Épület törlése a tulajdoni lapról

A lebontott épület akkor is a tulajdoni lapon és a térképen marad, ha a telken már csak a helye látszik. A földhivatal nem tudja magától, hogy a ház eltűnt, a törlést kérni kell. A változás bejegyzését a változástól, illetve a tudomásra jutástól számított 30 napon belül kell kezdeményezni.

A törlés leggyakrabban három helyzetben sürgős. Eladásnál a vevő és az ügyvédje a tulajdoni lapot és a térképet a valósággal veti össze. Hitelnél a bank értékbecslője a meglévő épületekkel számol, a nem létező ház félreviszi az értéket. Új építkezésnél a tervezési alaptérképen és a helyszínrajzon a régi épület nem szerepelhet, ha már nincs meg, mert a beépítettséget és a távolságokat a valós állapotra kell számolni.

Részleges bontásnál, amikor a háznak csak egy szárnyát vagy egy hozzáépített toldalékot bontanak le, a térképen az épület körvonalát kell módosítani. Ez is változási vázrajzzal megy, a földhivatal módosult épületként kezeli, és a vizsgálati díj épületenkénti része erre is vonatkozik. Ugyanez a helyzet, ha a lebontott toldalék helyére később más alapterületű bővítés épül.

A 2024. október 1. óta hatályos építésügyi szabályok szerint külön bontási bejelentés nincs. Bontási engedély műemléknél, helyi védett épületnél, valamint ikres vagy zártsorú beépítésnél a szomszéddal közös fal vagy alap bontásához kell. Nagyobb épületnél bontási kivitelezési dokumentáció kötelező lehet, a településképi rendelet pedig bejelentést írhat elő. Ezeket a bontás és a bontási engedély oldalán részletezzük.

A törléshez a földmérő vázrajza igazolja, hogy az épület megszűnt. Ha a bontás engedélyköteles volt, az engedélyt is csatoljuk, és ha az épület önálló ingatlanként szerepelt a tulajdoni lapon, a törlés a tulajdoni lap lezárásával is jár, ilyenkor a rajta lévő jogokat és terheket is rendezni kell.

A helyszínen a földmérő azt ellenőrzi, hogy az épület valóban megszűnt-e, és hogy a telken nem áll-e más, a térképen nem szereplő épület, amelyet ugyanazon a vázrajzon rendezni lehet. Ha a bontás után alap vagy pince maradt a földben, és arra épül majd az új ház, ezt a vázrajz előtt a tervezővel is egyeztetjük. A vázrajz beadását és a bejegyzési kérelmet mi intézzük.

1. Iratátnézés. Megnézzük a tulajdoni lapot, a térképet, és azt, hogy a bontáshoz kellett-e engedély.
2. Adatszolgáltatás. A földmérő kikéri a földrészlet térképi és koordinátaadatait.
3. Helyszíni ellenőrzés. A földmérő megnézi, mely épületek szűntek meg, és bemér, ha közben új épület is készült.
4. Vázrajz és záradékolás. A változási vázrajzot a földhivatal megvizsgálja és záradékolja.
5. Bejegyzés. A tulajdonos kérelmére a földhivatal törli az épületet a térképről és a tulajdoni lapról, és határozatban értesít.

Ha a régi ház helyére új épül, a törlés és a feltüntetés egy vázrajzon is elvégezhető. Ha egy földrészleten egy építmény megszűnik és egy új létesül, az épületenkénti vizsgálati díjat csak az egyik után kell megfizetni. A földmérő is egyszer jön ki, a második épület díja kisebb.

Ez a megoldás akkor jó, ha az új ház rövid időn belül elkészül, és addig senkinek nem kell a friss tulajdoni lap. Ha a telket közben eladják, hitelt vesznek fel rá, vagy a tervezéshez kell a pontos alaptérkép, a törlést előre hozzuk, és az új házat a használatbavétel előtt külön vázrajzzal vezetjük fel.

A földmérő díját a lebontott épületek száma, a telek mérete, a meglévő vázrajzok minősége, a helyszín megközelíthetősége és az határozza meg, hogy a törlés mellé új épület feltüntetése is kerül-e. Ha a térképen a bontott épület mellett más eltérés is van, például a telekhatár nem egyezik a kerítéssel, az külön munka.

A törlés nem díjmentes: adatszolgáltatási, vizsgálati és bejegyzési díj tartozik hozzá, kérésre soron kívüli eljárási díj. Egy hazai épületfelmérési összesítő a földmérői épülettörlést fix bruttó díjjal is közli, a sávunk ezzel egyezik. A sávok az oldal tetején lévő ártáblázatban szerepelnek.

A törlés egyszerű eljárás, a hibák többsége az időzítésből és a hiányos áttekintésből jön. A bontás után évekig senki nem foglalkozik a tulajdoni lappal, és az eltérés akkor derül ki, amikor a telket eladnák, vagy az új ház tervezése elindul.

• A ház törlését kérik, a hátsó kertben évtizedekkel ezelőtt lebontott ól vagy pajta a térképen marad, és egy második eljárás kell.
• A törlést az új ház használatbavételéig halogatják, közben a bank vagy a vevő a friss tulajdoni lapot kéri, és a hitel vagy az adásvétel áll.
• Részleges bontásnál a megmaradó épületrész körvonalát nem mérik újra, a térképen a régi alapterület marad.
• Önálló ingatlanként nyilvántartott épületnél a rajta lévő jelzálogot vagy haszonélvezetet nem rendezik előre, és a bejegyzés hiánypótlással elakad.
• A tervezési alaptérkép a még nyilvántartott, de már nem létező épülettel készül, és a tervező rossz beépítettséggel számol.

• Helyrajzi szám, friss tulajdoni lap, térképmásolat.
• Mikor és mely épületeket bontották le, fotók a bontás előtti és utáni állapotról.
• A bontási engedély, ha a bontás engedélyköteles volt.
• Ha új ház épül, az építési engedély vagy a bejelentés és a helyszínrajz.
• A tulajdonostársak és a jelzálogjogosult bank elérhetősége.