Hőhíd megszüntetése penész ellen

Hőhídnak a határoló szerkezet azon részét nevezzük, ahol a hő a környezeténél gyorsabban távozik. Három fajtáját szokás megkülönböztetni. Az anyagból adódó hőhíd ott van, ahol jobb hővezető anyag szakítja meg a falat, például vasbeton koszorú, áthidaló vagy acélgerenda. A geometriai hőhíd a külső sarkokban és a kiugrásoknál alakul ki, ahol a lehűlő külső felület nagyobb a belsőnél. A szerkezeti hőhíd ott jön létre, ahol egy szerkezet átszúrja a szigetelést: erkélylemez, attika, lábazat, konzol.

A gyakorlatban ezek együtt jelentkeznek. Egy szigeteletlen ház sarkában, a födém szintjén a vasbeton koszorú és a sarok geometriája összeadódik, ezért penészedik a mennyezet és a két fal találkozása. A redőnytok, a radiátorfülke és az ablaktok csatlakozása is tipikus hely.

A hőhíd belső felülete télen hidegebb, mint a fal többi része. A hidegebb felületen a levegő relatív páratartalma nagyobb, és ha tartósan 80% körül van, a penész lecsapódó víz nélkül is megtelepszik, egyes fajok már 70%-⁠nál. A német DIN 4108-⁠2 szabvány ezért a penész és a lecsapódás elkerülésére 12,6 °C-os legalacsonyabb belső felületi hőmérsékletet ír elő.

A penészt a használat is erősíti. Az új, jól záró ablakok után a ház magától már nem szellőzik, a főzés, a fürdés, a szárított ruha és a lakók párája bent marad, és a leghidegebb felületen csapódik ki. A hideg sarokba tolt szekrény mögött nem mozog a levegő, ott a felület még hidegebb. A megoldáshoz ezért a hőhíd szigetelése és a szellőzés rendbetétele együtt kell.

• Az ablak- és ajtókáva, a szemöldök felett az áthidaló, a párkány alatti sáv.
• A vasbeton koszorú a födém szintjén, körben a ház kerületén.
• Az erkélylemez, amely a födémből szigetelés nélkül nyúlik ki, és hűtőbordaként vezeti ki a hőt.
• A lábazat és a padlószint csatlakozása, főleg pince nélküli háznál.
• A redőnytok, a radiátorfülke és a falba épített szekrények, ahol a fal vékonyabb.
• A külső sarkok és a födém-fal csatlakozás, panelházban az illesztések és a loggiák.

A hőhidak a fűtési idényben látszanak jól, amikor a benti és a kinti hőmérséklet között nagy a különbség. A hőkamerás felvétel kívülről a meleg, belülről a hideg sávokat mutatja, így kiderül, hogy a penész egy hőhíd mentén alakult-e ki, vagy más az oka.

A felületi nedvesség mérésével a talajnedvességet, a beázást és a csőszivárgást is elkülönítjük, mert ezeknél a szigetelés nem segít, előbb a víz útját kell elzárni. A felmérésen végzett hőkamerás ellenőrzés ingyenes, részletes, jegyzőkönyves vizsgálatot külön is készítünk.

A hőhidat ott a legjobb megszüntetni, ahol keletkezik, kívül. Az ablakkávákat legalább 2⁠–⁠3 cm-⁠es lappal szigeteljük, a szemöldökre vízorros profil kerül, a tok és a vakolat csatlakozását tömítőszalagos profil zárja. A koszorút a homlokzati szigeteléssel együtt, vagy ha a fal többi része nem szigetelődik, egy 30⁠–⁠50 cm-⁠es grafitos EPS sávval takarjuk, a padlásfödém szigetelését pedig a koszorú külső oldalán összekötjük a homlokzatival.

Az erkélylemezt körbe kell szigetelni, az alsó síkját, a homlokát és a felső síkját is. A felső oldalon a burkolat és a vízszigetelés miatt ez a legtöbb munka. Új háznál erre hőhídmegszakító elemet építenek be, meglévő erkélynél a körbeszigetelés a lehetőség. A redőnytokot belülről szigeteljük és tömítjük, vagy a homlokzati szigeteléssel együtt vakolható tokra cseréljük.

Ha kívülről nem lehet dolgozni, például védett homlokzatnál vagy egy társasházi lakásban, a hideg felületet belülről tesszük melegebbé. Erre a kapillárisan aktív kalcium-szilikát lap való: a nedvességet felveszi és visszaadja, enyhén lúgos, ezért a penésznek nem kedvez, és párazáró fólia nélkül, teljes felületen ragasztva kerül a falra. A kávákba 15⁠–⁠20 mm-⁠es, a falfelületre vastagabb lap kerül, a mennyezet és a fal sarkában ék alakú sáv.

A belső megoldás a hőhidat csökkenti, de teljesen nem szünteti meg, és a lap felületét csak páraáteresztő szilikát- vagy mészfesték zárhatja. Diszperziós festék és tapéta a lap működését megakadályozza. Egy gyártói számítás szerint egy 38 cm-⁠es tömör téglafal belső felülete ásványi hőszigetelő lappal 20 °C-os szobában a 15 °C körüli értékről 19,5 °C fölé emelkedik.

A szigetelés a felületet melegíti, a párát a szellőzés viszi el. Az új ablakokra résszellőző kerülhet, a fürdőbe és a konyhába elszívó, a lakásban naponta többször rövid kereszthuzat. Tartós megoldás a hővisszanyerős szellőzés, amely a hőt bent tartja, a párát kiviszi. A bútort a külső faltól néhány centiméterre tegye, hogy mögötte mozogjon a levegő.

Az egységárak az oldal tetején lévő ártáblázatban szerepelnek. Egy konkrét munka árát az alábbiak határozzák meg.

• A hőhidak helye és hossza: hány ablak kávája, hány folyóméter koszorú, hány erkély.
• Az, hogy kívülről vagy belülről dolgozunk, és kell-e állvány.
• Van-e már homlokzati szigetelés, amelyhez a javításnak csatlakoznia kell.
• A penészes felület nagysága és a helyreállítás: vakolat, glett, festés.
• A kiegészítő munkák, például szellőzés, a redőnytok szigetelése vagy cseréje.