Változási vázrajz ára és épületfeltüntetés

Az ingatlan-nyilvántartási térképnek és a tulajdoni lapnak a valóságot kell mutatnia. Épületfeltüntetés kell, ha a telken új épület készült, a meglévőt úgy bővítették, hogy a térképen látható körvonala megváltozott, vagy egy régi épület soha nem került fel a térképre. Külön eset, ha az épület önálló ingatlanként kerül nyilvántartásba, mert a tulajdonosa más, mint a földé. A változás bejegyzését a változástól, illetve a tudomásra jutástól számított 30 napon belül kell kérni.

A hiány leggyakrabban eladáskor vagy hitelfelvételkor derül ki. A vevő ügyvédje, a bank és az értékbecslő a tulajdoni lapot és a térképmásolatot nézi, és ha a ház nem szerepel rajta, a folyamat megáll, amíg a vázrajz és a bejegyzés el nem készül. A hitelhez és a lakáscélú támogatásokhoz az épület feltüntetése alapfeltétel.

A változási vázrajz a földrészlet régi és új térképi állapotát mutatja: az épület körvonalát, a telekhatártól mért távolságokat, a helyrajzi számot, és ha az épület önálló ingatlan, annak adatait is. Mellékletei a mérési jegyzőkönyv, a koordinátajegyzék, a területszámítás és a műszaki leírás. A vázrajz papíron és digitálisan is elkészül, a térképi adatbázisba kerülő változási állományt a földmérő a hatóság által használt formátumban adja le.

Ha a földrészletet szolgalmi jog, például vezetékjog érinti, a vázrajzot a jogosultnak is alá kell írnia. A bejegyzési kérelmet a tulajdonosok írják alá, közös tulajdonnál mindegyikük.

A vázrajzra a földhöz kötött, tartós épületek kerülnek: a lakóház, a garázs, a nyári konyha, a falazott tároló és a műhely. A földhivatal a vizsgálati díjat új, változott és megszűnt építményenként számolja, ezért egy bővítés, amely a ház körvonalát megváltoztatja, ugyanúgy egy tételnek számít, mint egy új garázs. Egy könnyűszerkezetes kerti tároló, egy pergola vagy egy nyitott előtető felkerülése a vázrajz kötelező tartalmán múlik, ezt a földmérő a helyszínen dönti el, és az ajánlatban jelezzük.

A bővítésnél a körvonal számít. Ha a ház egy toldalékkal, egy zárt verandával vagy egy beépített terasszal nőtt, a földmérő a teljes új körvonalat méri be, a régit a vázrajz megszűnt állapotként mutatja. A feltüntetés után a tulajdoni lapon jellemzően az ingatlan megnevezése is változik, egy addig beépítetlen telekből például kivett lakóház, udvar lesz. Ha az épület önálló ingatlanként, a földtől külön tulajdonként kerül nyilvántartásba, ahhoz a tulajdonosok megállapodása és okirat is kell.

A díjakat a vázrajz benyújtásakor és a bejegyzési kérelemkor kell megfizetni. Soron kívüli eljárás kérhető, de a hatóság ezzel sem dönthet a jogszabályi feltételek nélkül, és hibás iratoknál a gyorsítás nem segít.

1. Adatszolgáltatás. A földmérő kikéri a földhivataltól a földrészlet térképi és koordinátaadatait.
2. Helyszíni mérés. GNSS-vevővel vagy mérőállomással bemérik az épület sarokpontjait, és ellenőrzik a meglévő épületeket és határpontokat.
3. Vázrajz. Elkészül a változási vázrajz a mellékletekkel, papíron és digitálisan.
4. Vizsgálat és záradékolás. A földhivatal ellenőrzi a vázrajzot és a dokumentációt, és ha megfelelnek, záradékkal látja el.
5. Feltöltés. Új épületnél a záradékolt vázrajz az országos építésügyi nyilvántartásba kerül, mert a használatbavételi kérelemhez kell.
6. Bejegyzés. A földhivatal átvezeti az épületet a térképre és a tulajdoni lapra, és határozatban értesít.

Új épületnél a földhivatali záradékkal ellátott változási vázrajznak a használatbavételi kérelemkor már fent kell lennie a nyilvántartásban, a hiánya elutasítási ok. Ezért a mérést akkor végezzük, amikor az épület külső körvonala véglegessé vált: a falak, a terasz és a tető kiállása elkészült. A tudomásulvétel vagy a hatósági bizonyítvány után az épület a tulajdoni lapra is felkerül.

Régi épületnél az iratokkal kezdünk. Ha az épület engedéllyel és a terv szerint épült, utólagos használatbavétel kérhető, ha engedély nélkül vagy attól eltérően, fennmaradási eljárás kell. A vázrajzot mindkét esetben a földmérő készíti, az eljárás ügyintézését az engedélyügyintézés oldalain írjuk le. A két munkát összehangoljuk, hogy a vázrajz adatai és a terv adatai egyezzenek.

A földmérő díját az épületek száma és bonyolultsága, a telek mérete, a meglévő vázrajzok és alappontok, a helyszín megközelíthetősége és az határozza meg, hogy a térképen más eltérés is van-e, például rossz helyen húzott telekhatár. Egy vázrajzon több épület is szerepelhet, ilyenkor a második és a további épület díja kisebb.

A földhivatali díjakat jogszabály rögzíti: adatszolgáltatási díj földrészletenként, vizsgálati díj eljárásonként és épületenként, bejegyzési díj ingatlanonként, kérésre soron kívüli eljárási díj. A sávok és az összegek az oldal tetején lévő ártáblázatban szerepelnek.

• A mérés még a kivitelezés vége előtt készül, és a később elkészült terasz vagy bővítés nem kerül rá.
• A záradékolt vázrajz után senki nem nyújtja be a bejegyzési kérelmet.
• A garázs vagy a melléképület külön eljárásban kerül fel, pedig egy vázrajzon olcsóbb lett volna.
• A régi épület engedélyezési helyzetét senki nem nézi meg, és a feltüntetés a fennmaradási eljárás miatt elakad.

• Helyrajzi szám, friss tulajdoni lap, térképmásolat.
• Építési engedély vagy bejelentés, a használatbavételi döntés vagy a kérelem állapota.
• A terv helyszínrajza és alaprajza, ha megvan.
• A szolgalmi jogosultak és a tulajdonostársak elérhetősége, ha a vázrajzot vagy a kérelmet nekik is alá kell írniuk.