Telekmegosztás ára és menete

Telekmegosztásnál egy földrészletből kettő vagy több új földrészlet lesz, mindegyik saját helyrajzi számmal és tulajdoni lappal. A leggyakoribb ok a családi: a szülők a nagy telek hátsó részét a gyereknek adnák, hogy ott saját házat építsen. Gyakori az örökölt, közös tulajdonú telek felosztása is, ahol a tulajdonostársak a közös tulajdont így szüntetik meg, és az eladás előtti megosztás, amikor a telek egy része külön értékesíthető.

A telekmegosztás telekalakítási eljárás. A kérelemre induló telekalakítási engedélyezési eljárásban a kormányhivatal telekalakítási hatósága dönt, a változást pedig a földhivatal vezeti át. A kérelemben a telekalakítás célját, itt a telekfelosztást, is meg kell jelölni. A köznyelv telekfelosztásnak is hívja, a jogszabály földrészlet megosztásáról beszél, a kettő ugyanazt jelenti.

A megosztás nem ugyanaz, mint a használati megosztás. Használati megosztásnál a telek egy helyrajzi szám marad, a tulajdonostársak csak abban állapodnak meg, ki melyik részt használja. Ha a cél az, hogy az új rész külön eladható, külön terhelhető és külön beépíthető legyen, telekmegosztás kell.

A telekalakítási hatóság azt vizsgálja, hogy az új telkek megfelelnek-e a helyi építési szabályzatnak és a településrendezési előírásoknak. A szabályzat övezetenként megadja a legkisebb telekterületet, sok helyen a legkisebb telekszélességet és -mélységet is, valamint a beépítés módját, a beépítettség felső határát és az előkert, oldalkert, hátsókert méretét. A megosztás után minden új teleknek meg kell felelnie ezeknek, a megmaradó, beépített teleknek is.

Az új telek akkor alakítható ki, ha közterületről vagy magánútról megközelíthető. Hátsó teleknél ezt nyúlványos telek adhatja. Nyúlványos telek az országos településrendezési előírások szerint alakítható ki, a helyi építési szabályzat pedig az övezetre további feltételt adhat, ezért a nyúlvány lehetőségét és méretét a mérés előtt az adott telekre ellenőrizzük. Ha a tulajdoni lapon változási vagy telekalakítási tilalom szerepel, a kérelmet a hatóság elutasítja.

1. Iratátnézés és szabályzat-vizsgálat. Tulajdoni lap, térkép, meglévő épületek, a helyi építési szabályzat és a szabályozási terv.
2. Adatszolgáltatás és mérés. A földmérő kikéri a földrészlet adatait, és bemér a helyszínen.
3. Telekalakítási dokumentáció. Változási vázrajz és telekalakítási helyszínrajz.
4. Földhivatali vizsgálat. A vázrajzot a földhivatal megvizsgálja és záradékolja.
5. Telekalakítási engedély. A kérelmet a kormányhivatal telekalakítási hatósága bírálja el, a díj befizetését igazolni kell.
6. Okirat és bejegyzés. Ha a tulajdon változik, szerződés készül, majd a földhivatal átvezeti az új telkeket.

A telekalakítási engedély és a dokumentáció a döntés véglegessé válásától számított egy évig érvényes. Ezért a szerződést, a tulajdonosok aláírását és a bank hozzájárulását még az engedély előtt előkészítjük.

Ha a telket közérdekű jog, például vasúti, közúti vagy közműjog érinti, a jogosult hozzájárulását a kérelemhez csatolni kell.

Ha a telek egy tulajdonosé, és a megosztás után mindkét új telek az övé marad, a bejegyzéshez a végleges telekalakítási engedély elég. Ha közös tulajdont szüntetnek meg, az egyik telket eladják vagy ajándékozzák, szerződés is kell, ez a telekalakítási engedéllyel összehangolva készül.

A jelzálog a megosztás után az új telkekre is átszáll, hacsak a bank hozzá nem járul, hogy csak az egyiket terhelje. Ha a cél az, hogy a gyerek a saját telkére hitelt vegyen fel, a bank hozzájárulása nélkül ez nem megy. A meglévő szolgalmak és vezetékjogok is átkerülnek, a vázrajzon ezek helyét is jelölni kell.

A megosztás a térképen húz új határt, a víz-, a csatorna-, a gáz- és a villanybekötés viszont marad, ahol volt. Egy nagy telek hátsó részén gyakran a meglévő ház bekötéséről ágaztatták le a kerti csapot, a melléképület áramát vagy egy második ház közműveit. A megosztás után ezek a vezetékek a másik telken futnak át, és két megoldás közül lehet választani: saját bekötést kap az új telek a közműszolgáltatótól, vagy a meglévő vezeték maradását szolgalommal rögzítik.

A bejáróval ugyanez a helyzet. Ha a hátsó telek nyúlvánnyal kapcsolódik az utcához, a nyúlvány az új telek része, és a kapu, a kocsibejáró és a kerítés oda kerül. Ha nyúlvány nem alakítható ki, az átjárást szolgalommal kell biztosítani, ezt a telekalakítással egy ütemben készítjük elő. A közművek és a bejáró helyét a mérés előtt bejárjuk, mert ettől függ, hol fusson az új határ, és kell-e szolgalmi vázrajz is.

A földmérő díját a telek mérete és alakja, a határpontok és az új helyrajzi számok száma, a meglévő épületek, a terep és a meglévő iratok minősége határozza meg. A hatósági díjat jogszabály rögzíti: adatszolgáltatási díj, vázrajzvizsgálati díj, telekalakítási engedélyezési díj földrészletenként, és bejegyzési díj érintett ingatlanonként. Ezek a díjak 2024 nyarán emelkedtek, a régi összegekkel számoló árlisták elavultak.

A szerződés díja akkor jön, ha a tulajdon változik, kitűzés pedig akkor, ha az új határpontokat a terepen is meg akarja jelölni, például kerítésépítés előtt. A sávok az oldal tetején lévő ártáblázatban szerepelnek.

• Helyrajzi szám, friss tulajdoni lap, térképmásolat.
• Egy kézi vázlat a tervezett új határról és arról, melyik rész kié lesz.
• A meglévő épületek engedélyei, ha az épület nincs a térképen, annak feltüntetése is kell.
• A tulajdonostársak és a jelzálogjogosult bank elérhetősége.
• Ha új ház épülne az új telekre, a tervezett beépítés vázlata.