Utólagos falszigetelés injektálással

A tégla és a habarcs apró, összefüggő pórusokból áll, amelyekben a víz a felületi feszültség miatt felfelé kúszik, ahogy a kockacukorban a kávé. Ezt hívjuk kapilláris felszívódásnak, és ellene a falban vízszintes zár kell. Az injektálásnál a fal alsó habarcshézagába fúrt furatokon át olyan anyagot juttatunk a falazatba, amely a pórusok falát vízlepergetővé teszi. A pórus nyitva marad, a pára átjut rajta, a folyékony víz viszont nem tapad a falához, ezért nem szívódik fel. A szilán és sziloxán alapú anyagok így működnek, és a WTA 4-⁠10 irányelv szerint vizsgálják be őket.

A másik család a vízzáró, pórustömítő anyag: mikrocement, műgyanta, akrilgél. Ezek a pórust kitöltik, ezért nyomó víz ellen, beton és kő repedéseinél, tömbinjektálásnál használjuk őket. A felszívódó talajnedvesség ellen a lakóházak többségében a hidrofobizáló krém vagy oldat a megfelelő.

A krémes anyag magas, 80 százalék körüli hatóanyag-tartalmú, nyomás nélkül, kartusból vagy tömlőből nyomjuk a furatba, ahol a nedves falazatban lassan szétterjed. Tömör téglafalnál a legegyszerűbb és a legkiszámíthatóbb, mert az anyag ott marad, ahová tettük. A hígított sziloxán oldatot alacsony nyomással, packereken át, több lépcsőben, nedves a nedvesben eljárással juttatjuk be; kő- és vegyes falazatnál, ahol a pórusszerkezet egyenetlen, ez tölti ki jobban a falat. A gyártói adatlapok szerint ezek az anyagok 95 százalékos átnedvesedésig alkalmazhatók, vagyis a nagyon vizes fal sem akadály.

Üreges falazatnál, kőfalnál belső üregekkel és laza, kipergő habarcsnál az injektálás előtt a furatokat cementes furatszuszpenzióval kell feltölteni, és újrafúrni, különben az anyag az üregekbe folyik. Pórusbetonra és agyagos építőanyagra a sziloxán oldat nem való; vályogfalnál külön elbírálás kell.

A furat átmérője krémnél 12 mm, oldatnál 18 mm; a furatok középtávolsága 10⁠–⁠12,5 cm, az anyag ugyanis 15⁠–⁠20 cm sugárban terjed, és a köröknek át kell fedniük egymást. A furat a habarcshézagban fut, vízszintesen vagy 45 fokos dőléssel, úgy, hogy a fal túloldalát 4⁠–⁠5 cm-⁠re megközelítse: 30 cm-⁠es falnál 25⁠–⁠26 cm mély, 44 cm-⁠esnél 40 cm körüli. Hatvan centiméternél vastagabb falnál mindkét oldalról fúrunk a vastagság feléig, azonos magasságban. Ahol a nedvesség magasabbra ért vagy a fal nagyon laza, két sor furat készül egymás fölött, 8⁠–⁠10 cm-⁠es függőleges eltolással.

A furatokat fúrás után porszívózzuk és olajmentes sűrített levegővel kifúvatjuk, mert a fúrópor eltömné a pórusokat. Injektálás után a furatokat cementes szuszpenzióval töltjük fel. A munkát csak +5 fok felett végezzük, és az anyagnak 48 órán át fagymentes környezet kell.

A felszívódó víz évtizedeken át oldott sókat hozott a falba: nitrátot a talajból, szulfátot a téglából és a habarcsból, kloridot az útsózásból. A só a felületen kristályosodik ki, és nedvszívó: éjjel vizet köt meg a levegőből, nappal leadja. Ezért a sós vakolat a sikeres injektálás után is nedvesnek tűnik, és az új festést lerobbantja. A régi vakolatot a látható nedves zóna fölé legalább 50⁠–⁠80 cm-⁠rel leverjük, a fugákat kikaparjuk, a törmeléket azonnal elvisszük, mert sót tartalmaz.

A csupasz falra sóálló előfröcskölő, majd WTA minősítésű szárító vakolat kerül, amely a pórusaiban tárolja a sót, és a párát átengedi. A szárító vakolatra csak páraáteresztő, szilikát vagy mész alapú festék jöhet. Diszperziós festék, tapéta, lambéria, zárt burkolat az első évben biztosan nem.

A folyóméterárat a falvastagság adja meg elsőként, mert a furat mélysége és az anyagmennyiség vele nő: egy 50 cm-⁠es fal nagyjából kétszer annyi anyagot vesz fel, mint egy 25 cm-⁠es. A második tényező a falazat: az üreges és a laza fal előinjektálást, a kőfal több anyagot kíván. A harmadik a hozzáférés: a bútorozott, burkolt belső fal, a szomszéd felőli oldal vagy a terep alatti falszakasz drágább. A negyedik a falhossz, mert a felvonulás és a gépek költsége rövid falnál is ugyanannyi, ezért rövid szakaszra minimális díj érvényes. Az oldal tetején lévő ársávok falvastagság szerint mutatják a különbséget.

A zár azonnal működik, a fal viszont nem lesz másnapra száraz. A falban tárolt víz csak párologni tud, és ennek a sebessége a falvastagságtól, a fűtéstől és a szellőztetéstől függ: 30 cm-⁠es téglafalnál fél-egy év, vastag kőfalnál egy-két év. A szárító vakolat ezalatt dolgozik, a felülete átmenetileg foltos lehet, ez nem hiba. A száradást néhány hónap múlva visszaméréssel ellenőrizzük, és akkor dönthető el, mikor jöhet a végleges festés.

A tartós eredményhez a külső okokat is rendezni kell: a lábazat melletti járda lejtését, az ereszcsatorna lefolyóit, a lábazat vakolatát. Ha a talajvíz a padló fölé emelkedik, az injektált zár önmagában kevés, ott pince- vagy padlószigetelés is kell.

• A nedves falak hossza és vastagsága, ha tudja, a fal anyaga (tégla, kő, vegyes, vályog).
• Van-e pince a fal alatt, és milyen mélyen van a padló a terephez képest.
• Fotók a foltokról és a sókivirágzásról, lehetőleg a bútorok elhúzása után.
• A bútorok és a burkolatok elmozdíthatók-e a fal mellől a munka idejére.
• Kéri-e a vakolatcserét és a festést, vagy csak az injektálást.