Energetikai számítás új ház tervezéséhez

Az energetikai tanúsítvány egy meglévő épület állapotát rögzíti, a tervezési számítás egy még meg nem épült épületét. Ugyanazzal a módszerrel készül, de a bemenő adatok a tervekből jönnek: a falazat és a szigetelés rétegrendje, a nyílászárók, a tájolás, az árnyékolás, a fűtési, melegvíz- és szellőzőrendszer, a napelem. Az eredmény megmutatja, hogy a tervezett ház teljesíti-e a követelményeket, és ha nem, mi hiányzik.

A számítás az építészeti-műszaki dokumentáció része. A tanúsítási rendelet szerint az új épület tanúsítványának összefoglaló lapjához a tervdokumentáció energetikai igazoló számítását is csatolni kell, a használatbavételi tanúsítvány tehát erre a számításra épül. Ha a megépült ház eltér a tervtől, a tanúsításkor az eltérést is számolni kell.

Új épületnek a közel nulla energiaigényű követelményszintet kell teljesítenie, három szinten. Az első a határoló szerkezetek hőátbocsátási tényezője, a második az épülettechnikai rendszerek követelménye, a harmadik az összesített energetikai jellemző és a fajlagos szén-dioxid-kibocsátás határértéke.

Az építésügyi eljárásrend szerint a használatbavételkor a tanúsítvány a dokumentációban meghatározott energetikai jellemzők vagy a kérelem napján hatályos ÉKM-követelmények teljesítését igazolja. A kész háznak ezért a tervben számolt értékeket kell hoznia, és ehhez a kivitelezés minden rétegét a terv szerint kell megépíteni.

Bővítésnél az épületenergetikai előírás a bővítmény új és az érintett meglévő szerkezeteire írja elő a hőátbocsátási követelményeket, az érintett gépészeti rendszerekre pedig a rendszerkövetelményeket. Ha a bővítmény hasznos alapterülete nagyobb, mint a meglévő épületé, a teljes épületre vonatkozó követelmények is életbe lépnek, ahogy egy jelentős felújításnál.

Az eljárásrend szerint a bővítménynél a használatbavételkor a számítással vagy tanúsítvánnyal igazolt energetikai jellemzőket vizsgálják. Egy tetőtér-beépítésnél vagy emeletráépítésnél ezért a számítás a bővítmény határoló szerkezeteire és a közös gépészetre készül, a meglévő épületrészt akkor kell bevonni, ha a méretarány ezt előírja.

Jelentős felújításnak az a munka számít, amely a határoló szerkezetek felületének legalább 25%-⁠át érinti. Egy földszintes épület pince- vagy padlásfödémének utólagos szigetelése önmagában nem ilyen.

A számítás a változatokban hozza a legtöbbet. Ugyanazt a követelményt több úton lehet teljesíteni, például vastagabb szigeteléssel és egyszerűbb gépészettel, vagy vékonyabb szigeteléssel, hőszivattyúval és napelemmel. A kettő bekerülési költsége, üzemeltetése és karbantartása eltér, ezért a döntéshez mindkét oldal számaira szükség van.

• A falazat lehet egyrétegű hőszigetelő falazóblokk vagy hagyományos falazat külső hőszigeteléssel, a kettő vastagsága és hőhídjai mások.
• A követelményérték és a jó vagy kiváló szint között néhány centiméter szigetelés a különbség, a többlet hatása a számításból látszik.
• A nyílászáróknál a háromrétegű üvegezés és a beépítés síkja az U-érték mellett a hőhidakat is befolyásolja.
• A fűtést és a meleg vizet hőszivattyú, kondenzációs kazán, napkollektor vagy napelem adhatja, a számított hőigényhez méretezve.
• Légtömör házba hővisszanyerős gépi szellőzés kerülhet, ennek hatása a fűtési és szellőzési rendszer minősítésében is megjelenik.

Építési hitelnél a bankok zöld kedvezményéhez a tervek alapján energetikusi vagy szakági tervezői nyilatkozat kell a várható besorolásról és primerenergia-igényről, mert tanúsítvány ilyenkor még nem lehet. Az OTP 2026. július 1-jétől hatályos feltételei szerint új építésnél legalább A+ besorolás és legfeljebb 68 kWh/m²/év kell, és ha a hitelt előzetes számításon alapuló nyilatkozattal igényelték, a használatbavétel után 80 napon belül be kell nyújtani a tanúsítványt. A Gránit Bank nyilatkozatmintája a nyilatkozó jogosultsági számát és a közel nulla követelmény teljesítésének igazolását is kéri.

A bankok határai szigorúbbak lehetnek a jogszabályi minimumnál. Ha zöld hitel a cél, a számítást a bank határára készítjük, és a tervben ehhez igazodó tartalékot hagyunk.

1. Adatgyűjtés a vázlattervből: alaprajz, metszet, tájolás, tervezett szerkezetek és gépészet.
2. Első számítás változatokkal, javaslat a rétegrendekre és a gépészetre.
3. Egyeztetés az építésszel és a gépésztervezővel, a kiválasztott változat beépítése a tervekbe.
4. Igazoló számítás az engedélyezési vagy egyszerű bejelentési dokumentációhoz, szükség esetén banki nyilatkozat.
5. Kivitelezés a tervezett rétegrendekkel, a rejtett rétegek fotózásával és a termékadatlapok gyűjtésével.
6. Használatbavételi tanúsítvány a megépült állapotról.