Penész megszüntetése

A penészgomba spórái a kinti és a benti levegőben is ott vannak, és addig nem okoznak gondot, amíg nem találnak tartósan nedves felületet. A falon akkor indul meg a növekedés, ha a felület közvetlen közelében a levegő relatív páratartalma napokon át a szakirodalom szerinti 80 százalék körül vagy fölötte van. Ehhez nem kell vizes fal: elég, ha a fal felülete jóval hidegebb a szoba levegőjénél, mert a lehűlő levegő ott telítődik, és a pára a felületen kicsapódik.

A penész a vakolat, a glett, a tapéta, a festék és a por szerves anyagaiból táplálkozik, ezért a falon, a szilikontömítésen és a bútor hátlapján is megél. A gombafonalak a porózus felületbe nőnek, így a látható folt letörlése után a mélyebb rétegben tovább élnek.

A penészesedés oka a folt helyéből és idejéből többnyire kiolvasható. A hőhídon kialakuló penész a hideg pontokat követi: a külső falsarkot, a födém és a külső fal csatlakozását, a vasbeton koszorút és áthidalót, az ablakkáva belső élét, a redőnytokot. Télen jelenik meg, a hideg napok után erősödik, nyáron elhalványul. A hőkamera a hideg sávot a folt megjelenése előtt is megmutatja, és a képen kirajzolódik a szerkezet.

A szellőzés hiánya miatti penész a lakásban szétszórtan jelentkezik, leggyakrabban a hálószobában, a fürdőben és a bútorok mögött, és a páramérő tartósan 60 százalék fölött áll. Jellemzően ablakcsere után, kis lakásban, beltéri ruhaszárítással és kevés fűtéssel jár együtt.

A vizes falból táplálkozó penész a fal alsó sávjában, a lábazat magasságában, a pince falán vagy egy szivárgó cső környékén jelenik meg, évszaktól függetlenül, gyakran sókivirágzással. Itt a nedvességmérő a falban is magas értéket mutat, és a penész másodlagos: a vízszigetelés vagy a csőjavítás szünteti meg.

Egy kicsi, friss folt, amely egy-két hét alatt jelent meg a fürdő mennyezetén vagy az ablak mellett, felületi kezeléssel eltávolítható. A felületet penészölő szerrel kezeljük, a gyártói behatási idő után letöröljük, és a száradás után penészgátló, páraáteresztő festéket hordunk fel. A szert a növényektől és a fémfelületektől távol tartjuk, a helyiséget közben szellőztetjük.

Ha a penész nagyobb felületen, ismétlődően vagy a vakolat mélyén jelent meg, szanálni kell. A fertőzött festéket, glettet és mállott vakolatot eltávolítjuk, a por terjedését fóliatakarással és szűrős porszívóval fogjuk meg, a felületet fertőtlenítjük, nedvességszabályozó réteggel és glettel helyreállítjuk, csiszoljuk, majd páraáteresztő, penészgátló festékkel vagy mészfestéssel zárjuk. A mész lúgos, ezért gátolja a gombák megtelepedését.

A hőhíd tartós javítása a fal külső hőszigetelése, mert az a teljes szerkezetet melegen tartja, és a födémcsatlakozást, a koszorút is lefedi. Ha a homlokzat nem szigetelhető, mert társasházi döntés kellene hozzá, a homlokzat védett, vagy csak egy sarok érintett, a belső oldali megoldás marad.

Belül a hideg sarkot vagy falszakaszt kalcium-szilikát lappal szigeteljük. A lap kapillárisan aktív: a felületén lecsapódó nedvességet felszívja, eloszlatja és a száraz időszakban leadja, lúgos kémhatása pedig gátolja a penészt. Párazáró réteg nem kell mögé, ezért régi tégla- és kőfalon is használható. A lapot teljes felületen ragasztjuk a falra, mert a lap mögötti légrés helyet adna a lecsapódásnak, és a sarokban a csatlakozó falra és a mennyezetre is ráfordítunk egy lapsávot, hogy a hideg él is melegebb legyen.

A lakás levegőjében 40⁠–⁠60 százalék relatív páratartalom a kedvező, fűtési szezonban ennek alsó fele. Egy család napi több liter vizet párologtat el főzéssel, fürdéssel, ruhaszárítással és légzéssel, ezt a párát a szellőzésnek kell elvinnie. Rövid, teljes ablaknyitással, ha lehet kereszthuzattal, naponta többször szellőztessen; a hosszan bukóra nyitott ablak a kávát hűti, és alig cserél levegőt.

A fürdőbe és a konyhába páraérzékelős elszívó kell, amely magától indul, és a zuhanyzás után is jár, amíg a pára le nem megy. Ablakcsere után a tok résszellőzője vagy fali légbevezető pótolja a régi ablak résein bejutó friss levegőt. Kis lakásban, sok lakóval vagy hideg falaknál a hővisszanyerős gépi szellőzés a tartós megoldás, amely télen is cserél levegőt, és a hő nagy részét visszanyeri.

A bútort tolja el legalább 5⁠–⁠10 cm-⁠re a külső faltól, a nagy szekrényt lehetőleg belső falhoz tegye. A bútor mögötti, szellőzetlen résben a fal felülete hidegebb, és ott jelenik meg először a penész.

Az Egészségügyi Világszervezet beltéri levegőminőségi irányelve szerint a nedves, penészes épületben nő a légúti tünetek, az allergia és az asztma gyakorisága, a megelőzés lényege pedig a tartós nedvesség megszüntetése. A tipikus panasz az orrfolyás, a köhögés, a tüsszögés, a szem- és torokirritáció, és a penészes lakás más allergénekre, például pollenre is érzékenyebbé teheti a lakókat. A gyerekek, az idősek és a légúti betegek érzékenyebbek.

Ha a lakók panaszai a penész megjelenésével együtt erősödnek, a javítás mellett orvossal is beszéljék meg. Mi a penész okát és a szerkezetet kezeljük, egészségügyi vizsgálatot nem végzünk.

Az árat az ok szabja meg. A szellőzés rendezése egy-két ventilátor beépítése és a szokások változtatása, ez a legolcsóbb. A hőhíd belső szigetelése négyzetméterre számol, a külső hőszigetelés a homlokzat felújításának része. A vizes fal javítása a vízszigetelés árát hozza magával. A helyreállítás a fertőzött felület méretétől és mélységétől függ: a felületi kezelés gyors, a szanálás vakolatjavítással, glettel és festéssel több napos munka. Az oldal tetején lévő ársávok ezeket a tételeket külön mutatják.

• Fotók a foltokról, és mikor jelentek meg először: télen, nyáron, ablakcsere vagy felújítás után.
• A ház vagy a lakás szerkezete: tégla, panel, vályog, van-e külső hőszigetelés.
• Néhány napnyi páramérő-adat a hálószobából és a fürdőből, ha van mérője.
• Hogyan szellőztetnek, hol szárítják a ruhát, van-e elszívó a fürdőben és a konyhában.
• Volt-e beázás, csőtörés vagy vizes fal a penészes rész közelében.