Sittszállítás és konténerrendelés

Az építési-bontási hulladékot a hulladékjegyzék 17-es főcsoportja sorolja be, és az átvevők ezek szerint a kódok szerint áraznak. A tiszta ásványi frakciót (beton, tégla, cserép) a feldolgozók aprítják és újrahasznosítják, ezért olcsón veszik át; a vegyes hulladékot válogatni kell, ezért drágább; a gipsz, a szigetelés és a veszélyes hulladék külön kezelést kér.

Hulladékot csak hulladékgazdálkodási engedéllyel vagy nyilvántartásba vétellel rendelkező szállító vihet el, és csak engedélyes átvevőnek adható át. Aki a sittet engedély nélküli fuvarosnak adja, az a törvény szerint továbbra is felel érte: ha a hulladék az erdőszélen köt ki, a tulajdonos és a fuvaros egyetemlegesen viseli a felszámolás költségét és a bírságot. Az építőipari kivitelezési rendelet ezért írja elő, hogy a kivitelezési szerződésben rögzíteni kell, ki köteles a hulladékot engedélyes kezelőhöz elszállíttatni.

A természetes személy a saját ingatlanán képződött építési-bontási hulladékot maga is beszállíthatja hulladékudvarba vagy hulladékkezelő létesítménybe, és a telkén legfeljebb 10 m³-⁠t tárolhat belőle, legfeljebb egy évig. A hulladékudvarok 2026. július 1-től a sittet súly alapján, díj ellenében fogadják, csak magánszemélytől, személyi és lakcímkártyával, zsákolva vagy kötegelve, és csak ott, ahol van rá kapacitás. Cégek és kivitelezők sittjét a hulladékudvar nem veszi át, a lomtalanításra kitett építési törmeléket a közszolgáltató nem viszi el.

A konténer a telken belül szabadon elhelyezhető; közterületre, azaz az útra, a járdára vagy a zöldsávra csak a települési önkormányzat közterület-használati hozzájárulásával tehető ki. Budapesten a kerületi önkormányzat adja ki, a fővárosi kezelésű főutakon a főváros. A hozzájárulást előre kell kérni, a díj a napok és a négyzetméterek száma szerint alakul, és a határozat előírja a konténer jelölését: fényvisszaverő csík, éjszaka megvilágítás, a kapubejárók, a tűzcsapok és a vízelvezetés szabadon hagyása.

A konténer 3⁠–⁠8 m³-⁠es; a 4 m³-⁠es a leggyakoribb, mert egy púpozatlan, tiszta sittel teli 4 m³-⁠es konténer tömege 5⁠–⁠6 tonna, ennél nagyobbat a szállító jármű nem emel meg. A konténert nem szabad a pereme fölé tölteni, és a szállító letakarja, hogy az úton ne hulljon belőle. A vegyes és a tiszta frakciót két konténerbe tesszük, mert egy marék gipszkarton a betontörmelékből vegyes hulladékot csinál, és a teljes konténer a drágább díjon megy.

A konténer rendelés két kérdésen múlik: mekkora a hulladék térfogata, és milyen fajta. A budapesti és Pest vármegyei szállítók jellemzően 4, 5, 6 és 8 m³-⁠es konténert adnak, a díjat a méret, a hulladék fajtája és a cím szerinti zóna adja, és az ár a kiszállítást, az elszállítást, a lerakói díjat és néhány nap bérleti időt tartalmaz. A nehéz, tiszta sittre és a földre a 4 m³-⁠es való, a könnyű, de nagy térfogatú lomra, bútorra és zöldhulladékra a 6⁠–⁠8 m³-⁠es.

Egy konténerbe egy fajta kerüljön. A tiszta építési törmelék (beton, tégla, cserép, csempe) és a föld a legolcsóbb, a vegyes hulladék (fa, gipszkarton, szigetelés, műanyag, lom) drágább, a zöldhulladék külön díjon megy. Veszélyes hulladékot, palát, festéket, olajat, akkumulátort és gumiabroncsot a szállítók nem visznek el konténerben, ezek külön, engedélyes átvevőhöz kerülnek.

Lift nélküli lépcsőházban és ott, ahol konténer nem fér el, a sitt zsákban megy. Egy zsák 25⁠–⁠30 kg, hogy a lépcsőn biztonságosan vihető legyen; a zsákokat a bontás napján hordjuk le, a lépcsőházat fóliával védjük, és a nap végén takarítunk. A zsákok nem maradhatnak a közterületen: a platós teherautó a lehordással egy időben érkezik, és a zsákos hulladék ugyanúgy engedélyes átvevőhöz, bizonylattal kerül.

A zsákolás a frakciók szerint történik: külön a kerámia és a habarcs, külön a fa és a műanyag, külön a gipsz. Így a platóról a hulladék közvetlenül a megfelelő átvevőhöz mehet, és az ár a tiszta frakciók díján alakul.

A sitt útját három dokumentum követi. A szállítási bizonylat a szállító nevét, engedélyszámát, a hulladék kódját és mennyiségét tartalmazza; a mérlegjegy az átvevőnél mért tömeget; az átvételi igazolás pedig azt, hogy az átvevő a hulladékot engedélye alapján átvette. Az építési és bontási hulladék kezelésének részletes szabályairól szóló 45/2004. (VII. 26.) BM–KvVM rendelet szerint, ha a hulladék mennyisége eléri a rendelet küszöbeit (például 20 tonna beton vagy 10 tonna vegyes hulladék), az építtetőnek a bontás után bontási hulladék nyilvántartó lapot kell benyújtania a hulladékgazdálkodási hatósághoz, az átvételi igazolásokkal együtt. Azbesztes hulladéknál veszélyeshulladék-kísérőjegy készül, és az átadás előtt az átvevőt tájékoztatni kell.

Ezeket a bizonylatokat a bontás végén átadjuk, és az ajánlatunkban az elszállítás tételei az átvevő és a frakció megnevezésével szerepelnek. Ha egy ajánlatban az elszállítás egyetlen tétel átvevő nélkül, kérdezzen rá, hova kerül a hulladék.

• Vegyes konténer: a gipszkarton, a szigetelés és a fa a betontörmelékben az egész konténert a vegyes díjra viszi.
• Föld és törmelék keverve: az átvevő egyiket sem veszi át tiszta áron.
• Veszélyes hulladék a konténerben (pala, festék, olaj): az átvevő visszautasítja, a konténer visszajön.
• Konténer engedély nélkül a közterületen, vagy a hozzájárulásban megadott idő túllépése.
• Túltöltött vagy púpozott konténer: a szállító nem viszi el, a díj újra indul.
• Az árat a frakció, a település átvevőjének díja, a távolság, az emelet és a lift, a közterület-használati díj és a napok száma adja; az oldal tetején lévő ársávok ezekkel mozognak.