Alapásás géppel és kézzel

Alapásáshoz terv kell: új háznál a talajmechanikai szakvélemény és a statikus alapozási terve, kisebb melléképületnél és kerítésnél legalább a statikus által megadott alapméret. A földmérő a telken kitűzi az épület sarokpontjait, ezekre építjük a zsinórállást, amelyről az alap tengelyei és a szintek leolvashatók.

A közműnyilatkozatokat és a meglévő bekötések helyét még az ásás előtt tisztázzuk. Az egyszerű bejelentéssel vagy építési engedéllyel épülő háznál az alapásás már a kivitelezés része, az elektronikus építési napló ekkor már fut.

A sávalap családi háznál jellemzően 40⁠–⁠60 cm széles és legalább 80⁠–⁠100 cm mély, a fagyhatár alá és a teherbíró rétegig. Kerítésalapnál 30⁠–⁠40 cm a szélesség, a mélység itt is a fagyhatárhoz igazodik. Ha a talajvizsgálat szerint a teherbíró réteg mélyebben van, az árkot is mélyebbre kell vinni, vagy más alapozási mód kell.

A gépi ásásnál a kanál szélességét az alap szélességéhez választjuk, így az árokfal függőleges, és a talaj maga a zsalu. Laza, homokos talajon az árokfal beomolhat, ilyenkor zsaluzunk, vagy rézsűvel ásunk, ami több földmunkát jelent.

Gépi alapásásnál a minikotró az árok vonalán halad, a kitermelt földet az árok mellé depózza vagy teherautóra rakja. A gép után az árok fenekét kézzel tisztítjuk és szintezzük, a sarkokat és az elágazásokat kézzel igazítjuk. Egy családi ház alapárka gépi ásással jellemzően egy-két nap.

Kézi alapásás ott kell, ahová gép nem jut be: belső udvarban, meglévő épület melletti bővítésnél, ahol a régi alapot nem szabad megbolygatni, és a közművek közelében. A kézi ásás köbméterára a gépinek többszöröse, ezért a kettőt kombináljuk.

Az árok fenekén a talajvizsgálat által megadott teherbíró réteg legyen. Humusz, régi feltöltés, szerves anyag és törmelék nem maradhat, ha ilyen kerül elő, az árkot mélyítjük, vagy a statikussal egyeztetünk. Ha a talajvíz az árokba jön, szivattyúval víztelenítünk, és a betonozásig szárazon tartjuk.

A közművek közelében a gép csak a kézi feltárás után dolgozhat. A gázvezeték jellemzően 50⁠–⁠60 cm mélyen fut, a földkábel és a vízvezeték ennél mélyebben is lehet. Az alapon átvezetendő közművek védőcsöveit a betonozás előtt helyezzük el.

Az ár a kitermelt föld köbméterén, a talajon és a gépi és kézi munka arányán múlik. Drágít a kötött, köves vagy törmelékes talaj, a talajvíz, a szűk bejutás, a meglévő épület melletti óvatos munka és a föld elszállítása. A kerítésalapot folyóméterre, a ház alapját köbméterre vagy tételesen árazzuk, a sávok az oldal tetején lévő táblázatban vannak.

A kerítésalap árka keskenyebb és sekélyebb, mint egy házé, de hosszú. Egy 30 méteres kerítés 40×80 cm-⁠es alapárka nagyjából 10 m³ föld, géppel fél-egy nap, kézzel két-három nap. A kerítésoszlopok pontalapjait talajfúróval vagy keskeny kanállal ássuk ki, a betonozást a kerítésalap oldalán árazzuk.

Meglévő ház bővítésénél az új alap a régi mellé kerül. Itt a régi alap mellett óvatosan, a statikus utasítása szerint ásunk, sokszor kézzel, mert a régi alap alól kimozduló talaj a meglévő falat is megrepesztheti. Az új és a régi alap közé dilatáció kerül.

• Árok a fagyhatár felett vagy a humuszos rétegben.
• Szemre ásott, egyenetlen fenék, amelyen az alap vastagsága változik.
• Laza föld és agyagdarab az árok fenekén a betonozáskor.
• Túl széles árok, amelyben több beton fogy, mint a terv szerint.
• Esőben napokig nyitva hagyott, beomló árok.
• Gép a meglévő közművek fölött, kézi feltárás nélkül.

Az alapásás ajánlatához a statikai terv alapozási rajza, a talajvizsgálat és a földmérő kitűzése kell, kerítésnél legalább a hossz és az alap mérete. Mondja meg, milyen széles a bejáró, hol futnak a vezetékek, és maradhat-e föld a telken.