Belső hőszigetelés, ha kívülről nem lehet

A külső oldali szigetelés szinte mindig jobb: a fal a meleg oldalra kerül, a hőhidak nagy része eltűnik, és a lakótér sem lesz kisebb. A belső szigetelés akkor jön szóba, ha kívül nem lehet dolgozni. Ilyen a műemléki vagy helyi védelem alatt álló, díszített homlokzat, a látszó tégla- vagy kőburkolat, a telekhatáron álló fal, amelynél a szigetelés a szomszéd telek fölé nyúlna, és a társasházi lakás, ahol a közösség nem szigetel.

Gyakori eset az is, amikor egy-egy helyiség hideg falát kell rendbe tenni: egy északi sarokszobát, egy kávájánál penészedő ablakot vagy egy tetőtéri térdfalat. Itt a belső szigetelés a teljes homlokzati felújítás helyett vagy annak elkészültéig ad megoldást.

Belső szigetelésnél a meglévő fal a hideg oldalra kerül. Télen hidegebb lesz, mint korábban, és a harmatpont a szigetelés és a fal határára vagy a falba tolódik. Ha a lakás párája a szigetelésen át eléri ezt a hideg réteget, ott lecsapódik, és a szigetelés mögött, láthatatlanul nedvesedik és penészedik a fal. A belső szigetelés ezért páratechnikai feladat.

A jól elkészített belső szigetelés hatása gyorsan érezhető. Egy gyártói számítás szerint egy 38 cm-⁠es kis méretű tömör téglafal hőátbocsátási tényezője 1,43 W/m²K-ről 12,5 cm-⁠es ásványi hőszigetelő lappal 0,28-ra csökken, a belső falfelület hőmérséklete pedig 20 °C-os szobában a 15 °C körüli értékről 19,5 °C fölé emelkedik. A penészhez nem kell lecsapódó víz, a falfelület tartósan 80% körüli relatív páratartalma is elég, ezért a német DIN 4108-⁠2 szabvány 12,6 °C-os legalacsonyabb felületi hőmérsékletet ír elő.

A belső szigetelésnek két elve van. Az egyik a párát beengedi, és a nedvességet kapilláris úton visszavezeti a helyiség felé, a másik a párát fóliával, légtömören kizárja. A kettő nem keverhető: kapillárisan aktív lapra nem kerülhet fólia, a fóliás rendszer fóliáját pedig sehol sem szabad megszakítani.

A belső szigetelés megszakad ott, ahol a födém, a belső válaszfalak és az ablakkávák a külső falhoz csatlakoznak. Ezek a szerkezetek a hideg külső fallal érintkeznek, és a szigetelés széle mellett, a mennyezet és a válaszfal sarkában hidegebbek lesznek a szigetelt felületnél. Itt jelenik meg a penész, ha a csatlakozást nem kezeljük.

A födém alsó síkján és a válaszfalakon nálunk a külső faltól 40⁠–⁠50 cm-⁠es sávban vékony, ék alakú kiegészítő szigetelés kerül, a kávákba 15⁠–⁠20 mm-⁠es kalcium-szilikát lap. A radiátorfülke, ahol a fal eredetileg is vékonyabb, külön figyelmet kér. Panelházban a vasbeton héj a födémekkel és a falakkal mindenhol összefügg, ott a belső szigetelést csak kivételesen, kis felületen javasoljuk.

Régi fagerendás födémnél a gerendafejek a külső falon fekszenek fel. Belső szigetelés után a fal és vele a gerendafej is hidegebb lesz, ezért vastag belső szigetelés ilyen falra csak a gerendafejek ellenőrzése és páratechnikai számítás után kerül.

1. Nedvességmérés és a nedvesség okának megszüntetése (beázás, felszívódó talajnedvesség, csőszivárgás). Nedves falra belső szigetelés nem kerülhet.
2. A tapéta, a diszperziós festék és a laza vakolat eltávolítása, a penész kezelése penészgátló lemosóval.
3. A fal kiegyenlítése, hogy a lap teljes felületen, légrés nélkül feküdjön fel.
4. A lapok ragasztása teljes felületen, szoros illesztéssel, a csatlakozó födémen és válaszfalakon kiegészítő ékekkel, a kávákban vékony lappal.
5. Gipszkarton előtétfalnál a váz, a gyapot, a légtömören ragasztott fólia és a burkolat, a konnektorok légtömör dobozban.
6. Glettelés, hálózás, végül szilikát- vagy mészfesték a kapillárisan aktív lapon, a gipszkartonon a szokásos festés.

• A lapot pontokban ragasztják, és mögötte légrés marad, ahol a pára akadálytalanul lecsapódik.
• A fóliás rendszer fóliáját a konnektoroknál, a polcok rögzítésénél átszúrják, és a lyukakon a párás levegő a hideg falhoz jut.
• A kalcium-szilikát lapra diszperziós festék vagy tapéta kerül, és a lap nem tudja visszaadni a nedvességet.
• Nedves falat szigetelnek belülről, és a nedvesség a szigetelés mögé zárva tovább rongálja a falat.
• Kimaradnak a födém- és válaszfalcsatlakozások, és a penész a szigetelés széléhez költözik.
• A szekrényt közvetlenül a szigetelt külső falhoz tolják, így mögötte nem mozog a levegő.

A négyzetméterárak az oldal tetején lévő ártáblázatban szerepelnek. A legnagyobb tétel a rendszer (kalcium-szilikát vagy gipszkarton előtétfal), mellette a fal előkészítése, a penész kezelése, a csatlakozó födémek és válaszfalak kiegészítő szigetelése, a kávák száma és a festés mozgatja az árat.

A helyiség a szigetelés vastagságával kisebb lesz, a konnektorokat, a kapcsolókat, a radiátort és a függönykarnist át kell helyezni vagy meg kell hosszabbítani, ezeket a felmérésen felírjuk. Ha teheti, készítsen fotót a falról, a sarkokról és a penészes foltokról, és írja meg, mikor jelentkezik a penész: télen, fűtés közben, főzés vagy fürdés után.