Betonvágás, magfúrás és betontörés

A betont kétféleképpen lehet eltávolítani: ütéssel törve vagy gyémántszerszámmal vágva. A törés olcsóbb és gyorsabb nagy tömegnél, de rezgést ad át a szerkezetnek, port szór, és a maradó él egyenetlen. A vágás pontos, rezgésmentes és csendesebb, viszont lassabb, vizet és áramot kér. Lakott épületben, meglévő födémen és a szomszéd fala mellett szinte mindig a vágás a jó döntés; szabad telken, alapnál és járdánál a törés.

A gyémántszerszám fémkötésbe ágyazott ipari gyémántszemcsékkel koptatja a betont, nem ütéssel bontja. A tárcsa, a fúrókorona vagy a gyémántgyöngyös kötél vízzel hűtve dolgozik, a víz a port is leköti, és iszapként viszi el a lekoptatott anyagot. A vágásfelület sima, a méret milliméterre tartható, és a környező szerkezet nem kap rezgést.

A számok, amelyek a feladatot behatárolják: a sínes falfűrészek a tárcsa átmérőjétől függően 40⁠–⁠53 cm mélységig vágnak, a legnagyobb, 1600 mm-⁠es tárcsával 73 cm-⁠ig. Magfúrásnál az állványos gépek 25 mm-⁠től 900 mm-⁠ig fúrnak, a kézi gépek 80⁠–⁠100 mm-⁠ig; a mélységet hosszabbító csövekkel növeljük, méternél vastagabb falon is át lehet fúrni. A hajtás elektromos, nagy teljesítménynél nagyfrekvenciás vagy hidraulikus, ezért a helyszínen víz és megfelelő áramellátás kell.

A betonban nem látszik, mi van benne. Vágás és fúrás előtt vasalásdetektorral vagy radarral felmérjük az acélbetétek helyét, mert a sűrű vasalás lassítja a munkát, és a vágás a szerkezet teherbírását is érinti. A födémnyílás és a falnyílás ezért statikai terv alapján készül: a statikus mondja meg, hol kell kiváltani, és hol nem szabad a vasat elvágni.

Külön eset az előregyártott, feszített födémpalló és gerenda. A feszített acélbetét átvágása tilos, mert a feszítőerő felszabadul, és az elem elveszti a teherbírását. Ilyen födémen nyílást csak az elem teljes hosszának ismeretében, az elemek közé, terv szerint vágunk. A gépészeti áttöréseknél a gépész és a villanyszerelő jelöli ki a helyet, mi pedig fúrás előtt ellenőrizzük, hogy a nyomvonalban nincs vezeték, padlófűtés vagy strang.

A betonpor kristályos szilícium-dioxidot tartalmaz, amelynek belélegezhető frakciójára 0,1 mg/m³ munkahelyi határérték vonatkozik, és amelyet rákkeltőként kell kezelni. A vizes vágás ezt a port iszapként köti le; az iszapot vízgyűjtő gyűrűvel és iszapszívóval fogjuk fel, ülepítjük, és nem engedjük a csatornába. Ahol víz nem használható, például kész lakásban a padlón, száraz technológiával, M-osztályú ipari elszívóval dolgozunk.

A gyémántvágás zaja töredéke a bontókalapácsénak, de nem csendes. A zajvédelmi követelmények a betonvágásra is vonatkoznak, a társasházi házirend és a helyi rendelet időablakát itt is tartjuk. A rezgés viszont gyakorlatilag nulla, ezért a szomszéd lakás vakolata és a födém többi része nem sérül.

• Lépcsőnyílás födémben: statikai terv, a vasalás feltárása, kiváltás a nyílás szélén, a tábla darabolása és leeresztése.
• Ajtó- és ablaknyílás vasbeton falban vagy panelben: sínes falfűrész, a nyílás sarkainak előfúrása, acélkeret vagy kiváltó terv szerint.
• Gépészeti áttörés: szellőzéshez 100⁠–⁠315 mm, klímához 50⁠–⁠80 mm, csatornához 110⁠–⁠160 mm, kéményhez 160⁠–⁠250 mm átmérőjű magfúrás, a gépész által kijelölt helyen.
• Aljzatbeton bontása: 10⁠–⁠15 cm-⁠nél vágással daraboljuk, majd törjük; a dilatáció és a padlófűtés helyét előre felmérjük.
• Alap, járda, támfal, terasz: gépi törés, a vasalás kiszedése, a tiszta betontörmelék külön frakcióban.
• Liftakna és gépészeti akna: szintenként, a tartószerkezet kiváltásával, gyakran kötélfűrésszel.

Az oldal tetején lévő ársávok folyóméterre és darabra vonatkoznak. A tényleges árat a beton vastagsága és a vasalás sűrűsége (ez adja a gépidőt és a szerszámkopást), a furat átmérője és mélysége, a hozzáférés (víz, áram, állványozás), a kivágott darabok mérete és elszállítása, a kiszállás távolsága és a statikai terv szükségessége adja. A felmérésre a terv vagy legalább a kívánt nyílás mérete és helye, a födém típusa és az építés éve kell.