Tetőtér-beépítési terv alaprajzzal

A hasznos alapterület a nettó alapterületnek az a része, ahol a belmagasság legalább 1,90 méter. A TÉKA a szabad belmagasságot is 1,90 méter felett méri, és a bruttó szintterületből kihagyja az ennél alacsonyabb helyiségrészeket. A tetőtér tervezésének első kérdése ezért az, hol fut ez a vonal.

A számítás egyszerű, a következménye nagy. Egy 8 méter belső szélességű, 40 fokos tetőnél, a kész burkolatig mért 1,0 méteres térdfallal az 1,90 méteres vonal a falaktól nagyjából 1,1 méterre van, így a szélesség mintegy háromnegyede hasznos. Ugyanitt 0,5 méteres térdfallal a vonal 1,7 méterre kerül, és a szélességnek alig hattizede marad. 30 fokos tetőnél 1,0 méteres térdfallal is csak nagyjából hattized. A térdfal emelése ezért sokszor a legjobban megtérülő döntés, de bővítésnek számít, és egyszerű bejelentés kell hozzá.

Az alaprajzot a gerinc alatti magas sávra szervezzük. Itt fut a közlekedő, ide érkezik a lépcső, mert a lépcsőn felfelé haladva a fejmagasság a legkritikusabb. A zuhany és a mosdó a magasabb részre, a WC és a kád a térdfal felé eshet, a háló ágya a ferde fal alá, a gardrób és a tárolók a térdfal menti alacsony sávba kerülnek.

A tetőablakok helyét a szarufák kiosztása és a bútorozás együtt határozza meg. A szarufák között elhelyezett ablak nem igényel kiváltást, a szélesebb ablakhoz vagy ablakcsoporthoz a szarufát ki kell váltani, ehhez statikai terv kell. Az oromfali ablak a legolcsóbb fényforrás, ha az oromfal szabadon van. A menekülési útvonalat és a tűzvédelmi követelményeket a tervezés elején tisztázzuk, különösen ha a tetőtérben önálló lakás lesz.

A beépített tetőtér rétegrendje kívülről befelé jellemzően a tetőfedés, a lécezés és az ellenlécezés, a páraáteresztő tetőfólia, a szarufák közötti hőszigetelés, a szarufák alatti második hőszigetelő réteg, a folytonos párazáró, a szerelőlécezés és a belső burkolat. A második réteg a szarufák hőhídját takarja, a szerelőléc pedig helyet ad a villanyszerelésnek úgy, hogy a párazárót nem kell átlyukasztani.

A párazáró folytonossága a terv egyik fő feladata. A csatlakozásokat a térdfalhoz, az oromfalhoz, a födémhez, a tetőablakokhoz és a kéményekhez részletrajzon adjuk meg, mert ezeken a helyeken jut be a pára a szigetelésbe, és ott kezdődik a penész vagy a fa károsodása. A nyári hővédelemre a szigetelőanyag és a tetőablakok külső árnyékolása is hat, erről a tetőtér nyári túlmelegedéséről szóló aloldalon írunk részletesen.

A padlásfödém eredetileg csak a padlás terhét viselte, beépítéskor viszont lakóterhet, válaszfalakat, fürdőt és burkolatot kap. A statikus a felmérésen megnézi a födém típusát, a gerendák méretét és állapotát, a feltámaszkodást, és kiszámolja, kell-e megerősítés vagy a meglévő födémre nem terhelő vendégfödém.

A tetőszerkezetben a beépítést leggyakrabban a kötőgerendák, a dúcok és a fogópárok akadályozzák. Ezek kiváltása vagy áthelyezése statikai terv nélkül nem végezhető, mert a tető erőjátékát változtatja meg. A tetőablakok és a lépcsőnyílás kiváltását is a statikai munkarész adja meg, a szükséges méretekkel és a beépítés sorrendjével.

• A fürdő a földszinti fürdő vagy konyha fölé kerüljön, ahol a csatorna-alapvezeték és a vízvezeték már megvan; a vízszintes csatornaszakasz a lejtés miatt a padlórétegben helyet kér.
• A fűtés bővítésénél a hőtermelő teljesítményét és a meglévő hálózatot ellenőrizzük; a tetőtérben radiátor, padlófűtés vagy hőszivattyús fan-coil is szóba jön.
• A szellőzés a fürdőben és a konyhában gépi elszívással, a lakóterekben a tetőablakokkal vagy hővisszanyerős szellőzéssel oldható meg.
• A villamos tervben külön áramkörök kellenek a tetőtérnek, és ha klíma, elektromos vízmelegítő vagy indukciós főzőlap kerül fel, a rendelkezésre álló teljesítményt is meg kell nézni.

A díjat a tetőtér alapterülete mellett az határozza meg, mennyit kell a meglévő szerkezeten változtatni. Ha a födém és a tetőszerkezet változatlanul használható, a terv főként alaprajz, metszet, rétegrend és egy egyszerű statikai munkarész. Ha a kötőgerendát ki kell váltani, a födémet meg kell erősíteni vagy a térdfalat meg kell emelni, a statikai munkarész és a csomópontok száma nő, tetőemelésnél pedig bejelentési dokumentáció is kell.

Számít, hogy kell-e fürdő, külön fűtési kör, hővisszanyerős szellőzés, és hogy a tetőtérben önálló lakás lesz-e. A jellemző sávokat az oldal tetején lévő ártáblázat mutatja. Ha a kivitelezést is mi végezzük, az anyagot mi szerezzük be, mert így gyorsabb a munka; a minőséget, a márkát és a színt Ön választja ki, ha kéri, javaslatot teszünk.