Társasházi alaprajz készítésének ára

Társasházban a lakások és a nem lakás célú helyiségek külön tulajdonban vannak, a telek, a szerkezetek, a lépcsőház és a közös helyiségek közös tulajdonban. Minden lakás saját tulajdoni lapot kap, így külön eladható, örökölhető és jelzáloggal terhelhető. Osztatlan közös tulajdonban ezzel szemben minden tulajdonostárs a teljes ingatlan egy hányadának tulajdonosa.

A társasházzá alakítás akkor jó megoldás, ha egy ikerház, egy kétlakásos ház vagy egy kisebb több lakásos épület lakásait külön akarják kezelni, de a telek nem osztható meg, vagy a megosztás nem cél. Ha a lakások nem önállóak, például nincs külön bejáratuk vagy közműveik, a használati megosztás lehet a járható út, ezt külön aloldalon írjuk le.

A bejegyzett jogokat, például a jelzálogot, a bejegyzés előtt rendezni kell: a jogosultaknak meg kell állapodniuk arról, hogy az átalakítás után melyik önálló ingatlant terheli a jog. Elővásárlási jog esetén a jogosultat értesíteni kell, és határidőn belül nyilatkoznia kell.

• Társasház olyan meglévő vagy tervezett épületre alapítható, amelyben legalább két, külön tulajdonként bejegyezhető lakás vagy nem lakás célú helyiség van vagy kialakítható.
• Az alapítást az alapító okiratban az összes tulajdonostárs vagy az egyedüli tulajdonos nyilatkozata hozza létre.
• Az alapításhoz a társasháztulajdon ingatlan-nyilvántartási bejegyzése is szükséges.
• Az alapító okirat tartalmazza a külön tulajdonú lakásokat és helyiségeket, a közös tulajdonú részeket és a tulajdoni hányadokat.
• A módosításhoz főszabályként az összes tulajdonostárs hozzájárulása kell, a változást az ingatlanügyi hatóságnál be kell jelenteni.

A társasházi alaprajz az épület szintenkénti rajza, amelyen az önálló ingatlanok, azok helyiségei és a közös tulajdonú részek jelölve vannak, a területekkel együtt. Ebből számolják a tulajdoni hányadokat, és ez kerül az alapító okirat mellékleteként a földhivatalba, amely az alaprajzot megvizsgálja. Az alaprajz vizsgálatának díja önálló ingatlanonként jár.

Az alaprajzot helyszíni méréssel készítjük. A régi engedélyezési terv ritkán egyezik a megépült állapottal, a falak, a nyílások és a helyiségek mérete eltérhet, és egy utólag beépített tetőtér vagy egy kettéosztott lakás nem is szerepel rajta. Ha az épület vagy egy bővítés a térképen sincs fent, előbb a változási vázrajzot készítjük el.

1. Iratátnézés. Tulajdoni lap, térkép, az épület engedélyei, a lakások jogszerűsége, a terhek.
2. Térkép rendezése. Ha az épület vagy egy bővítés nincs a térképen, változási vázrajz és bejegyzés.
3. Felmérés és alaprajz. A földmérő helyszínen felméri az épületet, és elkészíti a társasházi alaprajzot.
4. Alapító okirat. Az alaprajz alapján elkészül az okirat, a tulajdonosok aláírják.
5. Bejegyzés. Az alaprajz vizsgálata után a földhivatal bejegyzi a társasházat, és megnyitja a lakásonkénti tulajdoni lapokat.

Ha egy meglévő társasházban a tetőteret beépítik, egy lakást kettéosztanak, két lakást összevonnak, vagy egy közös helyiség egy lakáshoz kerül, az alapító okiratot és az alaprajzot is módosítani kell. A módosításhoz főszabályként az összes tulajdonostárs hozzájárulása kell, a közös tulajdonú részek egyes értékesítéseinél a törvény kétharmados döntést is enged.

A módosított alaprajz csak az érintett önálló ingatlanokra készül, ezért olcsóbb, mint egy új alapítás. A tetőtér-beépítés vagy a lakásmegosztás engedélyezése külön kérdés, a beépítés építésügyi oldalát a társasházi tetőtér, a rendeltetés változását a rendeltetésmódosítás oldalán írjuk le.

Egy ikerházból vagy kétlakásos házból alakított társasház működése egyszerűbb lehet, mint egy nagy házé. A legfeljebb hatlakásos társasház közössége dönthet arról, hogy a működésére a társasházi szabályokat alkalmazza. Ha erről nem dönt, a közös tulajdon általános szabályai irányadók, így két család között jellemzően nincs szükség közös képviselőre és szervezeti-működési szabályzatra.

Ha a társasházi szervezeti szabályok érvényesek, az alakuló közgyűlést az alapító okirat aláírását követő hatvan napon belül kell megtartani, a szervezeti-működési szabályzatot pedig ezen, vagy legkésőbb a rákövetkező hatvan napon belül tartott közgyűlésen kell elfogadni. A közös költség viselésének arányát, a tetőre, a homlokzatra és a közös közművekre vonatkozó szabályokat már az alapításkor célszerű az okiratba írni, mert a későbbi módosításhoz főszabályként minden tulajdonostárs hozzájárulása kell.

A földmérő díját az épület mérete, a szintek és az önálló ingatlanok száma, a közös részek bonyolultsága és a meglévő rajzok használhatósága határozza meg. Egy két lakásból álló ikerház a sáv alján van, egy több szintes, sok helyiséges ház a tetején. Ha a térképet is rendezni kell, a változási vázrajz külön tétel.

A földhivatali díjakat jogszabály rögzíti: adatszolgáltatási díj, önálló ingatlanonként alaprajzvizsgálati díj, és önálló ingatlanonként bejegyzési díj egy felső határig. Az alapító okirat díja külön tétel. A sávok az oldal tetején lévő ártáblázatban szerepelnek.

• Helyrajzi szám, friss tulajdoni lap, térképmásolat.
• Az épület építési engedélyei, a használatbavételi döntés, a meglévő alaprajzok.
• A tulajdonostársak és a jelzálogjogosult bank elérhetősége.
• Egy javaslat arról, melyik lakás kié lesz, és mi marad közös.