Telekhatár-kitűzés ára kerítésépítés előtt

A telek határát az ingatlan-nyilvántartási térkép határpontjainak koordinátái adják meg. A kitűzés során a földmérő ezeket a koordinátákat a terepre viszi, megkeresi a meglévő határjeleket, és ahol hiányoznak, újakat helyez el. A cél annak megmutatása, hol húzódik a nyilvántartott határ a valóságban.

A kitűzés nem változtat a határon. Ha a kerítés vagy egy épület máshol áll, a kitűzés ezt csak láthatóvá teszi. A határ megváltoztatása telekhatár-rendezéssel, telekalakítási engedéllyel lehetséges, ezt a telekösszevonás és telekhatár-rendezés oldalán írjuk le. A kitűzést jellemzően ezekben a helyzetekben kérik:

• Kerítésépítés vagy kerítéscsere előtt, a kerítésalap kiásása előtt.
• Telekvásárlás előtt, ha a kerítés és a térkép eltérni látszik.
• Szomszédi vitánál, a tárgyalás vagy a bírósági eljárás előtt.
• Építési tervezés előtt, mert a tervezési alaptérkép a kitűzésre épül.
• Határ menti építkezésnél, például ha garázs vagy melléképület kerül a telekhatár közelébe.

A kitűzést erre jogosult földmérő végzi, a kapcsolódó dokumentációval együtt. Építész, kivitelező vagy a tulajdonos maga hivatalos kitűzést nem végezhet.

A munka végén a határjelek a terepen vannak, és Ön megkapja a kitűzési jegyzőkönyvet és a vázrajzot. A kitűzési vázrajzot a földhivatal megvizsgálja, ennek külön vizsgálati díja van. A dokumentáció később is felhasználható, például a tervezési alaptérképhez, ha a feltételek teljesülnek.

A szomszédos tulajdonosokat a kitűzésről értesítik. Ha jelen vannak, a közös pontokat együtt nézik meg, és az esetleges kifogás is a jegyzőkönyvbe kerül.

1. Adatszolgáltatás. A földmérő kikéri a földhivataltól a határpontok koordinátáit és a korábbi méréseket.
2. Felállás és tájékozás. A műszert alappontra tájékozzák, GNSS-vevőnél a hálózati korrekciót ellenőrzik.
3. A határpontok keresése. A földmérő megkeresi a meglévő határjeleket, és összeveti a helyzetüket a nyilvántartással.
4. Jelölés. A hiányzó pontokra fémcső vagy betonjel kerül a földbe, a láthatóság kedvéért festékjellel vagy karóval kiegészítve.
5. Jegyzőkönyv. A kitűzött pontokat, az eltéréseket és a jelenlévőket jegyzőkönyvben rögzítik, utána elkészül a vázrajz.

2026 óta a tervezési alaptérképet a földrészlethatár kitűzése után, annak adataival kell elkészíteni. Aki építkezne, annak a kitűzés ezért a tervezés első lépése. Korábbi kitűzés akkor használható fel, ha a dokumentációja megvan, a határjelek a helyszínen vannak, és a határ térképi adata azóta nem változott. Egy hektárnál nagyobb telken vagy hosszú, vonalas tervezési területnél a tervező által megadott pontokat kell kitűzni.

Régi telkeknél gyakori, hogy a kerítés néhány tíz centiméterrel, néha méterekkel arrébb áll, mint a nyilvántartott határ. Ennek oka lehet egy régi pontatlan mérés, egy szóbeli megállapodás vagy egyszerű tévedés. A kitűzési jegyzőkönyv megmutatja az eltérés nagyságát, és ebből lehet tárgyalni.

Három út van. A kerítést a határra helyezik át, a szomszédok telekhatár-rendezéssel a nyilvántartást igazítják a kerítéshez, vagy ha nincs megállapodás, a vitát bíróság dönti el. A határrendezéshez szerződés és telekalakítási engedély kell, a díját az összevonás és határrendezés oldalán mutatjuk.

A kitűzött határjel addig ér valamit, amíg a helyén van. A kerítésalap kiásása, a tereprendezés, egy gépi földmunka vagy egy tuskó kiszedése könnyen kimozdítja, és egy elmozdult jel rosszabb a hiányzónál, mert hamis helyet mutat. A jegyzőkönyvben ezért, ahol a helyszín engedi, a pontok mellé a közeli, tartós tárgyaktól mért távolságot is felírjuk, például egy épületsaroktól vagy egy betonoszloptól, így egy kimozdult jel helyzete később ellenőrizhető.

Ha a kerítés közvetlenül a határra kerül, a kivitelezővel előre egyeztetjük, a határ melyik oldalára kerül az alap, és hogyan marad meg a jel. Ha a jelet a munka idejére el kell távolítani, a kerítés elkészülte után a földmérő visszaméri. A szomszéddal közös határpont mindkét telek jele, ezért a kerítésépítés előtt a szomszédot is tájékoztatjuk, és a kitűzésen jelen lévő szomszéd észrevétele a jegyzőkönyvbe kerül.

A földmérő díját a telek mérete és alakja, a határpontok száma, a növényzet, a beépítettség és a meglévő határjelek állapota határozza meg. Ahol a határ mentén épület, sűrű sövény vagy meredek rézsű van, a pontok nehezebben érhetők el. A földhivatali díj az adatszolgáltatásból és a kitűzési vázrajz vizsgálatából áll. A sávok az oldal tetején lévő ártáblázatban szerepelnek.

Ha nem a teljes telek kell, csak egy oldal, például a kerítéshez az utcai két pont, a díj a sáv alján van. Ha a telek egy hektárnál nagyobb, vagy a határ sok töréspontból áll, a díj a pontok számával nő. Ha ugyanazon a kiszálláson tervezési alaptérkép vagy épületkitűzés is készül, a kiszállást egyszer számoljuk.

• Helyrajzi szám, térképmásolat, ha van, korábbi kitűzési jegyzőkönyv.
• A szomszédos ingatlanok tulajdonosainak neve, ha tudja.
• A kitűzés célja, mert ettől függ, mely pontokat kell kitűzni.
• Szabad hozzáférés a határ mentén, a kerítéskapu kulcsa, a kutya elzárása a kitűzés napján.