Talajnedvesség elleni szigetelés új háznál

Új háznál a szigetelés rétegrendjét a kiviteli terv adja meg, a talajvizsgálat és a vízterhelés alapján. Homokos, kavicsos talajban, mélyen fekvő talajvíz mellett a talajnedvesség elleni szigetelés elég. Agyagos, kötött talajban, lejtős telken vagy pincénél a torlódó víz is terheli a szerkezetet, ott két réteg lemez, drén és védőréteg kell. Talajvíz esetén a szigetelés kádat alkot, és a rétegrendet nyomásra méretezik.

Egy hazai gyártói rendszerkatalógus talajnedvesség és talajvíz ellen is két réteg 4 mm-⁠es, poliészter hordozós elasztomer bitumenes lemezt mutat rétegközi bitumenes ragasztóval és XPS védelemmel, 3 méternél nagyobb vízoszlopnál pedig szigorúbban választja a lemez típusát. A tervezőnek a terhelést kell rögzítenie, a kivitelező ehhez választ anyagot.

Lemezalapnál a vízszigetelés két helyre kerülhet. Az alaplemez alá, a szerelőbetonra fektetve a lemez a teljes vasbeton szerkezetet védi, és a szélein felhajtva a fal külső szigetelésébe köt; ehhez a lemezt a vasszerelés és a betonozás alatt védeni kell. Az alaplemez fölé, a falazás előtt fektetve a lemez egyszerűbben készül, és a falak alatt átfutva vízszintes falszigetelést is ad, de maga a lemezalap a nedves talajban marad. A választást a terv és a vízterhelés dönti el.

Sávalapos háznál a padló szigetelése az aljzatbetonra, a falak szigetelése a lábazati falazat tetejére kerül, és a kettőt a fal belső síkjánál folytonosan össze kell kötni. A legtöbb hiba itt keletkezik: a padló lemeze a fal előtt ér véget, a fal szigetelése a fal alatt, és a kettő között a habarcsfugán át felszívódik a nedvesség.

A bitumenes lemez gyári vastagságú, a hegesztett varratai szemrevételezéssel ellenőrizhetők, és vízszintes felületen a legbiztosabb. SBS modifikált, poliészter hordozós lemezt használunk, amely hidegben is hajlítható. A lemezt kellősített, száraz, sima aljzatra hegesztjük lángolvasztással, hőérzékeny környezetben öntapadó lemez készül nyílt láng nélkül.

A polimerrel módosított bitumenes vastagbevonat a függőleges falon, a sarkokban és a tagolt felületen gyorsabb, varrat nélkül készül, és jól tapad a falazatra. A minősége a száraz rétegvastagságon múlik, ezért a felhordás közben rétegvastagság-mérővel ellenőrizzük, és a visszatöltés előtt teljesen kiszáradni hagyjuk.

A lemezek hossz- és végátfedését a gyártó írja elő, jellemzően 8⁠–⁠10 és 10⁠–⁠15 cm. Két rétegnél a felső réteg illesztései fél lemezszélességgel eltolva kerülnek az alsókra, a keresztező varratoknál a lemezsarkot ferdén levágjuk, hogy ne maradjon csatorna. A külső és belső sarkokat előre kivágott sarokdarabbal erősítjük.

Az alaplemez és a fal szigetelésének csatlakozása a legkényesebb pont. Ha az alaplemez alatti lemez a perem mentén kifordul, a betonozás alatt védeni kell, és a fal szigetelésével legalább 10⁠–⁠15 cm-⁠es átfedéssel hegesztjük össze. A csatorna, a víz, a villany és a földelés áttöréseit gyári gallérral vagy mandzsettával kötjük a szigetelésbe, mert a cső körül a víz és a talajgáz is utat talál.

A radon a talajban mindenütt előforduló radioaktív gáz, amely a padlón, a falrepedéseken és a csőátvezetéseken át jut az épületbe, és a földszinten, a pincében gyűlik meg. A beltéri radon éves átlagára a jogszabályi referenciaszint 300 Bq/m³. Egy Pest vármegyei családiház-felmérés átlaga ennél jóval alacsonyabb volt, a hazai átlagot a szakirodalom 110⁠–⁠150 Bq/m³ közé teszi.

A folytonos, jól hegesztett talajnedvesség elleni szigetelés a radon útját is szűkíti, ha a varratai és az áttörései légzáróak. Ahol a környéken magas radonértékeket mértek, a tervező radonzáró minősítésű lemezt, a padló alatti kavicsréteg kiszellőztetését vagy gépi szellőzést írhat elő. A felmérés szerint a hővisszanyerős szellőzéssel működő házakban alacsonyabb volt a radonszint, a légzáró ablakok és a hőszigetelés viszont növelhetik.

A talajnedvesség elleni szigetelést a kész terep fölé legalább 30 cm-⁠re kell felvezetni, és itt kell a fal vízszintes szigetelésével folytonosan összekötni. Ha a terep a ház körül később emelkedik, mert feltöltik a kertet vagy térkövet raknak, a szigetelés a föld alá kerül, és a lábazat fölött nedvesedni kezd a fal. Ezért a felmérésen a tervezett végleges terepszintet is megkérdezzük.

A lábazaton a szigetelést lábazati XPS-hőszigetelés vagy lábazati vakolat védi a sérüléstől és a napsugárzástól, a föld alatt bütykös drénlemez vagy XPS a visszatöltéstől. A földet rétegenként, kő és törmelék nélkül tömörítjük vissza.

• Nedves, poros vagy fagyos aljzatra hegesztett lemez, amely nem tapad, és a varratok mentén elválik.
• Kimaradt kellősítés, ami miatt a lemez vagy a bevonat a betonról leválik.
• Túl keskeny vagy nem összeolvadt átlapolás, eltolás nélküli illesztés két rétegnél.
• A padló és a fal szigetelésének megszakadása a fal belső síkjánál.
• Gallér nélküli csőátvezetés, utólag habbal kitöltve.
• Védőréteg nélküli visszatöltés, ahol a kövek és a gép kilyukasztják a szigetelést.

Az árat a felület mérete és tagoltsága, a rétegszám és a csatlakozások mennyisége adja. Egy egyszerű, téglalap alaprajzú lemezalap négyzetméterára alacsonyabb, mint egy sok sarokkal, pillérrel, csőátvezetéssel tagolt alapé, mert a részletek kézi munkát kívánnak. A torlódó vízre vagy talajvízre méretezett két réteg és a védőréteg szintén emeli az árat. A lábazat, a pincefal függőleges szigetelése és a drénlemez külön tétel. Az oldal tetején lévő ársávok ezeket sorban mutatják.