Engedély nélkül építhető építmények

Az országos szabály két listát tartalmaz: az egyik az egyszerű bejelentéshez, a másik az építési engedélyhez kötött munkákat sorolja fel. Ami egyik listán sincs rajta, ahhoz az építésügyi hatóságnál nem kell eljárás. A döntés ezért a pontos méreteken és a munka jellegén múlik.

Az engedély nélküli munka nem szabálymentes. A helyi építési szabályzat, a településképi rendelet, a TÉKA, valamint a tűzvédelmi, statikai és az építési termékekre vonatkozó követelmények ugyanúgy kötelezők, és a szabálytalanul elhelyezett építmény ugyanúgy kötelezést hozhat.

A táblázat az országos mérethatárokat mutatja. Ameddig a tervezett építmény a határon belül marad, az építésügyi hatóságnál nem kell eljárás.

A meglévő épület felújítása, a burkolat-, a nyílászáró- és a gépészeti csere, a hőszigetelés, a belső válaszfalak áthelyezése és a tetőhéjazat cseréje nem szerepel a listákon, ezért az építésügyi hatóság felé nem kell eljárás. Kivétel, ha a munka ikres vagy zártsorú háznál a szomszéddal határos falat, alapozást vagy tetőszerkezetet érinti, mert ez engedélyköteles. Bővítésnél a bővítés utáni teljes méretet kell a határhoz mérni, a hasznos alapterületet nem növelő bővítés pedig nem engedélyköteles.

Ha a felújítás a teherhordó szerkezethez nyúl, például falat bont vagy födémet terhel, eljárás nélkül is statikus tervezi. Társasházban a közös tulajdont érintő munkához a társasház hozzájárulása kell, ez a hatósági eljárástól független.

Az engedély nélküli munkánál is lehet önkormányzati eljárás. A helyi építési szabályzat azt is meghatározhatja, hogy melléképület az előkertben vagy az oldalkertben állhat-e. A település településképi rendelete bejelentést írhat elő, jellemzően a közterületről látható homlokzatra, kerítésre, nyílászáróra, napelemre, klímára, előtetőre és reklámra. Műemléknél és régészeti lelőhelyen örökségvédelmi eljárás, termőföldön a más célú hasznosítás földhivatali eljárása jöhet. A rendeltetés megváltoztatásához építési munka nélkül is bejelentés kell.

Egy 3×4 méteres kerti tároló 12 m², egy 4×5 méteres kerti ház 20 m² alapterületű, mindkettő a 35 m²-⁠es határ alatt marad, ha a gerince 4,5 méternél alacsonyabb. Egy belső méretben 6×6 méteres, kétállásos garázs 36 m², ez már bejelentéses, ha a lakóházat szolgálja ki, egyébként engedélyköteles.

A falakkal körülzárt, fedett nyári konyha vagy télikert épületnek számít, ezért a mérethatár rá is vonatkozik, a nyitott pergola és a terasz viszont nem szerepel a listákon. A medence körüli burkolatot, a gépházat és a kocsibeállót a helyi szabályzat a burkolt felületbe vagy a beépítésbe számíthatja, ezért ezeket a vizsgálatban a telek egészével együtt nézzük meg.

• Engedély nélkül bárhova lehet építeni. A helyi szabályzat szerinti építési helyen, beépítettségen és zöldfelületen belül kell maradni.
• Ami kicsi, azt nem kell bejelenteni. A gerincmagasság is számít, egy kisebb alapterületű, de magas tetős épület is túllépheti a határt.
• A kerti házat lépésenként bővítve a határ alatt marad. A bővítés utáni teljes méretet kell a határhoz mérni.
• A medence és a terasz nem számít a telek beépítésébe. A helyi szabályzat a burkolt felületet és a zöldfelület arányát is szabályozza.

Az iratok és a tervezett munka leírása alapján írásban összefoglaljuk, hogy a munka szabad, bejelentéses vagy engedélyköteles, mit ír elő rá a helyi szabályzat és a településképi rendelet, és milyen sorrendben haladjon. Ha a tervezett méret a határ közelében van, azt is megadjuk, milyen mérettel marad a szabad kategóriában. Ha eljárás kell, a dokumentációt tervező készíti, az iratokat és a beadást mi intézzük.

Ha a kivitelezést is ránk bízza, az anyagot mi szerezzük be, a munka gyorsasága miatt. A minőséget, a márkát és a színt Ön választja ki, ha kéri, javaslatot teszünk.