Használati megosztás vázrajzzal

Osztatlan közös tulajdonban minden tulajdonostárs a teljes ingatlan eszmei hányadának tulajdonosa, nem egy konkrét résznek. Ha egy telken két ház áll, vagy egy kétlakásos házban két család él, a tulajdoni lap ezt nem mutatja meg, csak a hányadokat. A használati megosztás ezt pótolja: a tulajdonostársak megállapodnak arról, ki melyik részt használja kizárólagosan, és mi marad közös.

A jellemző helyzetek az öröklés, amikor a testvérek közösen öröklik a szülői házat és telket, az egy helyrajzi számon álló ikerház vagy kétlakásos ház, és a nagy telek, amelynek hátsó részén a család második háza épült, de a telek nem osztható meg. Mindhárom esetben a használat a hétköznapokban rendezett, a papírokon viszont nem.

A megállapodás melléklete a használati megosztási vázrajz, amelyet földmérő készít. A vázrajzon a kizárólagos és a közös használatú részek területtel és méretekkel szerepelnek, a földhivatal a vázrajzot megvizsgálja.

A megosztás a tulajdoni hányadokat nem változtatja meg. Egy fele-fele arányban közös telken is megállapodhatnak úgy a tulajdonostársak, hogy az egyikük a nagyobb kertrészt, a másik a nagyobb lakást használja, ha ez mindkettőjüknek megfelel. Ha a megállapodást az ingatlan-nyilvántartásba is bejegyeztetik, a későbbi vevő a tulajdoni lapról látja, melyik rész jár a megvett hányadhoz, és eladáskor kevesebb a vita.

Három út van, ha egy közös tulajdonú ingatlanon több család él. Az alábbi táblázat azt mutatja, miben különböznek.

• A kizárólagos használatú telek- és épületrészeket, területtel és a vázrajzi jelöléssel.
• A közös részeket, például a bejárót, az udvart, a közműaknákat, a közös falakat és a kerítést.
• A közös költségek, a fenntartás és a felújítás viselésének arányát.
• A mérőórákat és a közműköltségek elszámolását.
• Azt, ki mit építhet vagy alakíthat át a saját részén, és milyen hozzájárulással.

A használati megosztási vázrajzhoz a földmérő adatot kér a földhivataltól, bemér a helyszínen, és a vázrajzot vizsgálatra benyújtja. A használati megosztási vázrajz vizsgálatának külön díja van. Ha a megosztás az épületen belül is szükséges, a lakásokat és a helyiségeket is fel kell mérni, ehhez épületfelmérési rajz készül.

A közös tulajdonú ingatlan használatára vonatkozó jog az egész ingatlanra vagy annak helyrajzi és területi adatokkal megjelölt részére bejegyeztethető. A bejegyzést az egész ingatlanra a tulajdonostársak együtt kérhetik.

Ha a házon belül is megosztanak, az épületfelmérési rajz szintenként mutatja a lakásokat, a helyiségeket és a közös tereket, például a padlást, a pincét, a kazánházat és a lépcsőt, a területükkel együtt. A rajz a helyszíni mérésből készül, a régi tervről csak ellenőrzés után vesszük át a méreteket. Ha a tulajdonostársak később társasházzá alakítanának, ez a felmérés a társasházi alaprajz alapja lehet.

Osztatlan közös tulajdonú ingatlanra a bankok jelzáloghitelnél jellemzően rendezett használatot, vázrajzos, írásos megállapodást kérnek. Megállapodás nélkül a bank jellemzően a teljes ingatlant terhelné, és a többi tulajdonostárs hozzájárulását is kérné.

Ha a tulajdonostársak kérik, a használati jogot az ingatlan-nyilvántartásba is bejegyeztetjük.

A földmérő díját a telek és az épület mérete, a megosztandó részek száma, az épületen belüli mérés szükségessége és a meglévő rajzok minősége határozza meg. Egy két részre osztott kert a sáv alján van, egy több lakásra és kertrészre osztott ingatlan belső felméréssel a tetején. A hatósági díj az adatszolgáltatásból, a vázrajz vizsgálatából és, ha kérik, a bejegyzésből áll. A sávok az oldal tetején lévő ártáblázatban szerepelnek.

Ha a telken olyan épület áll, amely nincs a térképen, vagy a térkép a lebontott épületet még mutatja, a megosztás előtt ezt is rendezni kell, mert a vázrajz a térképi állapotra épül. Ez külön tétel, a változási vázrajz oldalán írjuk le. A szerződés díja a tételes ajánlatban külön soron szerepel.

• A megállapodás csak a lakásokat osztja meg, a kert, a bejáró és a parkolás kimarad.
• A vázrajz kézzel készül, méretek és területek nélkül, a bank és a földhivatal nem fogadja el.
• Az egyik tulajdonostárs nem írja alá, mert a megállapodást nem egyeztették vele előre.
• A mérőórák és a közös költségek elszámolása nincs rögzítve, és ebből lesz a vita.

• Helyrajzi szám, friss tulajdoni lap, térképmásolat.
• A meglévő alaprajzok és a használat jelenlegi rendje, egy kézi vázlattal.
• A tulajdonostársak elérhetősége és az, hogy mindenki egyetért-e a megosztással.
• Ha hitel lesz, a bank előírásai a megállapodásra.