Tető-hőszigetelés ára és rétegrendje

A ferde tető szigetelésének két útja van. Belülről a szarufák közé és alá kerül a szigetelés, a héjazat marad, a tetőtér belső burkolatát viszont meg kell bontani, ha már be van építve. Kívülről, a szarufák fölé akkor kerül szigetelés, ha a héjazatot amúgy is cserélni kell: a lakótér érintetlen marad, a szarufák hőhídja megszűnik, cserébe a tető magassága és az eresz kialakítása változik.

A döntésben a héjazat és a tetőléc állapota, a tetőtér beépítettsége és a belső burkolat számít. Lakott, kész tetőtérnél, ép cseréppel a belső út a gyakoribb, régi, cserére szoruló héjazatnál a kívülről felrakott PIR vagy kőzetgyapot lap.

A belülről szigetelt ferde tető rétegei kívülről befelé haladva az alábbiak. A szigetelés összesen legalább 25⁠–⁠30 cm legyen, mert a szarufák közötti réteg önmagában nem teljesíti a fűtött tetőteret határoló szerkezetekre előírt 0,17 W/m²K-es követelményt.

1. Héjazat (cserép, cserepeslemez, pala) és tetőléc.
2. Ellenléc, legalább 7⁠–⁠8 cm magas, alatta a szellőző légrés, amelyben a levegő a tető lejtésével párhuzamosan áramlik az eresztől a gerincig.
3. Alátétfólia, szélzáró és lehetőleg páraáteresztő.
4. Szigetelés a szarufák között, a szarufa magasságában, vagy a légrés miatt annál vékonyabban.
5. Második szigetelőréteg a szarufák alatt, keresztben futó lécváz vagy profil között, 10⁠–⁠15 cm.
6. Párafékező, légzáró fólia a belső oldalon, ragasztott toldásokkal és csatlakozásokkal.
7. Szerelősík a vezetékeknek, végül gipszkarton burkolat.

Új tetőn páraáteresztő, szélzáró alátétfólia kerül a szarufákra, ilyenkor a szarufák közét teljes magasságban ki lehet tölteni. Régi tetőn sokszor nem tudni, milyen a fólia, vagy kifejezetten párazáró. Ha a fólia tulajdonsága nem ismert, párazárónak kell tekinteni, és a szarufaközben a fólia alatt szellőző rést kell hagyni, különben a szigetelésbe jutó pára nem tud távozni.

Az ereszen rovarháló mögött lép be a levegő, és a gerinc alatt szellőzőelemeken távozik. Ha a régi tetőn nincs ellenléc, és a fólia közvetlenül a lécen fekszik, a légrés hiányzik. Ilyenkor a belső szigetelés előtt a tető átszellőzését is meg kell oldani, ami sokszor a héjazat megbontásával jár.

A belső fólia elzárja a lakás párájának útját a szigetelés felé, és a tetőtér légtömörségét is adja. A toldásoknál a gyártó szerinti átfedés és ragasztószalag kell, a falakhoz, a térdfalhoz, a kéményhez és a tetőablak tokjához rendszerragasztóval vagy szalaggal csatlakozik, a csövek és kábelek áttöréseinél mandzsetta zár. Egyetlen nyitott toldás mentén is annyi párás levegő juthat a szigetelésbe, hogy a hideg oldalon lecsapódik.

A villanyvezetékek, a dobozok és a spotlámpák ezért a fólia elé, egy külön szerelősíkba kerülnek, így a fóliát nem kell átszúrni. A fóliát a burkolás előtt lefotózzuk, mert utána már nem ellenőrizhető.

Belső szigetelésnél a gyapot a megszokott megoldás, a szarufák fölé kívülről PIR vagy kőzetgyapot lap kerül. A táblázat a jellemző különbségeket mutatja.

A tetőhéjazat felülete nyáron 80⁠–⁠90 °C-ra is felmelegedhet, a héjazat alatti tér 65 °C-ra. A szellőző légrés ennek a hőnek jelentős részét elviszi, mielőtt a szigeteléshez érne, ezért a légrés a nyári komfortnak is feltétele. A vastagabb szigetelés lassítja a hő átjutását, a tetőablakokon érkező napsugárzás ellen pedig külső árnyékoló véd, erről a tetőtér nyári túlmelegedéséről szóló aloldalon részletesen írunk.

• Csak a szarufák közé kerül szigetelés, alatta nincs második réteg, így a fa hőhíd marad, és a vastagság sem elég.
• Párazáró alátétfólia alatt a szarufaközt teljes magasságban kitöltik, és nem marad szellőző rés.
• A gyapotot szűkre vágják, és a szarufák mentén rés marad. A táblát 1⁠–⁠2 cm-⁠rel szélesebbre vágjuk, hogy feszesen üljön.
• A párafékező fólia toldásai és áttörései ragasztatlanok maradnak.
• A térdfal, a szelemenek, az oszlopok és a koszorú mentén hideg felület marad, ahol a pára lecsapódik.
• A légrés az eresznél vagy a gerincnél el van zárva, és a levegő nem tud áramolni.

A négyzetméterárak az oldal tetején lévő ártáblázatban szerepelnek. Egy konkrét tetőtér ára az alábbiak szerint mozog a sávon belül.

• A szigetelt ferde felület nagysága, amely a tetőtér alapterületénél jellemzően nagyobb.
• A szarufák mérete és kiosztása, a szarufaköz szélessége.
• A tagoltság: térdfal, kalapfödém, tetőablakok, kémények, manzárdok.
• A régi burkolat és szigetelés bontása és elszállítása.
• A meglévő tetőfólia és légrés állapota, a szellőzés javításának igénye.
• Kívülről végzett szigetelésnél a héjazatcsere, a lécezés és a bádogozás.