Természetes hőszigetelő anyagok

A természetes hőszigetelő anyagok növényi vagy állati rostból, illetve fából készülnek, kevés feldolgozással. A gyártók a rostokat égésgátlóval, a juhgyapjút molyirtóval kezelik, a paplanokba tartószálat kevernek, hogy ne üljenek le. A táblázat a jellemző értékeket mutatja, a pontos adat a termék teljesítménynyilatkozatában van.

A természetes rostok a levegő páratartalmának egy részét a szálakban megkötik, majd szárazabb időben leadják. Ettől a szerkezetben ritkábban alakul ki lecsapódás, a fal és a tetőtér klímája kiegyenlítettebb. Ez a tulajdonság a vályog- és vert falú házaknál, a régi fafödémeknél és a belső oldali szigetelésnél ad előnyt, ahol a zárt anyagok mögött bennreked a nedvesség.

A pára elleni védelem így sem maradhat el. A meleg oldalon változó páraáteresztésű fólia vagy párafékező réteg kerül, amely télen fékezi, nyáron kifelé és befelé is engedi a párát. A hideg oldalon páraáteresztő réteg, kívül mész-, szilikát- vagy agyagvakolat zárja a rétegrendet.

A farost lap fahulladékból, nedves vagy száraz eljárással préselt tábla. Homlokzaton vakolható rendszerben ragasztjuk és dübelezzük, a vakolata páraáteresztő ásványi vakolat. Tetőtérben a szarufák feletti, vízlepergető farost lap a tetőfólia helyét is átveheti, a szarufák közé hajlékony farost paplan kerül.

A farost nehezebb, mint az EPS vagy a gyapot, és ettől nyáron lassabban engedi át a hőt a tetőtérbe. A lapot esőtől védeni kell, nedvesen nem építhető be, és a homlokzati rendszer csak a gyártó által minősített elemekből állhat össze.

A kender- és a juhgyapjú paplan a szarufák közé és a szerelt falakba kerül, ugyanúgy, mint a gyapot. A szarufaköz szélességénél kissé szélesebbre vágjuk, hogy feszesen álljon, és összenyomás nélkül töltse ki a teret. A juhgyapjút a gyártó molyok ellen kezeli, beépítéskor nem irritálja a bőrt.

Az expandált parafa lap a parafatölgy kérgéből, saját gyantájával kötve készül. Nedvességtűrő, alaktartó, belső oldalon mészvakolattal, kívül páraáteresztő rendszerben is használható. Drága, ezért leginkább kis felületen, kávában, belső oldali szigetelésnél és műemléki jellegű házaknál választják.

A nádlemez és a fagyapot lap a régi magyar házakban vakolattartó szerepet töltött be, és ma is erre használjuk: vályog-, vert és fafalon, valamint fafödém alsó oldalán a vakolat erre a rétegre tapad. Hőszigetelő képességük mérsékelt, a fal U-értékén kicsit javítanak, de egy valódi szigetelőréteget nem helyettesítenek.

A szalmabála jó szigetelő, de bálákból falat építeni külön szakma, a teherhordó vagy a vázkitöltő szalmafal tervezést és tapasztalt kivitelezőt kér. Ilyen falat nem építünk. Meglévő szalmabála-házon a vakolat javítását és a csatlakozó munkákat vállaljuk.

• A legtöbb természetes szigetelőanyag éghető, égésgátlóval kezelve E vagy B osztályú. Kémény mellé és tűzvédelmi sávba nem éghető kőzetgyapot kerül.
• A rágcsálók a laza, meleg anyagban fészkelnek. A nyílásokat sűrű acélhálóval zárjuk, a burkolat mögött nem hagyunk rést.
• A szigetelést szárazon építjük be, és száraz szerkezetben évtizedekig megtartja a tulajdonságait.
• A juhgyapjú és a növényi rostok kezelőszereit a gyártó adja meg, a teljesítménynyilatkozatban ezeket is nézze meg.

Az ársávokat az oldal tetején lévő táblázat mutatja. A természetes anyagok drágábbak, mint a gyapot és az EPS, és termékenként is nagy a különbség. A legolcsóbb a befújt cellulóz, a legdrágább a parafa. A munka ára a szerkezettől függ: a szarufák közé fektetett paplan egyszerű, a farost homlokzati rendszer és a belső oldali parafa vakolással több munkafázis. A végösszeget a páratechnikai rétegek, a rágcsálóvédelem és a hozzáférés is mozgatja.