Bontott tégla eladása és újrahasznosítása

Egy régi ház anyagának jelentős része újra felhasználható, ha a bontás ehhez igazodik. A tégla, a cserép, a kő és az ép gerenda közvetlenül újra beépíthető, a fém és a beton feldolgozás után kerül vissza az építőiparba, a fa egy része újra felhasználható vagy energetikailag hasznosítható.

Egy 2026-os lengyel építőipari árösszesítő szerint a bontott tégla árát az állapota, a fajtája és a tisztítottsága határozza meg. Újrafelhasználás előtt a téglán ne legyen mély repedés, morzsolódás vagy túlzott nedvesség nyoma, a régi habarcs eltávolítása pedig megkönnyíti a falazást és javítja az új habarccsal való kapcsolatot. A régi, különleges vagy történeti téglák és a samott tégla a sima bontott téglánál többet érnek.

A tisztíthatóságot a habarcs dönti el. A régi mészhabarcs puha, kalapáccsal lekopogtatható, a cementes habarcs viszont gyakran erősebb a téglánál, és a tégla törik, mielőtt lejön róla. Ezért a felmérésen próbabontással nézzük meg, mennyi tégla menthető egy falból, és ehhez mérten javasoljuk a kézi kibontást vagy a gépi bontást.

A régi hódfarkú és hornyolt cserép keresett anyag a régi tetők javításához, mert a régi típusok ma már nehezen szerezhetők be, és az új cserép nem illik a régi léctávolsághoz. A cserepet kézzel, soronként szedjük le, a töröttet és a mohásat kiválogatjuk, és típusonként raklapra rakjuk.

Az ép, száraz fagerenda újra beépítve vagy bútorként is hasznosul, a régi faanyagvédő szerrel kezelt vagy rovarkáros darabot viszont beltérbe nem javasoljuk. A terméskő lábazatot és a kőfalat soronként bontjuk, a köveket méret szerint válogatjuk, így támfalba, lábazatba vagy kerti útba újra beépíthetők.

Az építési és bontási hulladék kezeléséről szóló 45/2004. (VII. 26.) BM–KvVM rendelet szerint ha egy hulladékfajta mennyisége meghaladja a küszöbértéket, az építtetőnek elkülönítve kell gyűjtenie, a keletkezés helyén, vagy ha ez nem lehetséges, hulladékkezelő létesítményben. Az elkülönített hulladékot, ha ez műszakilag lehetséges, az építés során fel kell használni, a nem hasznosítható rész inert vagy nem veszélyes hulladék lerakójába kerülhet.

A küszöbök a kitermelt talajnál és a betontörmeléknél 20, az ásványi eredetű építőanyag-hulladéknál 40, a vegyes építési-bontási hulladéknál 10, az aszfalt- és a fahulladéknál 5, a fém- és a műanyaghulladéknál 2 tonna. A válogatás a küszöb alatt is megéri, mert a tiszta beton- és téglatörmelék a feldolgozóknál olcsóbb, mint a vegyes, a fémért pedig fizetnek. A rendelet a helyszínen áttelepíthető előkezelő, törő és osztályozó berendezést is megenged, legfeljebb egy évig.

2026 júliusától megszűnt a lakossági építési-bontási hulladék ingyenes leadása a MOHU hulladékudvaraiban. A Telex és a közszolgáltatók tájékoztatása szerint a vegyes építési-bontási hulladékot és a beton, tégla, cserép, kerámia frakciót a kijelölt hulladékudvarok kilogrammonként fizetendő díjért, mennyiségi korlátozás nélkül veszik át, kizárólag természetes személytől, személyi igazolvány és lakcímkártya felmutatásával, meghatalmazással nem.

Vállalkozás és kivitelező a lakossági hulladékudvart nem használhatja, a bontásból származó hulladékot engedélyes átvevőhöz, lerakóba vagy feldolgozóba kell vinnie. A közszolgáltatói tájékoztató is ezeket az utakat nevezi meg alternatívaként, a felújítást végző cég általi elszállítással együtt.

A darált beton- és téglatörmelékből útalap, feltöltés vagy betonadalék lesz. A 45/2004. rendelet szerint a kezelt hulladékból készült termék építési célú forgalmazásánál az építési termékekre vonatkozó műszaki követelményeket és megfelelőségigazolást kell alkalmazni, ezért feltöltésbe és alap alá minősített, osztályozott újrahasznosított anyag kerülhet, nem a nyers, vegyes sitt. A hazai cementipar 2026-os szakmai fórumain is téma az építési-bontási hulladék nagyobb arányú feldolgozása és hasznosítása.

Minden elszállításról szállítási bizonylat, a lerakóról vagy a feldolgozótól átvételi igazolás készül. A rendelet szerint a bontás befejezése után az építtető bontási hulladék nyilvántartó lapot készít, és a kezelő átvételi igazolásával együtt benyújtja a környezetvédelmi hatósághoz, ha valamelyik hulladékfajta a küszöböt elérte. A bizonylatokat összegyűjtve adjuk át, a nyilvántartó lap kitöltésében segítünk.

Az árat a hulladék fajtája és tisztasága, a mennyiség, a konténer mérete és a kint tartás ideje, a lerakó vagy a feldolgozó távolsága, az emelet és a megközelíthetőség határozza meg. A válogatott bontás a munkadíjat növeli, a lerakói díjat csökkenti, a menthető anyag és a fém értéke pedig a végösszegből levonható. Az oldal tetején lévő ársávokból a felmérés után tételes ajánlat lesz.