Épületdiagnosztika

Az épületdiagnosztika egy meglévő épület vagy épületrész állapotának és hibáinak módszeres vizsgálata. Az általános állapotfelméréstől abban különbözik, hogy egy konkrét kérdésre keres választ: mi okozza a beázást, a repedést, a penészt vagy a nedvességet, mekkora a kár, és mi a javítás módja. A meglévő tartószerkezetek diagnosztikájának lépései a szakirodalom szerint az alapadatok gyűjtése, a szerkezet meghatározása, az állapot felülvizsgálata és a hibák felderítése, az eredmények értékelése és minősítése, végül a teendők meghatározása.

A vizsgálat a tünettől az ok felé halad. Egy mennyezeti beázásfoltnál a tetőt, a bádogozást, a fölötte lévő helyiség vizes szerelvényeit és a páraviszonyokat is megnézzük, mert ugyanaz a folt több okból is keletkezhet. A cél, hogy a javítás az okot szüntesse meg.

A módszereket roncsolásmentes és roncsolásos csoportra lehet osztani. A roncsolásmentesek gyorsak és nem hagynak nyomot, a roncsolásosak, vagyis a feltárás, a mintavétel és a laborvizsgálat pontosabbak, de helyreállítással járnak.

• Szemrevételezés és fotódokumentáció, a hibák helyének és kiterjedésének rögzítése.
• Nedvességmérés kapacitív és ellenállásos műszerrel, ahol kell, karbidos mintavétellel.
• Hőkamerás vizsgálat a hőhidak, a hiányzó szigetelés, a beázás és a csőszivárgás nyomainak behatárolására.
• Repedésmérés és repedésfigyelés, lehajlás- és ferdeségmérés.
• Endoszkópos vizsgálat üregekben, álmennyezet mögött és szellőzőkben.
• Betonszerkezeteknél Schmidt-kalapácsos és ultrahangos vizsgálat a szilárdság és a homogenitás becslésére, a vasalás felderítése.
• Feltárás, mintavétel és laborvizsgálat, például fánál fakórtani vizsgálat, bauxit- és salakbetonnál szilárdsági és korróziós vizsgálat.

A szakvélemény szó a köznyelvben sokféle dokumentumot takar, a jogosultság szempontjából viszont három szint van. Az első a szakember műszaki véleménye: egy mérnök vagy kivitelező írásban leírja, amit látott és mért, és mi a véleménye az okról. Ez egyeztetésre, biztosítóhoz és a javítás megtervezéséhez használható. Mi ilyen műszaki szakvéleményt készítünk, statikai kérdésben jogosult statikus aláírásával.

A második az építésügyi műszaki szakértő véleménye. Tevékenységükhöz a méretbeli és állapotfelmérés, a műszeres vizsgálat, a számítások és a következtetések levonása tartozik. Olyan építményen, amelyet ők terveztek vagy amelynek kivitelezését ellenőrizték, nem végezhetnek szakértést.

A harmadik az igazságügyi szakértő. A hatóság kirendelése vagy megbízás alapján jár el. A szakvéleménynek tartalmaznia kell a leletet, a vizsgálati módszer leírását, a ténymegállapításokat és a véleményt, jogkérdésben pedig nem foglalhat állást. Perben a bíróság rendeli ki a szakértőt, ezért perre szánt véleményt igazságügyi szakértőtől kérjen.

A tények és a vélemény külön fejezetben szerepelnek, hogy a másik fél, a biztosító vagy egy későbbi szakértő is el tudja választani, mit mértünk és mit következtettünk belőle.

• A megbízás tárgya és a megválaszolandó kérdés.
• A vizsgálat időpontja, körülményei (időjárás, hőmérséklet, páratartalom) és a használt műszerek.
• A lelet, vagyis a látott és mért tények fotókkal, a mérési pontok helyével és értékével.
• A hiba valószínű oka és az indoklás, a kizárt okokkal együtt.
• A javítás módja, sorrendje és kérésre a helyreállítás sávos költsége.
• A vizsgálat korlátai és a javasolt további vizsgálatok.

Biztosítói kárnál (beázás, csőtörés, viharkár) a javítás előtti dokumentáció dönt. A kárt a helyreállítás előtt fotózzuk, mérjük és leírjuk, mert utána a nyomok eltűnnek. A szakvélemény megnevezi a kár okát és a helyreállítás módját, ami a kárigény alátámasztásához használható; a biztosító a kárt saját kárszakértővel is felmérheti.

Kivitelezői vitában a hiba leírása mellett az is kérdés, melyik munkához és melyik vállalkozóhoz tartozik. Új lakásnál és lakóépületnél szerkezettől függően három, öt vagy tíz év kötelező jótállás jár a műszaki átadás-átvétel befejezésétől számítva, a bejelentett hibát pedig a vállalkozónak tizenöt napon belül meg kell vizsgálnia. A szakvélemény az írásos felszólításhoz ad szakmai alapot.

A díjat a vizsgált hibák száma és bonyolultsága, a feltárás és az anyagvizsgálat szükségessége, a dokumentáció részletessége és a felhasználás célja határozza meg. Egy beázásfolt okának feltárása rövidebb, mint egy több helyiséget érintő nedvesség- és penészprobléma vagy egy új ház kivitelezési hibáinak teljes listája. Az oldal tetején lévő ártáblázat sávjai ezeket mutatják, a pontos díjat a vizsgálat előtt írásban rögzítjük.