést okozhat. A gyártók ezért a szín világossági értékére (HBW) alsó határt adnak, vagy a napsugárzás visszaverését jelző TSR-érték szerint erősített rétegrendet írnak elő. Egy gyártó 15-ös HBW-t ad meg határnak, egy másik a 20⁠–⁠24 közötti TSR-értékű színekhez vastagabb, erősített ágyazóréteget kér.

A színválasztás többi szempontjáról, a tetőhöz és a környezethez illesztésről és a településképi előírásokról a homlokzati színválasztás aloldalon írunk.

A gyártók a vékonyvakolatokba alga- és gombaölő adalékot kevernek, de maguk is jelzik, hogy ez alapszintű védelem, és a tartós alga- és penészmentesség nem garantálható minden helyzetben. Az adalék az esővel idővel kimosódik. Árnyékos, északi, fák vagy bokrok mellett álló, szigetelt homlokzaton a nemesvakolat felülete éjszaka lehűl, harmat ül rá, és ez kedvez az algáknak.

Ilyen helyen a szilikon vagy a szilikon-szilikát vakolat kevesebb vizet vesz fel, és gyorsabban szárad, mint az akril. A tisztításról és a megelőzésről a homlokzattisztítás aloldalon írunk.

A kifakult, koszos vagy hajszálrepedéses régi nemesvakolat nem mindig igényel bontást. Ha a régi réteg jól tapad, a felületet megtisztítjuk, az algás részeket algaölővel kezeljük, a laza és porló részeket eltávolítjuk. Repedezett felületen, és a gyártók előírása szerint a régi hőszigetelő rendszerek felújításakor is, üvegszövet hálóval ágyazott kiegyenlítő és erősítő réteg kerül a régi vakolatra, erre jön az alapozó és az új nemesvakolat.

Az új réteg kötőanyagát a régihez kell igazítani. Szilikát vakolat csak ásványi alapon tapad, ezért régi akril vagy diszperziós felületre szilikon vagy akril kerül, vagy a hálós ágyazóréteg ad új, ásványi alapot. Ha a régi szigetelés vékony, és a felújítással együtt vastagítani is kellene, az a rászigetelés kérdése, erről a hőszigetelési aloldalon írunk.

Az ár három részből áll: az alap előkészítése (javítás, hálós kiegyenlítés, alapozás), az anyag és a felhordás munkadíja. Az anyagnál a kötőanyag a legnagyobb tényező, az akril a legolcsóbb, a szilikon és a szilikon-elasztomer a legdrágább. A szemcseméret az anyagmennyiséget, a színcsoport a pigment mennyiségét és így a vödör árát mozgatja.

A munkadíjat a homlokzat tagoltsága, a kávák és élek száma, a színhatárok és a magasság befolyásolja. A sávok az oldal tetején lévő ártáblázatban szerepelnek, a tételes ajánlat a felmérés után készül.