Téglalakás-felújítás árak 2026-ban

A téglaépítésű lakás két nagy csoportra bontható. A háború előtti házakban a főfalak kis méretű tömör téglából, gyakran fél méter körüli vastagságban épültek, a födém fagerendás vagy acélgerendás, a belmagasság három méter felett van. A hatvanas és nyolcvanas évek között épült téglaházakban a falak vékonyabbak, blokktéglából vagy kis méretű téglából készültek, a födém vasbeton vagy előregyártott gerendás, a belmagasság 2,6⁠–⁠2,8 méter körül van.

A két csoport felújítása eltér. A régi házban a födém és a vezetékek kora a fő kérdés, a későbbiben a vezetékek anyaga és az alaprajz, mert a vasbeton födémre nyugodtan kerülhet új esztrich, a válaszfalak pedig jellemzően szabadon bonthatók. A felmérésen először ezt döntjük el, mert ebből következik, hol kell feltárni és mire kell tartalékot tenni.

A hatvanas és nyolcvanas évek téglaházaiban a lakások villanyhálózata jellemzően alumíniumvezetékből készült, kevés áramkörrel, olvadóbiztosítós vagy régi kismegszakítós elosztóval. A vízvezeték horganyzott acél, amely belülről rozsdásodik és szűkül, a lefolyó öntöttvas vagy korai műanyag. Teljes felújításnál ezeket cseréljük, mert a burkolat és a vakolat alatt maradó régi cső vagy vezeték később a legdrágább helyen hibásodik meg.

A háború előtti házaknál ólom vízvezeték is előfordulhat. Egy kormányhivatali népegészségügyi tájékoztató szerint ólomcsövet a 20. században széles körben használtak, az 1980 után épült házakban és a panelházakban viszont jellemzően már nem. Az ivóvíz ólom határértéke 2013 decembere óta 10 mikrogramm literenként, a házon belüli régi csövek cseréje a tulajdonos dolga. Az ólomcső cseréjéről külön aloldalon írunk.

A vasbeton födémes házakban a padló bontása után jellemzően salak- vagy kavicsfeltöltést és régi esztrichet találunk. Ha az esztrich laza, repedezett vagy üreges, a nagy méretű burkolólap és a parketta alá nem jó, ilyenkor új aljzat készül, és a burkolás csak a száradás után kezdődhet.

A régi házak fafödémjénél egy műszaki egyetemi segédlet szerint a károsodás jellemzően a falfészkeknél és a gerendák felső felületén jelentkezik, nagyjából 50⁠–⁠120 centiméteres szakaszon, és a külső fal felőli végeken súlyosabb. Az acélgerendás födémeknél a gerendák korróziója és teherbírása a kérdés: a segédlet egy példája szerint egy eredeti terhekre megfelelő gerendát a később ráépített nehezebb rétegrend miatt már meg kellett erősíteni. Ezért új esztrich, nagy méretű kőlap vagy padlófűtés előtt a régi födémre statikus nézzen rá.

A szigeteletlen téglafal a lakás leghidegebb felülete, a sarkoknál, a födémcsatlakozásnál és a bútorok mögött itt jelenik meg először a penész. Társasházban a homlokzat közös tulajdon, külső szigetelést egy tulajdonos nem tehet fel, ezért sokan a belső oldali szigetelést kérdezik.

Belső oldalon a szigetelés a fal hőmérsékletét csökkenti, a pára a szigetelés és a fal határán csapódhat le. Ide páraáteresztő, kapilláraktív anyag kell, amely a nedvességet vissza tudja adni a helyiségnek, például kalcium-szilikát lap, vagy gondosan tervezett párafékes rendszer. A födém és a válaszfalak csatlakozásánál hőhíd marad, ezért a szigetelést ott is vissza kell fordítani. Mi ezt csak a fal állapotának és a páratechnikai viszonyoknak a vizsgálata után vállaljuk.

A válaszfal és a teherhordó fal között a falvastagság csak támpont, a födém fesztávja és a gerendák iránya dönti el, melyik fal mit hord. A teherhordó fal a társasházi törvény szerint akkor is közös tulajdon, ha a lakáson belül van, ezért az átvágásához a közgyűlés hozzájárulása kell, a hozzájáruláshoz pedig a közös képviselő jellemzően statikai szakvéleményt kér.

Egy statikus tervezőiroda összefoglalója szerint a lakáson belüli nyílás vágása önmagában nem engedélyköteles, de az 5,4 méteres vagy nagyobb fesztávú kiváltáshoz az építőipari kivitelezésről szóló kormányrendelet szerint kiviteli terv kell. A terek összenyitásáról és a válaszfalak építéséről a lakás átalakításáról szóló aloldalon írunk részletesen.

A négyzetméterárat a feltárás eredménye mozgatja a legjobban. Számít, hogy a vakolat javítható vagy le kell verni, kell-e új esztrich, mennyi vezetéket és csövet kell cserélni, és van-e falbontás. A belmagasság a festendő és vakolandó felületet növeli, a lift nélküli ház a sitt lehordását és az anyag felhordását drágítja.

A régi téglaháznál a tartalékkeret a 10⁠–⁠15 százalékos sáv felső széle felé mozdul, egy hazai árösszesítő régi épületeknél 15⁠–⁠30 százalék tartalékot is javasol. Az oldal tetején lévő ársávok tájékoztatók, a tételes ajánlat a felmérés és a feltárás után készül.

• A ház építési évét, a födém típusát és a falak anyagát.
• Az elosztót, a vezeték anyagát és az áramkörök számát.
• A vízvezeték és a lefolyó anyagát, a strang helyét és állapotát.
• A padló rétegrendjét egy megbontott ponton, és az aljzat szilárdságát.
• A penészes vagy nedves foltokat, a külső fal hőmérsékletét.
• A bontani tervezett falakat, és hogy kell-e hozzájuk statikus.
• A ház házirendjét, a liftet, a konténer helyét és a zajos munkák idejét.