Házbővítés árak és kivitelezés

Oldalirányú bővítésnél a ház mellé vagy mögé új szárny, egy-két szoba vagy egy nagyobb nappali épül, saját alappal és tetővel. Ez a leggyakoribb megoldás, ha a telek beépíthetősége megengedi. A terasz beépítésénél a meglévő fedett terasz helyén lesz lakótér: itt az aljzat, az alap és a tető állapota dönti el, mi használható fel a régiből, sokszor csak a hely. A garázs vagy a melléképület lakótérré alakítása szintén bővítés, ha a ház hasznos alapterülete nő.

Az emeletráépítés függőleges bővítés, más statikai kérdésekkel, ezért külön aloldalon foglalkozunk vele. Ha a telek kicsi, és a beépítési százalék elfogyott, sokszor csak felfelé lehet bővíteni.

Lakóépület bővítése egyszerű bejelentéssel végezhető, ha a bővített ház összes hasznos alapterülete nem haladja meg a 300 négyzetmétert. A bejelentéshez építész által készített dokumentáció kell, és ha a település rendeletben előírja, településképi konzultáció. A hatóság bővítésnél csak azt ellenőrzi, hogy a dokumentáció hiánytalan-e, a szabályok betartása az építtető és a tervező felelőssége. Ikres vagy zártsorú beépítésnél, ha a munka a szomszéddal határos falat, alapozást vagy tetőszerkezetet érint, építési engedély kell.

A befejezés után a fővállalkozó kivitelező nyilatkozik az elkészültről, és a hatóság hatósági bizonyítványt állít ki. A kérelemhez a bővítmény energetikai megfelelését igazoló számítást vagy energetikai tanúsítványt csatolni kell, ennek hiányában a kérelmet elutasítják. A tervezés előtt a helyi építési szabályzatból ki kell nézni a beépítési százalékot, az oldalkert és a hátsókert méretét és a legnagyobb épületmagasságot, mert ezek megszabják, mekkora és hová kerülhet a bővítés.

A régi házak alapja gyakran sekélyebb és keskenyebb a mai alapoknál, néha csak egy szélesebb lábazat. A régi alap mélységét és állapotát ezért a csatlakozás mentén kutatógödörrel megnézzük, mielőtt az új alapot megtervezzük. Az új alap mellett nem lehet a régi alap síkja alá ásni szakaszolás és alátámasztás nélkül, mert a régi fal megsüllyedhet.

Az új alap fagyhatár alá kerül, méretét talajmechanikai szakvélemény és statikai terv határozza meg. Ha a talaj gyenge, vagy a régi ház már megsüllyedt, a két alap viselkedése még jobban eltér, ilyenkor a dilatáció mellett a régi alap megerősítése is szóba jöhet.

A bővítés és a régi ház két külön mozgó épületrész. Az új alap az első években ülepszik, a régi már nem, ezért a kettőt dilatációs hézaggal választjuk el, amely a falon, a födémen és a tetőn is végigfut. A hézagot rugalmas anyaggal töltjük ki, és belül, kívül takarjuk, így a mozgás nem repedésként jelenik meg.

• Falnyitás a régi falon statikai terv szerinti kiváltással, acél vagy vasbeton áthidalóval.
• A régi és az új padlószint összehangolása, a küszöb és a lépcső elkerülése, ahol lehet.
• A talajnedvesség elleni szigetelés és a lábazati szigetelés folytonossága a csatlakozásnál.
• A tetők összekötése vápával, falszegéllyel vagy lapos tetős csatlakozással, bádogos részletekkel.
• A homlokzati hőszigetelés és a vakolat folytonossága, hogy a csatlakozás ne legyen hőhíd.

A bővítményre az épületenergetikai előírás hőátbocsátási követelményei vonatkoznak: külső falra 0,24, lapos tetőre és fűtött tetőtérre 0,17, talajon fekvő padlóra 0,3 W/m²K. A régi ház ennél jellemzően rosszabb, ezért a bővítés jó alkalom a régi rész homlokzati szigetelésére és nyílászáróinak cseréjére is, mert az állvány és a felvonulás egyszer kell.

A fűtési rendszert is újra kell számolni. Egy régi kazán teljesítménye gyakran elég a bővítményhez is, egy hőszivattyúé viszont szűkre méretezett lehet. A bővítésben padlófűtés, a régi részben radiátor is működhet egy rendszerben, keverőkörrel.

A bővítés fajlagos ára magasabb, mint egy új házé, mert az alapozás, a felvonulás, a tervezés és a csatlakozás költsége kevés négyzetméterre oszlik. A csatlakozás bonyolultsága (falnyitás mérete, szintkülönbség, tetőforma) és a régi ház állapota (alap, repedések, nedvesedés) a két legnagyobb bizonytalanság, ezért ezek külön sorokban szerepelnek az ajánlatban. A gépészet bővítése, a régi rész átalakítása és az, hogy a bővítéssel együtt mi újul meg, a végösszeget jelentősen mozgatja. Az oldal tetején lévő sávok tájékoztató jellegűek.

• Keresse elő a ház régi terveit, a használatbavételi engedélyt és a tulajdoni lapot.
• Nézze meg, mit tud a ház koráról, falazatáról, alapjáról és a korábbi átalakításokról.
• Fotózza le a meglévő repedéseket, a vizes foltokat és a tetőt a padlásról is.
• Gondolja végig, mire kell a bővítés (szoba, fürdő, nappali), mert a gépészet ettől függ.
• Ha ismeri, írja meg a helyi építési szabályzat övezeti előírásait és a beépítési százalékot.