Utólagos lift beépítése társasházba

Az utólagos lift helyét a lépcsőház, az udvar és a homlokzat adottságai döntik el. A legtöbb régi bérházban két lehetőség van: a lépcsőszem, vagyis a lépcsőkarok közötti nyitott tér, vagy egy homlokzatra, udvarra épített külső akna, amely a lépcsőházhoz vagy a függőfolyosókhoz csatlakozik. Ritkábban egy belső helyiség vagy egy megszűnt kémény-, szellőzőakna is szóba jöhet.

A felvonónak a legalsó megálló alatt süllyeszték, a legfelső felett aknafej kell. Egy hazai felvonószerelő költségösszesítője 1100⁠–⁠1300 mm mély, vasalt süllyesztékkel és a legfelső szint felett nagyjából 3,5 m-⁠es aknafejjel számol. Régi házban a süllyeszték helyén pince, alapvezeték vagy alap lehet, a legfelső szint fölött pedig padlás vagy tetőszerkezet, ezért ezeket a felmérésen megnézzük. A meglévő épületekbe szerelt új felvonókra az EN 81-⁠21 szabvány ad eltérő követelményeket, többek között a csökkentett süllyeszték és aknafej, a kisebb aknaterület és a meglévő, áttört aknafalak esetére.

A lift az épületre is erőt ad át. A kormányhivatal tájékoztatója szerint a létesítési engedélyhez az átadódó erők helyét, irányát és nagyságát számítással kell megadni, meglévő épületnél pedig tartószerkezeti tervezői nyilatkozat kell arról, hogy az épület ezeket felveszi. A statikus a lépcsőszem falait, a födémeket és a külső akna csatlakozását vizsgálja.

A megállók helye a lift hasznát döntheti el. Sok régi házban a lakások a szinteken, a lépcsőház pihenői a félemeleteken vannak, és a lépcsőszembe épített lift csak a pihenőkön állhat meg. Ilyenkor a lakásokig fél szint lépcső marad. Külső aknánál a fülke a szintekhez igazodhat, de a lépcsőházhoz vagy a folyosóhoz átjárót kell nyitni.

Társasházakban ma elterjedt a gépház nélküli felvonó, amelynek hajtása az aknában van, így nem kell külön gépházat építeni a tetőre. A KONE tájékoztatója szerint a kültéri lift jelentősen drágább, elsősorban az aknaépítés miatt, és az időjárásnak is ellenállónak kell lennie. Az aknát szinte minden esetben teljesen zártan kell kialakítani. Egy hazai felvonószerelő összesítője szerint burkolata lehet üveg, körülbelül 10 mm-⁠es polikarbonát, 4+4 vagy 5+5 mm-⁠es ragasztott biztonsági üveg, beltéren gipszkarton is.

A fülke méretét a hely és a lakók igénye adja. Ha a lépcsőszem engedi, olyan fülkét és ajtót választunk, amely kerekesszékkel, babakocsival is használható, és a bejárat akadálymentes megközelítését is ehhez igazítjuk. Ha a bejáratnál csak néhány lépcsőt kell áthidalni, a rendelet szerint a legfeljebb 0,15 m/s sebességű, legfeljebb 3 m emelőmagasságú személyemelő engedély helyett bejelentéssel is létesíthető.

Ha a felvonó létesítéséhez építési engedélyhez kötött tevékenység is tartozik, például az épület külső méretét megváltoztató akna, a felvonót az építésügyi hatósági eljárásban, azzal együtt engedélyezik. Ha nem, a fővárosi vagy vármegyei kormányhivatal műszaki biztonsági eljárásban adja ki a létesítési engedélyt, amely a véglegessé válásától számított négy év után hatályát veszti, kivéve, ha addig a munka megkezdődik, és a berendezés a kezdéstől számított hat éven belül elkészül. A kormányhivatal tájékoztatója szerint az ügyintézési határidő 60 nap, a kérelmet elektronikusan kell benyújtani, és a berendezést csak a végleges engedély birtokában szabad létesíteni.

A kérelemhez a felvonótervező aláírólapja, helyszínrajz, 1:25-ös aknaalaprajz, legalább 1:50-es aknametszet, a gépi berendezés adatai, az épületre átadódó erők számítása, forgalomszámítás, műszaki leírás, a kiszolgált helyiségek tűzveszélyességi besorolása és meglévő épületnél a tartószerkezeti tervezői nyilatkozat kell. Műemléknél az örökségvédelmi követelményeket is vizsgálják, a közterületről látható aknához településképi eljárás is kellhet.

A társasházi törvény liftre külön szavazati arányt nem ír elő. A közgyűlés alapesetben a jelen lévők tulajdoni hányad szerinti egyszerű többségével dönt, a rendes gazdálkodás körét meghaladó kiadáshoz viszont egyhangú határozat kell. Egy addig nem létező berendezés, egy első lift létesítése könnyen ide tartozhat.

A közös költség a tulajdoni hányad szerint oszlik, ha az SZMSZ másként nem rendelkezik. Az SZMSZ-ben a lift építésére és fenntartására eltérő arány is megállapítható, például a földszinti lakásokra kisebb rész. Az SZMSZ elfogadásához és módosításához az összes tulajdoni hányad szerinti egyszerű többség kell. A KONE tájékoztatója szerint a lift karbantartási költsége a közös költség része.

1. Megvalósíthatósági vizsgálat statikussal és felvonótervezővel, változatok és költségbecslés.
2. Közgyűlés a változatról, a költségmegosztásról, a finanszírozásról és szükség esetén az SZMSZ módosításáról.
3. Kiviteli és engedélyezési tervek, létesítési engedély, ha kell, építési engedély és településképi eljárás.
4. A felvonó megrendelése és gyártása, közben az építészeti munkák, süllyeszték, akna, áttörések.
5. A felvonó szerelése, villamos betáp, a lépcsőház és a csatlakozások helyreállítása.
6. Üzembe helyezés előtti vizsgálat, használatbavétel, karbantartási szerződés.

A rendelet szerint a 20 évesnél nem régebbi vagy felújított felvonókon évente váltakozva fővizsgálatot és ellenőrző vizsgálatot kell végeztetni, a régebbieken félévente. Az új felvonó üzembe helyezés előtti vizsgálata az első évi fővizsgálatot kiváltja. A vizsgálatokra az üzemeltetőnek, vagyis a társasháznak nyilvántartott szervezetet kell megbíznia, a rendszeres karbantartást pedig a felvonószerelővel kötött szerződés rendezi.

Az ár a lift helyén kezdődik: a lépcsőszembe épített akna rövidebb és könnyebb, a külső akna alapozást, teherhordó acélszerkezetet, időjárásálló burkolatot, tetőt és átjárókat igényel. A megállók száma és a szintmagasságok, a felvonó típusa, teherbírása és fülkemérete, az ajtók kialakítása, a süllyeszték és a pince adottságai, a villamos betáp és a lépcsőház átalakítása is számít. A tervezés, a statika és az engedélyezés külön tétel. A sávok az oldal tetején lévő ártáblázatban szerepelnek, a tételes ajánlat a megvalósíthatósági vizsgálat után készül.