Polgári lakás felújítása

Polgári lakásnak a köznyelv a 19. század végén és a 20. század első felében épült bérházak lakásait nevezi: nagy belmagasság, széles, kétszárnyú ajtók, kapcsolt faablakok, parketta vagy hajópadló, a jobb lakásokban mennyezeti stukkó. A felújítás első kérdése ezért az, hogy mi marad meg, mert ettől függ a munkák sorrendje, a vezetékek útja és az ár is.

Mi helyiségenként listát készítünk a megtartható elemekről, és mindegyik mellé odaírjuk, milyen állapotban van, mennyi munka a felújítása, és mi a csere ára. A döntés az Öné, a lista arra jó, hogy ne a bontás közben kelljen dönteni.

A régi bérházakban a lakások alatt fagerendás födém vagy acélgerendák közé rakott téglaboltozat van. Egy műszaki egyetemi segédlet szerint a fagerendák a falfészkeknél és a felső felületükön korhadnak leginkább, jellemzően 50⁠–⁠120 centiméteres szakaszon, és a külső fal felőli végükön súlyosabban. A boltozatoknál a gyenge habarcs és a koncentrált teher okoz bajt, az 1930 előtti acélgerendák pedig gyakran alacsony széntartalmú anyagból készültek, ezért hegesztés előtt vizsgálni kell őket.

A padló alatt sokszor vastag feltöltés van, régen salakot, törmeléket is használtak. Ez súlyos, és ha az új rétegrend még nehezebb, például vastag esztrich és nagy méretű kőlap kerül rá, a födém terhelése nő. A segédlet egyik példájában egy eredeti terhekre megfelelő acélgerendát a később ráépített nehezebb rétegrend miatt már meg kellett erősíteni. Ezért a padló bontásakor a gerendákat megnézzük, és új esztrich vagy nehéz burkolat előtt statikussal egyeztetünk.

A halszálka parketta akkor menthető, ha a lécek koptatóréteg-vastagsága elbír még egy csiszolást, a nútok és csapok épek, és az aljzat nem mozog. A hiányzó léceket bontott anyagból vagy azonos méretű új lécből pótoljuk, a csiszolás után lakk vagy olaj kerül rá. A nyikorgás oka többnyire a laza alátét vagy a fa párnafa, ezt a felszedett részeken javítjuk.

A stukkót gipszből javítjuk, a hiányzó párkányszakaszt a meglévő profiljáról vett sablonnal húzzuk vagy öntjük. A régi festékrétegeket a díszítés részleteiből óvatosan kell eltávolítani, különben a profil elmosódik. A kétszárnyú belső ajtók felújíthatók, a régi vasalat pótolható, a küszöbök a padlószinthez igazíthatók.

A kapcsolt faablakoknál a felújítás tömítéssel, a belső szárnyba tett hőszigetelő üveggel és festéssel sokat javít. Egy hazai árösszesítő szerint a teljes felújítás csiszolással, festéssel, tömítéscserével, fajavítással és üvegezéssel jár, ablakonként egy-két nap. Hogy melyik ablaknál éri meg a felújítás és melyiknél a csere, arról a fa ablakokról szóló aloldalon írunk.

A polgári lakásokban több korszak vezetéke és csöve keveredik. A vízvezeték lehet ólom, horganyzott acél vagy már műanyag, a lefolyó öntöttvas. Egy kormányhivatali tájékoztató szerint az ólomcső a 20. században elterjedt volt, az 1980 utáni házakban már jellemzően nem használták, és a régi belső csövek cseréje a tulajdonos feladata. Teljes felújításnál a lakáson belül mindent cserélünk a strang leágazásáig.

A villanyt úgy vezetjük, hogy a díszes falak és mennyezetek érintetlenek maradjanak. A dugaljak a padlóban vagy a szegély mögött futó csőben kapják a vezetéket, a mennyezeti lámpák a meglévő rozettánál, a fürdőben, a konyhában és az előtérben pedig álmennyezet rejti a vezetékeket, a szellőzőcsövet és a világítást. A 3,5⁠–⁠4 méteres belmagasságnál az előtér álmennyezete fölött még tárolóhely is marad.

A magas tér látványban előny, de a fűtésnél és a festésnél többletet jelent. A festendő felület nagyobb, a mennyezethez állvány kell, a meleg levegő a mennyezet alatt gyűlik. A radiátorokat a helyiség valós hőigényére kell méretezni, a nagy, régi ablakok miatt ez gyakran több, mint egy hasonló alapterületű új lakásé.

3,4⁠–⁠3,5 méter felett galéria is építhető. A településrendezési és építési követelményekről szóló rendelet, a TÉKA szerint a galéria a helyiség légterét legfeljebb az alapterület felén, vízszintes szerkezettel megosztó belső szint, amelyen helyiség és 1 méternél magasabb tömör korlát vagy fal nem létesülhet. A galéria szerkezetéről, rögzítéséről és áráról külön aloldalon írunk.

A társasházi törvény szerint a lakásban tervezett építkezésről a közös képviselőt értesíteni kell, a teherhordó szerkezetek, a strangok és a homlokzat pedig közös tulajdon, ezek érintéséhez közgyűlési hozzájárulás kell. A szervezeti és működési szabályzat rendezi a lakáson belüli építési és zajos munkák végzését, ezt a munka kezdete előtt elkérjük.

Védett épületben vagy védett utcaképben az ablakok cseréjénél és a homlokzaton látható változtatásoknál a településképi rendeletet is meg kell nézni. A belvárosi házakban gyakran nincs lift, vagy kicsi, az utcán a konténer elhelyezéséhez közterület-használati engedély kell, ezért az anyagszállítást és a sitt elszállítását előre ütemezzük.

Az árat a megtartott elemek száma és állapota mozgatja leginkább: a parketta javítása, a stukkó pótlása, a faablakok és ajtók felújítása kézi munka, sokszor drágább, mint az új elem. Számít a födém állapota, a belmagasság miatt nagyobb fal- és mennyezetfelület, az állványozás, a lift hiánya, a vezetékek útja és az, hogy a régi vakolat menthető-e. Az oldal tetején lévő ársávok ezekkel együtt értendők, a tételes ajánlat a felmérés után készül.