Művelés alóli kivonás ára

Az ingatlan-nyilvántartás minden földrészletnél rögzíti, hogyan hasznosítják: szántó, kert, szőlő, gyümölcsös, rét, legelő, erdő, vagy művelés alól kivett terület, például udvar, lakóház, út. A művelési ágban nyilvántartott föld termőföld, a földvédelmi szabályok és a hasznosítási kötelezettség vonatkoznak rá.

A művelés alóli kivonás azt jelenti, hogy a földrészletet vagy annak egy részét kivett területként tartják nyilván. Ha a földrészletnek csak egy része változik, alrészletek keletkeznek, ezeket vázrajzon kell átvezetni. A művelési ág változásának vázrajzvizsgálati díja új alrészletenként jár.

Az ingatlan-nyilvántartás a földrészlet fekvését és művelési ágát külön tartja nyilván. A fekvés azt mutatja, hol van a földrészlet a település szerkezetében: belterületen, külterületen vagy zártkertben. A zártkert jellemzően a település széli, kisparcellás szőlő-, gyümölcsös- és kertövezet, ahol sok helyen présház, szerszámkamra vagy hétvégi ház áll. A művelési ág azt mutatja, hogyan hasznosítják a földet.

A zártkerti kérelem a művelési ágat változtatja meg, a fekvést nem: a földrészlet zártkerti marad, csak művelés alól kivett területként tartják nyilván. A kivonás után is a zártkertre vonatkozó helyi szabályok érvényesek, és az övezeti besorolás sem változik magától. Ha a cél egy hétvégi ház rendezése vagy bővítése, a kivonás csak az egyik lépés, mellé az építésügyi eljárás is kell.

2025. június 26. óta a tulajdonos kérheti, hogy a zártkerti földrészletet művelés alól kivett területként tartsák nyilván, ha a település önkormányzata erre rendeletben lehetőséget ad. Az önkormányzat azt is meghatározhatja, a település mely részén kérhető; a kérelemben az önkormányzati rendeletet meg kell jelölni.

A rendelet meglétéről jegyzői igazolás nem kell, mert a rendelet a Nemzeti Jogszabálytárban elérhető. Az ilyen kivonáshoz földvédelmi engedély és földvédelmi járulék nem kell. A kérelem a teljes földrészletre vagy annak egy részére szólhat, részleges kérelemnél a földrészletet meg kell osztani.

Ahol nincs ilyen rendelet, vagy a földrészlet nem zártkerti, a művelés alóli kivonás a termőföld más célú hasznosításának engedélyezésével mehet. Ebben a földvédelmi hatóság dönt, és jellemzően földvédelmi járulékot kell fizetni, amelynek mértéke a terület nagyságától és a föld minőségétől függ. Az engedély nélküli más célú hasznosítás földvédelmi bírságot vonhat maga után.

Az eljárás feltételeit és díjait az adott földre kell megnézni, ezért ilyen esetben a földmérő munkája előtt egy iratátnézéssel indulunk, és megmondjuk, melyik út járható, és milyen nagyságrendű költséggel jár.

A kivett nyilvántartás nem teszi a telket belterületté, nem épít utat vagy közművet, és nem jelenti, hogy a telek beépíthető. A beépítést továbbra is a helyi építési szabályzat dönti el. Van olyan település, ahol a zártkerti területek kertes mezőgazdasági vagy védelmi erdő övezetben vannak, és a kivett zártkerti telken ezért épület nem helyezhető el.

A már álló, engedély nélküli épületet a kivonás nem legalizálja. Az ilyen épület ügyében az építésügyi hatóság jár el, a fennmaradási engedélyről külön oldalon írunk. A belterületbe vonás külön önkormányzati döntés, a településrendezési eszközök alapján. A leggyakoribb hibák ebből a félreértésből jönnek:

• a kivonást építési szándékkal kérik, és a helyi építési szabályzatot csak utána nézik meg,
• az önkormányzati rendelet csak a település egy részére engedi a kivonást, és a kérelem olyan telekre szól, amelyre nem vonatkozik,
• részleges kivonásnál a földrészlet megosztása elmarad, és a kérelem elakad,
• a telken álló, de a térképen nem szereplő présház vagy hétvégi ház feltüntetése kimarad, és a nyilvántartás továbbra sem a valóságot mutatja.

Ha a teljes földrészlet változik, és a térkép rendben van, a kérelemhez a földmérő munkája nem mindig kell. Ezt az iratok átnézésekor döntjük el.

• Ha a kivonás a földrészletnek csak egy részére szól, és előbb meg kell osztani.
• Ha a művelési ág alrészletenként változik, például a telek egy része kert marad, a többi kivett lesz.
• Ha a térképen épület hiányzik vagy lebontott épület szerepel, és ezt is rendezni kell.
• Ha a telek határa vitatott, vagy a terület nem egyezik a nyilvántartással.

A díjat az határozza meg, hogy a zártkerti út járható-e, kell-e vázrajz vagy megosztás, hány alrészletet érint a változás, és milyen a terep. A zártkerti úton a legolcsóbb eset az iratátnézés és a kérelem, a legdrágább a részleges kivonás megosztással. A más célú hasznosítás engedélyezésénél a földvédelmi járulék lehet a legnagyobb tétel. A sávok az oldal tetején lévő ártáblázatban szerepelnek.

A zártkerti úton a földhivatali díjak kis tételek: adatszolgáltatás, új alrészletenként vizsgálati díj és bejegyzési díj. Ha a kérelem a teljes földrészletre szól, és a térkép rendben van, a munka az iratátnézésből és a kérelem összeállításából áll. Részleges kivonásnál a megosztás telekalakítási eljárás, a díja a telekmegosztás oldalán szereplő tételekből áll, és ehhez jön a művelési ág változásának vázrajza.

• Helyrajzi szám, friss tulajdoni lap, térképmásolat.
• Az önkormányzati rendelet száma, ha már megtalálta.
• Mi a cél: a teljes földrészlet vagy csak egy rész kivonása, és mit tervez vele.
• A telken álló épületek iratai, ha vannak.