Alapozás sávalappal vagy lemezalappal

Az alap a ház teljes terhét, a falakat, a födémeket, a tetőt és a hasznos terhet vezeti le a teherbíró talajra úgy, hogy a ház egyenletesen és csak kis mértékben süllyedjen. A talajnak biztonságot kell adnia a talajtörés ellen, és az alap méretét, vasalását ennek alapján kell meghatározni. A talaj teherbírása ezért a kiindulópont, az alap típusa és mérete ebből következik.

Hazánkban az alapozási síknak a fagyhatár alá, általában 80⁠–⁠100 cm mélyre kell kerülnie, mert a fagyó és olvadó talaj megemeli, majd visszaejti a felette lévő szerkezetet. A helyi viszonyok ezt módosíthatják: laza feltöltésen, humuszos vagy szerves rétegen, duzzadó agyagon és magas talajvíznél mélyebbre kell menni, vagy más alapozási módot kell választani.

A sávalap a teherhordó falak alatt vonalszerűen futó betontest, a fal szélességénél szélesebb, családi háznál jellemzően 40⁠–⁠60 cm széles és legalább 80 cm mély. A nem teherhordó válaszfalak általában a padlólemezre kerülnek, saját alap nélkül. A lemezalap az egész alapterület alatt egybefüggő vasbeton lemez, mindig alul és felül vasalva, gyakran túlnyúlik a falak külső síkján. Nagy terhelésnél vagy gyenge talajon gazdaságosabb lehet a sávalapnál, és könnyű épületnél is, mert a padlólemez egyben az alap.

Az alapozást mindig a talaj megismerése előzi meg. A talajmechanikai vizsgálat fúrással és szondázással méri a talaj rétegződését, teherbírását és a vízviszonyokat, és a szakvélemény megmondja, milyen mélyen van a teherbíró réteg, és milyen alapozási mód jöhet szóba. Erre épül a statikus alapozási terve, amely rögzíti az alap típusát, méretét, mélységét, anyagát és vasalását.

A statikus a terv mellett a kivitelezést is ellenőrizheti, különösen a vasszerelés átvételét betonozás előtt. Új háznál a statikai terv az egyszerű bejelentés vagy az építési engedély dokumentációjának része, kerítésnél és kisebb melléképületnél is a statikus mondja meg, mekkora alap kell.

1. Kitűzés a földmérő sarokpontjai alapján, zsinórállás és szintek a ház körül.
2. A humusz eltávolítása, az alapárok kiemelése a tervezett szélességre és mélységre, legalább a fagyhatárig.
3. Az árok fenekének tisztítása, laza föld, agyagdarab és szemét nem maradhat benne, szükség esetén szerelőbeton.
4. Vasszerelés a statikai terv szerint, hosszvasakkal és kengyelekkel, a toldásoknál átfedéssel összedrótozva, a sarkokban és elágazásoknál kiegészítő vasakkal.
5. A közműáttörések védőcsöveinek elhelyezése, a földelés előkészítése.
6. Betonozás lehetőleg egy ütemben, tűvibrátoros tömörítéssel 30⁠–⁠40 cm-⁠enként, a felső sík lehúzása és szintezése.
7. A lábazat tüskéinek beállítása a friss betonba, utókezelés, majd a lábazat felépítése zsalukőből és a vízszintes szigetelés.

A lemezalap alá tömörített ágyazat, majd vékony szerelőbeton vagy fólia kerül, hogy a vas a helyén maradjon, és a beton ne keveredjen a talajjal. A vasalás két rétegben, távtartókon fekszik, a vastagságot és a vasmennyiséget a statikus számolja. A lemez szélét a fagy ellen a terv szerint peremgerendával vagy hőszigeteléssel védeni kell.

Az épületenergetikai előírás új épületnél a talajjal érintkező falra és a talajon fekvő padlóra is 0,3 W/m²K hőátbocsátási követelményt ír elő, ezért a lemezalap alá vagy fölé, illetve a lábazatra hőszigetelés tartozik. A rétegrendet, a hőszigetelés helyét és a talajnedvesség elleni szigetelést a tervező az alappal együtt határozza meg.

A talajnedvesség elleni vízszigetelő lemez a sávalap fölé, a lábazat és a fal közé kerül, nem az alap alá. Magas talajvíz vagy torlódó csapadékvíz esetén a pincével és a lábazattal együtt külön szigetelési és vízelvezetési terv kell. A lábazat jellemzően 2⁠–⁠3 sor zsalukőből készül vasalva és kibetonozva, a terepszint alatti részen tömör betonból.

A közművek az alapon vagy alatta lépnek az épületbe. A gázvezeték jellemzően 50⁠–⁠60 cm mélyen fut, mellette és az alapon átvezetve védőcső kell. A védőcsöveket, a csatornacsöveket és a víz bekötését betonozás előtt a terv szerinti helyre tesszük, mert a kész alapba vésni nem szabad.

Az alapozás a ház építésének része, ezért a ház engedélyezési útját követi. A legfeljebb 300 m²-⁠es lakóépület egyszerű bejelentéssel építhető, ha a szomszédos épület alapozásának megerősítése nem szükséges. Ikres és zártsorú beépítésnél a közös falat vagy alapozást érintő munka építési engedélyhez kötött. Egyszerű bejelentés vagy engedély esetén elektronikus építési naplót vezetünk, és a munkát felelős műszaki vezető irányítja.

A betonozás előtt a vasszerelés átvételét, a beton szállítóleveleit és a főbb szinteket dokumentáljuk. Ezek a műszaki átadáshoz és a használatbavételhez is kellenek.

Az árat elsősorban a talaj adja: minél mélyebben van a teherbíró réteg, annál több a földmunka, a beton és a vas. Mellette a falak hossza, az alap szélessége, a lemezalap vastagsága, a lábazat magassága, a kitermelt föld elszállítása, a talajvíz miatti víztelenítés és a mixer megközelíthetősége mozgatja a költséget. Az oldal tetején lévő ársávok a sávalapot folyóméterre, a lemezalapot négyzetméterre, a teljes házat egy tipikus méretre mutatják.

• A fagyhatár felett maradt alapozási sík.
• Egyenetlen süllyedés a pontatlan kitűzés, a rossz földmunka, a hibás zsaluzás vagy vasalás, illetve a gyenge beton miatt.
• Alul- vagy túlméretezett alap talajvizsgálat nélkül.
• A talajvíz szintjének változása vagy az építés közbeni felázás, amellyel a terv nem számolt.
• Közműáttörés utólag a kész alapba vésve.