Hőszigetelő vakolat ára és alkalmazása

A hőszigetelő vakolat mész-cement kötőanyagú alapvakolat, amelybe a homok egy részét könnyű adalék helyettesíti. Az egyik típusban duzzasztott perlit, egy hevítéssel felfújt vulkáni kőzet adja a könnyűséget, a másikban polisztirolgyöngy. A perlites vakolat ásványi, nem éghető, a polisztirolgyöngyös jobb hővezetésű, de szerves adalékot tartalmaz.

Egy hazai gyártó adatlapja szerint a perlites hőszigetelő alapvakolat hővezetési tényezője 0,13 W/mK, a polisztirolgyöngyös változaté 0,09 W/mK. A hagyományos mész-cement vakolat 0,8 W/mK körül van, vagyis a hőszigetelő vakolat hat-kilencszer jobban szigetel, de egy szigetelőlapnál két-háromszor rosszabbul.

A táblázat egy 38 cm-⁠es tömör téglafalat mutat (szigeteletlenül kb. 1,3 W/m²K), különböző rétegekkel, a hőhidak nélkül. A különbség jól látszik: a hőszigetelő vakolat javít, de a jogszabályi 0,24-es értékhez szigetelőlap kell.

• Vályog-, vert és régi tömör téglafalon, ahol a páraáteresztés fontosabb, mint a nagy szigetelés.
• Íves, tagolt, díszes homlokzaton, ahol a lapokat nem lehet szépen felrakni, és a díszeket meg kell tartani.
• Régi vakolat cseréjénél, ha a falat amúgy is újra kell vakolni, és a hőveszteséget is csökkenteni szeretné.
• Belső oldalon, hideg falfelületen vékony rétegben, ahol a felület hőmérsékletének emelése a cél.
• Hőhidak, például kávák, koszorúk, áthidalók környékén kiegyenlítő rétegként a szigetelőlap mellett.

1. A régi, laza vakolat leverése, a fal tisztítása és nedvesítése.
2. Tégla-, beton- és pórusbeton falon teljes felületű előfröcskölő, a gyártó szerinti várakozással, jellemzően 3 nap.
3. A hőszigetelő alapvakolat felhordása kézzel vagy géppel, rétegenként a gyártó által megadott vastagságig, vastagabb vakolatnál több menetben.
4. Száradás: a gyártók centiméterenként több nap várakozást írnak elő a következő réteg előtt, a friss vakolatot két napig nedvesen tartjuk.
5. Simítóréteg üvegszövet hálóval, amely a felületi repedéseket megakadályozza.
6. Alapozó és páraáteresztő fedővakolat: mész-, szilikát- vagy szilikonvakolat.

A gyártók a hőszigetelő vakolatot lábazatra, fröccsenő víz zónájába és csempe alá nem engedik, mert a könnyű, porózus anyag a vizet és a mechanikai terhelést rosszul bírja. A lábazatra lábazati vakolat vagy lábazati XPS kerül, ezt külön tételként árazzuk.

A leggyakoribb hiba a túl vastag réteg egy menetben, a száradási idők le nem várása és a +5 °C alatti munka. Ezek a vakolat repedéséhez, a rétegek elválásához vezetnek. Fagyveszélyes időszakban és tűző napon nem vakolunk, a homlokzatot árnyékoló hálóval takarjuk.

Az ársávokat az oldal tetején lévő táblázat mutatja. A vastagság itt erősebben emeli az árat, mint egy szigetelőlapnál, mert minden centiméter anyag és munka, és a vastagabb réteg több menetet kér. A végösszeget a régi vakolat leverése, a fal egyenetlensége, a homlokzat tagoltsága, a díszek megtartása, a háló, a fedővakolat típusa és az állvány mozgatja. A lassabb száradás miatt az állvány bérleti ideje is hosszabb lehet.

Belső oldalon a hőszigetelő vakolat vékonyabb, 2⁠–⁠3 cm-⁠es rétegben kerül a falra, és a fal belső felületének hőmérsékletét emeli. Egy hideg sarokban, egy koszorú vagy egy áthidaló alatt ez a páralecsapódás esélyét csökkenti, de a fal hőveszteségét csak kis mértékben javítja. A páraáteresztő, mész kötésű vakolat a lakás páráját is kiegyenlíti.

Ha a belső oldali szigetelésnek nagyobb hatásúnak kell lennie, kalcium-szilikát lap vagy más belső hőszigetelő rendszer jön szóba, páratechnikai számítással. A belső hőszigetelés szabályait külön oldalon írjuk le.