Telekösszevonás ára

A telekalakításnak négy alapesete van, mindegyikhez telekalakítási engedély kell. A megosztásnál egy telekből több lesz, a másik hármat az alábbi táblázat mutatja. A telekösszevonást a jogszabály telekegyesítésnek, a határrendezést telekhatár-rendezésnek nevezi.

A telekalakítási hatóság összevonásnál és határrendezésnél is vizsgálja, hogy az új telkek megfelelnek-e a helyi építési szabályzatnak és a megközelíthetőségi feltételeknek. Határrendezésnél előfordul, hogy a kisebbik telek a sáv átadása után a legkisebb telekméret alá kerülne, vagy egy meglévő épület túl közel kerülne az új határhoz. Ezt a megállapodás előtt ellenőrizzük, mert az ilyen kérelmet a hatóság elutasítja.

Ha a tulajdoni lapon változási vagy telekalakítási tilalom szerepel, a kérelmet szintén elutasítják. A tulajdoni lapot ezért a mérés megrendelése előtt átnézzük, a terhekkel és a széljegyekkel együtt.

Összevonásnál a meglévő épületek helyzete is más lesz. A korábbi közös határ mentén álló garázs vagy melléképület az egyesítés után a telek belsejébe kerül, a beépítettséget és a zöldfelületet pedig az egész új telekre számolják. Ez sokszor kedvező: egy olyan bővítés, amely a két kis telek egyikén nem fért volna el, az egyesített telken elfér. A helyi építési szabályzat övezeti előírásait viszont itt is az új telekre kell ellenőrizni, mert az övezet a beépítés módját is megszabhatja, például oldalhatáron álló vagy szabadon álló házat.

Összevonás akkor kell, ha a beépítéshez nagyobb telek kell, mint ami egy helyrajzi számon van, vagy ha a tulajdonos egyszerűsítené az ingatlant, mert egy házhoz több apró helyrajzi szám tartozik, és mindegyik külön adózik, külön tulajdoni lapot kap. A helyi építési szabályzat a beépítettséget és a távolságokat telkenként számolja, ezért két szomszédos telekre egy házat csak összevonás után lehet építeni.

A határrendezés gyakori oka, hogy a kerítés évtizedek óta máshol áll, mint a nyilvántartott határ. A szomszédok ilyenkor dönthetnek úgy, hogy a nyilvántartást igazítják a valósághoz, és a sávot egyikük megveszi vagy elcserélik. Más esetben a beépítés vagy a megközelítés miatt kell egy sáv, például egy garázsbejáróhoz.

Határrendezésnél a sáv tulajdonjoga az egyik tulajdonostól a másikhoz kerül, ehhez szerződés kell. Összevonásnál, ha a telkek tulajdonosai vagy hányadai eltérnek, az új telek közös tulajdonának arányait kell szerződésben rögzíteni.

A szerződést az engedélyezéssel párhuzamosan készítjük elő, mert a telekalakítási engedély a véglegessé válásától egy évig érvényes. Ha a szomszéd nem ért egyet, határrendezés nem lesz. Ilyenkor a kitűzés mutatja meg a nyilvántartott határt, és a vitát megállapodás vagy bíróság zárja le.

1. Iratátnézés. A telkek tulajdoni lapja, terhei, a térkép és a helyi építési szabályzat.
2. Megállapodás. A tulajdonosok rögzítik a tervezett határt vagy az összevonás feltételeit.
3. Adatszolgáltatás és mérés. A földmérő kikéri az adatokat, bemér, szükség esetén kitűz.
4. Telekalakítási dokumentáció. Változási vázrajz és helyszínrajz, a földhivatal vizsgálata és záradéka.
5. Engedély. A kormányhivatal telekalakítási hatósága vizsgálja a szabályzatnak való megfelelést, és dönt.
6. Szerződés és bejegyzés. Elkészül a szerződés, a bank hozzájárul, a földhivatal átvezeti a változást.

Összevonásnál a telkeken lévő jogok és terhek az új telekre kerülnek. Ha csak az egyik telken van jelzálog, a bank hozzájárulását meg kell kérni, mert a terhelés köre változik. Határrendezésnél az átkerülő sávon lévő jelzálogot a bank vagy törli a sávról, vagy kiterjeszti a megnövekedett telekre, ezt a szerződésben rendezni kell.

A szolgalmak és a vezetékjogok a vázrajzon is látszanak. Ha közérdekű jog, például közműjog érinti a telket, a jogosult hozzájárulását a telekalakítási kérelemhez csatolni kell.

A földmérő díját a telkek száma, mérete és alakja, a határpontok száma, a terep és az határozza meg, kell-e kitűzés a megállapodás előtt. Az újraosztás drágább, mint egy egyszerű összevonás, mert több határ változik. A hatósági díjakat jogszabály rögzíti: adatszolgáltatási díj, vázrajzvizsgálati díj, telekalakítási engedélyezési díj földrészletenként és bejegyzési díj ingatlanonként. A szerződés díja külön tétel. A sávok az oldal tetején lévő ártáblázatban szerepelnek.

Az adatszolgáltatásnál több szomszédos földrészletnél a legnagyobbra a teljes díj jár, a többire telekegyesítésnél ennek 20, határrendezésnél és más telekalakításnál 50 százaléka. A telekegyesítés vázrajzának vizsgálati díja a telkek számától független. Az engedélyezési és a bejegyzési díjat egyesítésnél és határrendezésnél a változás előtti, megosztásnál a változás utáni földrészletek száma szerint kell számolni. Ezért egy összevonás hatósági díja nem egyszerűen a telkek számával szorozva nő.

• Az érintett telkek helyrajzi száma, friss tulajdoni lapja és térképmásolata.
• A tervezett határ vagy az összevonás vázlata, ha van, a korábbi kitűzési jegyzőkönyv.
• A tulajdonosok és a jelzálogjogosult bank elérhetősége.
• A szomszéddal kötött előzetes megállapodás, ha már van.