Hőszigetelő festék és kerámia bevonat

A hőszigetelő festékek akril vagy más polimer kötőanyagú bevonatok, amelyekbe üreges kerámia- vagy üveg mikrogömböket kevernek. A gömbök belseje vákuum vagy gáz, a festék ettől könnyű és a hősugárzást másképp veri vissza, mint egy hagyományos festék. A forgalmazók folyékony kerámiának, nanotechnológiás vagy folyékony hőszigetelésnek is hívják.

A festéket 0,3⁠–⁠1 mm vastag rétegben hordják fel, ecsettel, hengerrel vagy szórással. A termékismertetők gyakran igen alacsony hővezetési tényezőt és nagy energiamegtakarítást ígérnek, és azt, hogy néhány milliméter bevonat több centiméter szigetelést helyettesít.

Egy réteg hőellenállása a vastagsága osztva a hővezetési tényezőjével. Egy 1 mm-⁠es bevonat még egy kedvező, 0,05 W/mK-es lambdával is csak 0,02 m²K/W ellenállást ad, egy 38 cm-⁠es téglafal önmagában ennek nagyjából a huszonötszörösét, egy 12 cm-⁠es EPS-réteg több mint a százötvenszeresét. A bevonat így a fal U-értékét a mérési pontosságon belül változtatja meg.

A gyártói hővezetési tényezőket sokszor nem az épületszigetelő anyagokra vonatkozó szabványos módszerrel mérik, ezért nem hasonlíthatók össze a szigetelőlapok teljesítménynyilatkozatában szereplő számokkal. Független épületfizikai vizsgálatok a falon át távozó hő érdemi csökkenését nem mutatták ki, a hatás a felület sugárzási viselkedéséből és a hővisszaverésből adódik.

• Napnak kitett, világos színű tetőn és fémfelületen a hővisszaverő bevonat a nyári felmelegedést csökkenti.
• Fém csővezetéken és tartályon a tapintási hőmérsékletet csökkentheti, de a szabványos csőhéjat nem helyettesíti.
• Lakásban egy kis hőhídfelületen a fal felszíne kicsit melegebbnek érződik, a páralecsapódás kezdete valamelyest késhet.
• Ahol a penész oka a hiányos szellőzés, a bevonat nem segít, a szellőzést kell javítani.

A hideg, penészedő fal mögött többnyire hőhíd van: a vasbeton koszorú, a födémszél, az áthidaló vagy egy erkélylemez, amely a falnál jobban vezeti a hőt. A sarkokban két külső fal találkozik, ott a felület is hidegebb. Ha a fal belső felülete 12⁠–⁠13 °C alá hűl, egy átlagos lakás párájából ott víz csapódik ki, és megjelenik a penész.

Más esetben a fal nedves: a talajból szívja fel a vizet, beázik, vagy egy csőtörés áztatta át. A nedves fal rosszabbul szigetel és hidegebb, ilyenkor a nedvesség okát kell megszüntetni. A harmadik ok a szellőzés: nyílászárócsere után a lakás légcseréje lecsökken, a pára nem tud távozni.

• Jegyezze fel, hol és mikor jelenik meg a penész vagy a pára, és lefotózza a helyeket.
• Ha van páramérője, írja fel a lakás páratartalmát reggel és este néhány napig.
• Gyűjtse össze, mikor cserélték a nyílászárókat, és hogyan szellőztetnek.
• Ha volt beázás vagy csőtörés, jelezze, mert ez a nedvességmérésnél számít.

Ha ezekre a kérdésekre nincs számszerű, ellenőrizhető válasz, a pénzt a valódi megoldásra érdemes fordítani. A felmérésen ehhez a fal szerkezetét, a hőhidakat és a nedvességet nézzük meg.

• Milyen szabványos módszerrel mérték a hővezetési tényezőt, és van-e róla független vizsgálati jelentés.
• Mekkora a bevonat hőellenállása a megadott rétegvastagságban, m²K/W-ban.
• Mennyit javít a bevonat egy konkrét fal U-értékén, és ezt beszámítja-e egy energetikai tanúsítvány.
• Mit vállal a gyártó, ha a penész vagy a páralecsapódás a bevonat után is megmarad.