Falnedvesség mérése

A falak nedvességének négy fő forrása van. A felszívódó talajnedvesség a hiányzó vagy tönkrement falszigetelés miatt a fal tövétől kúszik felfelé. A beszivárgó csapadék a tetőn, az ereszcsatornán, a párkányokon, a lábazati csatlakozásokon vagy a repedéseken jut be. A pára a hideg felületeken csapódik le, jellemzően a külső falak sarkaiban, az áthidalók és a koszorú mentén, ahol hőhíd van. A csőtörés vagy szivárgás egy pontból terjed, és független az időjárástól.

A tünetek sokszor ugyanazok: foltos, hámló festék, penész, dohos szag, omló vakolat, sókivirágzás. A látványból ezért ritkán lehet megmondani az okot, a mérések eloszlása viszont sokat elárul. Két forrás egyszerre is jelen lehet, például egy régi ház lábazatán felszívódás, a szoba sarkában pára.

A kézi műszerek a fal felületének közeli rétegéről adnak tájékoztató értéket. A szakirodalom szerint a falban futó vezeték és cső, a rossz érintkezés és a kéz közelsége is torzítja őket, ezért egy száraz viszonyítási felülethez képest, több ponton és több időpontban kell mérni. Pontos értéket a mintavételes módszerek adnak.

Páránál a helyiség páratartalmát és a felületi hőmérsékletet is mérjük, mert a kettő együtt mondja meg, hol éri el a felület a harmatpontot. Ha a kép nem egyértelmű, egy-két hétre páratartalom- és hőmérséklet-adatgyűjtőt helyezünk ki, és a mért adatokat a lakás használatával (főzés, szárítás, szellőztetés) együtt értékeljük.

• Ha a nedvesség alulról felfelé csökken, és a lábazat fölött sókivirágzás van, felszívódó talajnedvességre gyanakszunk.
• Ha a külső oldalon, az ablakpárkány alatt, az ereszcsatorna lefolyója mellett vagy a tetőcsatlakozásnál ugrik meg az érték, beszivárgó csapadékra.
• Ha a sarkokban, a mennyezet és a külső fal találkozásánál vagy az áthidalók mentén mérünk magas értéket, a fal belseje pedig száraz, páralecsapódásra.
• Ha a nedvesség egy pontból terjed, a padlón is megjelenik, és száraz időben sem csökken, csőtörésre vagy szivárgásra.

Karbidos (CM) mérést akkor végzünk, ha a pontos nedvességtartalom dönt: esztrich burkolása előtt, falszárítás végén a vakolás előtt, vitás helyzetben vagy biztosítói kárnál. A burkolás előtti határt a ragasztó és a szigetelő bevonat gyártója adja meg. Egy hazai gyártói adatlap szerint cementesztrichre 2,0, kalcium-szulfát esztrichre 0,5, fűtött esztrichre 0,3 CM-százalék a határ. Falnál a vakolat és a festék gyártója ad értéket, páraáteresztő rendszernél nagyobb a tűrés.

1. Előzetes egyeztetés: hol, mióta és milyen tünettel jelentkezik a nedvesség, volt-e beázás, csőtörés vagy javítás.
2. Szemrevételezés kívül és belül: lábazat, vízelvezetés, ereszcsatornák, párkányok, repedések, a penész helye.
3. Nedvességmérés rácsszerűen, több magasságban és a fal mindkét oldalán, a páratartalom és a felületi hőmérséklet rögzítése.
4. Hőkamerás felvételek, ha a hőmérséklet-különbség megvan, vagy felfűtött fűtési rendszeren.
5. Mintavétel karbidos méréshez, ahol a pontos érték számít.
6. Írásos jegyzőkönyv a mérési pontokkal, az értékekkel, a valószínű forrással és a javasolt megoldással.

Felszívódó nedvességnél a megoldás a vízszintes falszigetelés pótlása injektálással vagy falátvágással és a vízelvezetés javítása, utána a sós vakolat cseréje szárító vakolatra. Beázásnál a víz útját kell lezárni a tetőn, a bádogozásnál vagy a csatlakozásoknál. Páránál a szellőzés javítása és a hőhíd megszüntetése segít, a penészt a felület kezelése csak átmenetileg tünteti el. Csőtörésnél a szivárgás helyének behatárolása, a javítás és a gépi szárítás a teendő.

A szárítás vagy a szigetelés után visszamérünk, hogy a száradás követhető legyen, és a burkolás vagy a vakolás csak megfelelő nedvességnél induljon. Ha a munkát is ránk bízza, a mérési pontokat a jegyzőkönyvből vesszük, így a kiinduló és a záró érték összevethető. A vizsgálat díja a mérési pontok és a minták számától függ, a sávokat az oldal tetején lévő ártáblázat mutatja.

• A szellőztetés hiánya ritkán az egyetlen ok. Ha a lábazat is vizes, a pára mellett felszívódó nedvesség is jelen lehet.
• A műanyag vagy diszperziós festék a vizes falon hólyagosodik és lepereg, a nedvességet pedig a falban tartja.
• A párazárás nélkül felrakott belső hőszigetelés a harmatpontot a szigetelés mögé tolhatja, ahol a pára láthatatlanul csapódik le.
• A párátlanító a levegőt szárítja, a falban lévő nedvesség forrását nem szünteti meg. Beázás után a gépi szárítás segít, felszívódásnál a szigetelés.