Válaszfal építése

A válaszfal csak a saját súlyát hordja, ezért több anyagból is készülhet. A falazott fal tégla vagy pórusbeton elemekből épül habarccsal vagy ragasztóval, vakolva. A gipszkarton fal fémvázra csavarozott lapokból áll, a lapok között szigeteléssel. A kettő közötti választást a helyiség használata, a födém teherbírása, a hanggátlási igény és az ütemezés dönti el.

A falazott válaszfal mellett szól a terhelhetőség (konyhaszekrény, mosdó, polc dübellel), a nedvességtűrés és a tömeg adta hanggátlás. A gipszkarton mellett a kis súly, a száraz, gyors építés és a vezetékek egyszerű elrejtése. A hangszigetelt gipszkarton falnál a rezgéscsillapító szalag és a rugalmas vázkapcsolat dönti el a teljesítményt, ennek hiánya a leggyakoribb utólagos panasz.

A válaszfal saját alap nélkül, a födémre vagy a talajon fekvő padlólemezre épül. Az úsztatott esztrichre nem falazunk, mert az a terhelés alatt megbillen, a falat a teherhordó réteg alá vagy a födémszerkezetre állítjuk. Az első sor alá kiegyenlítő habarcsréteg kerül, ez adja a fal vízszintjét.

A meglévő falhoz az új falat falkötő acéllal vagy a falba vésett horonnyal kötjük, így a csatlakozásnál nem nyílik repedés. A fal tetején a födém alá rugalmas kitöltés kerül. A födém a terhelés alatt kissé lehajlik, és ha a válaszfal mereven a födém alá van ékelve, a födém terhet ad rá, amitől a fal megreped.

Az ajtónyílás fölé gyári áthidaló kerül, a gyártó által előírt felfekvési hosszal mindkét oldalon. A tok beépítésének módja befolyásolja a falazást: az acéltokot falazás közben falazzuk be, a fa és utólagos tokokhoz pontos méretű nyílást hagyunk, a tokot a vakolás és a festés után építik be. Az áthidalás és a tok beépítése a válaszfal négyzetméterárán felül külön tétel.

A falazott válaszfal hanggátlását elsősorban a tömege adja: a nehezebb, tömör tégla jobban gátolja a beszédhangot, mint a könnyű pórusbeton. Hálószoba és fürdő, illetve nappali és gyerekszoba között ezért nagyobb tömegű falat vagy kifejezetten hanggátló falazóelemet javaslunk. A hangot a csatlakozások is átvezetik, a födém és a fal közötti rés, a konnektorok egymással szembe vésett dobozai és a rossz ajtó a legjobb falat is lerontják.

Lakásban a falazóanyagot fel kell juttatni, ezért az emelet, a lift és a lépcsőház mérete is számít, és a munkát a házirend szerinti időben végezzük. A falazott válaszfal négyzetméterenként több száz kilogrammot is nyomhat, régi, fagerendás vagy ismeretlen szerkezetű födémen ezért a teherbírást előbb a statikus nézi meg.

A válaszfal nem tartószerkezet, építéséhez és bontásához nem kell építési engedély. Társasházban a lakáson belüli munkához közgyűlési hozzájárulás sem kell, ha a közös tulajdont, vagyis a tartószerkezeteket, a födémet és a teherhordó falakat nem érinti.

1. A fal helyének kitűzése a padlón és a mennyezeten, az ajtónyílás helyének és méretének kijelölése.
2. A padló előkészítése, kiegyenlítő habarcsréteg az első sor alá.
3. Falazás kötésben, a meglévő falhoz kötve, az ajtónyílás áthidalóval, szükség esetén acéltokkal.
4. Rugalmas csatlakozás a födém alatt, a fal tisztítása.
5. A villanyszerelés hornyai, majd vakolás, élvédők a sarkokon és a nyílásban.

• A födém alá mereven beékelt fal, amely a födém lehajlásától megreped.
• Csatlakozás a meglévő falhoz kötés nélkül, ahol a sarokban függőleges repedés nyílik.
• Úsztatott esztrichre épített fal, amely a padlóval együtt megmozdul.
• Túl rövid felfekvésű ajtóáthidaló, amely fölött a vakolat ferdén megreped.
• Egymással szembe vésett konnektordobozok, amelyek a hangot a szomszéd szobába vezetik.
• Nehéz tömör téglafal fagerendás födémen, a teherbírás ellenőrzése nélkül.

A négyzetméterárat a falazóanyag és a falvastagság adja, mellé jön az ajtónyílás áthidalója és a tok beépítése, a vakolás mindkét oldalon, az anyag felszállítása és a bontás, ha egy régi falat kell eltávolítani. Kis felületnél a kiszállás és az előkészítés nagyobb arányban jelenik meg az árban. Az oldal tetején lévő ársávok külön mutatják a falazást, a vakolást és az áthidalót, a gipszkarton falat összevetésként.