Tervezési alaptérkép ára és tartalma

A tervezési alaptérkép a telek és a közvetlen környezete geodéziai felmérése, digitális térképként. Az építész erre rajzolja a helyszínrajzot, ebből számolja a beépítettséget, az épület távolságát a telekhatártól és a szomszéd épületektől, a terepcsatlakozást, a csapadékvíz elvezetését és a közművek bekötését. Ha az alaptérkép pontatlan, a terv minden ebből számolt adata az.

Az ingatlan-nyilvántartási térképmásolat ehhez kevés. A térképmásolat a telek nyilvántartott határát és az épületek körvonalát mutatja, szinteket, fákat, közműveket és a terep valós állapotát nem. A tervezési alaptérkép ezeket a helyszínen mérve adja meg, és a nyilvántartás és a valóság eltéréseit is megmutatja.

Az alaptérkép az egységes országos vetületi rendszer (EOV) koordinátáival és balti alapszint feletti magasságokkal készül, digitális, vektoros formában, jellemzően DWG vagy DXF fájlként, mellé PDF és műszaki leírás. A tervező ezt közvetlenül a tervezőprogramjába tölti, és később az épület kitűzése is ugyanerre az alapra épül, így a terv, a helyszínrajz és a kitűzött ház egy rendszerben marad.

2026 óta a tervezési alaptérképet a földrészlethatár kitűzése után, a kitűzés adataival kell elkészíteni, és az egyszerű bejelentéshez és az építési engedélyhez ennek adatait kell felhasználni.

A kitűzési vázrajz földhivatali átvezetése nem előfeltétele az alaptérkép elkészítésének, az analóg alapú kitűzési vázrajz viszont a mai követelményeknek nem felel meg. A tartalmi elemeket az építésügyi hatóság ellenőrzi.

• A tervezéshez szükséges állami ingatlan-nyilvántartási térképi állapotot.
• A kitűzött telekhatárt és a helyszínen látható határjeleket.
• A meglévő építményeket, a fákat és a csatlakozó útelemeket.
• A tervezővel egyeztetve a szintmagasságokat vagy szintvonalakat, a látható közműszerelvényeket és a szomszédos épületek adatait.
• Műszaki leírást a mérés alappontjaira való hivatkozással, az adatszolgáltatás számával és a térkép és a terep azonosságának vizsgálatával.

Korábbi kitűzés felhasználható, ha a dokumentációja megvan, a határjelek a helyszínen vannak, és a földrészlet határának térképi adata azóta nem változott. Ha a térkép és a terep között rendszeres eltolódás van, a földmérő transzformációval igazíthatja egymáshoz a kettőt, ezt a műszaki leírásban rögzíti.

• Új épületnél a telek teljes területét.
• Meglévő épület bővítésénél a telek érintett részét.
• Egy hektárnál nagyobb telken, ha a tervezési terület a teljes terület negyedénél kisebb, csak a tervezési területet.
• Hosszú, vonalas tervezési területnél vagy egy hektárnál nagyobb telken a kitűzést a tervező által megadott részletpontokra.

• Az alaptérkép a kitűzés előtt, régi koordinátákra készül, és a bejelentésnél nem felel meg.
• A szintek csak néhány ponton vannak meg, a tervező a terepcsatlakozást és a lejtést becsli.
• A közműaknák, a bekötések és a szomszéd telek közművei hiányoznak, a csatlakozás az építkezésen derül ki.
• A fák és a koronák nincsenek felmérve, pedig a fakivágáshoz és a pótláshoz helyi rendelet írhat elő feltételt.
• A határ menti vitás sáv nincs jelölve, a tervező a teljes telekkel számol.

A díjat a telek mérete és lejtése, a növényzet sűrűsége, a beépítettség, a felmérendő közművek és szomszédos épületek, a szintvonalak sűrűsége és az határozza meg, kell-e új kitűzés. Egy kis, sík, beépítetlen telek a sáv alján van, egy nagy, lejtős, fás telek sok közművel és szomszéd épülettel a sáv tetején. A kitűzés és a földhivatali díjai külön sorok. A sávok az oldal tetején lévő ártáblázatban szerepelnek.

Ha a telekhatár kitűzése, a tervezési alaptérkép és később az épület kitűzése ugyanannál a földmérőnél marad, a mérések ugyanarra az alappontra épülnek, és a kiszállások egy része összevonható. Bővítésnél, ahol csak a telek érintett részét kell felmérni, a díj kisebb, mint egy új háznál.

A közművek felmérése külön szót érdemel, mert ez a tétel a legkevésbé látható előre. A föld alatti vezetékek helyét a földmérő a látható szerelvényekből, vagyis az aknákból, a tolózárakból, a mérőhelyekből és a csatlakozószekrényekből méri be. A pontos nyomvonal a közműszolgáltatók nyilvántartásában van, ezt a tervező a közműegyeztetésnél kéri ki. Ha egy régi telken a bekötés helye bizonytalan, a régi tervek és a tulajdonos emlékei is segítenek, a fedlapokat pedig a mérés napjára szabaddá kell tenni.

• Helyrajzi szám, térképmásolat és, ha van, korábbi kitűzési jegyzőkönyv.
• A tervező elérhetősége, hogy a felmérés tartalmát vele egyeztessük.
• Mit terveznek a telekre: új ház, bővítés, melléképület.
• Szabad hozzáférés a telekhez és a határ mentén, a közműaknák fedlapjai legyenek megközelíthetők.