Házbontás, családi ház bontása

A teljes épületbontás technológiája a szerkezet anyagán múlik. Ugyanaz a 100 m²-⁠es alapterület vályogból, kis méretű téglából vagy monolit vasbetonból más munkát, más gépet és más tömegű hulladékot jelent. A felmérésen ezért először a falakat, a födémeket és az alapot azonosítjuk, és csak utána számolunk.

Egy családi ház bontásánál a gép megérkezése előtt több hét előkészítés van. A sorrend a következő.

1. Felmérés statikussal: szerkezet, födémek, alapozás, szomszédos épületek, megközelítés, hulladékbecslés frakciónként.
2. Azbesztfelmérés: a 2001 előtt épült házaknál a munka előtt azonosítani kell a feltételezhetően azbeszttartalmú anyagokat (pala, eternit, csövek, szigetelés); kétség esetén laborvizsgálat.
3. Jogi ellenőrzés: műemléki vagy helyi védettség, zártsorú vagy ikres beépítés (ezeknél bontási engedély kell), településképi rendelet, társasházi vagy közös tulajdon.
4. Bontási terv, ha kötelező: 500 m³ és 5 m homlokzatmagasság felett, vagy 1,5 m-⁠nél mélyebb terepszint alatti bontásnál.
5. Közművek végleges lekötése a szolgáltatóknál: áram (mérő leszerelése az elosztó által), gáz (csatlakozóvezeték és mérő megszüntetése a földgázelosztó által), víz (vízmérő leszerelése), csatorna lezárása, hírközlési kábel. Minden lekötésről írásos igazolás.
6. Szomszédok írásos tájékoztatása, a szomszédos épületek és kerítések állapotának fotós rögzítése.
7. Konténer és gépek helyének kijelölése; közterület-használati hozzájárulás, ha a telken nem férnek el.
8. Azbesztmentesítés erre jogosult vállalkozással, a többi munka előtt.

A gépi bontás a szabály, a kézi a kivétel. Egy 8⁠–⁠20 tonnás kotró bontókalapáccsal és bontóollóval egy földszintes téglaházat néhány nap alatt lebont, miközben a port locsolással kötjük le, és a gép körül biztonsági zónát tartunk. A szerkezetet mindig a géptől elfelé döntjük, és a kezelő soha nem dolgozik a fal alatt.

Bontás kézi erővel ott marad, ahol a gép nem fér be, vagy ahol kárt tenne: szűk belvárosi udvarban, a szomszéd falához épített résznél, 90 cm-⁠nél keskenyebb kapu mögött, és ott, ahol a bontott téglát vagy a faanyagot meg akarják menteni. A kézi bontás soronként, felülről lefelé halad, a törmeléket zárt csúszdán vagy kötegelve engedjük le, és naponta hordjuk ki. Ez lassabb, és az árban a munkaórák száma látszik meg.

A legtöbb háznál a kettő keveredik: a szomszéd felőli falat és a közművek környékét kézzel, a többit géppel bontjuk. A vályogház bontása külön eset, mert a fal puha, a födém gyenge, és a gép egy mozdulattal többet dönt le, mint kellene. Ott lassabb, óvatosabb gépi munkát tervezünk.

Ha a bontandó ház fala vagy alapozása a szomszéd épülettel határos, bontási engedély kell, és a szomszéd az eljárás ügyfele. A hatóság azt vizsgálja, hogy a bontás nem veszélyezteti-e a szomszédos szerkezetek állékonyságát, ezért a bontási tervhez statikai leírás tartozik.

A műszaki kérdés az, hogy a közös fal kié, és mi tartja. A tűzfal gyakran mindkét házat szolgálja, a födémgerendák beleülnek, és a bontás után a fal egyik oldala külső felületté válik. Ilyenkor a bontás kézzel, a fal mellett állványról történik, a szomszéd felé eső falat vakoljuk, hőszigeteljük, és a csapadékvíz elvezetéséről is gondoskodunk, hogy a volt közös fal ne ázzon. Ha a bontandó ház alapja mélyebben van, mint a szomszédé, a szomszéd alapját alá kell támasztani vagy le kell mélyíteni, mielőtt a gödröt kinyitjuk.

Az alapok kibontásának mélysége a telek következő használatától függ. Új ház alá az alapokat és a pincét a tervezett alapozási sík alá kell kibontani, mert a régi alapra és a laza feltöltésre nem lehet alapozni. Kert vagy füvesítés esetén elég a lábazat és a felső 30⁠–⁠50 cm eltávolítása, a többi a földben maradhat.

A gödröt rétegenként, 30 cm-⁠enként tömörített szemcsés anyaggal (homokos kavics, zúzott kő, tisztított és aprított betontörmelék) töltjük vissza. A vegyes sitt visszatöltése hiba: nem tömöríthető, a szerves és gipszes részek bomlanak, és évek múlva a terep megsüllyed. A tömörítést a terep szintezése és a termőföld terítése zárja.

A bontás befejezését az építésügyi hatóságnak nem kell bejelenteni, az épület eltűnését viszont át kell vezetni az ingatlan-nyilvántartásban. Ehhez az építésügyi hatóságtól hatósági bizonyítványt kell kérni, földmérővel változási vázrajz készül, és lakóépület bontásánál a lakás megszűnéséről statisztikai adatlapot is ki kell tölteni. Ha a bontás engedélyköteles volt, az e-naplót le kell zárni.

A hulladékról a 45/2004. (VII. 26.) BM–KvVM rendelet szerint bontási hulladék nyilvántartó lapot kell benyújtani a hulladékgazdálkodási hatósághoz, a kezelő átvételi igazolásával. A küszöbök (például 20 tonna betontörmelék, 40 tonna tégla- és vakolattörmelék) egy családi háznál mindig teljesülnek. Mi a lapot a szállítási bizonylatok és a mérlegjegyek alapján állítjuk össze, és a közmű-lekötések igazolásaival, a fotókkal együtt adjuk át.

Az oldal tetején lévő ársávok alapterületre vetítenek, de a tényleges ár a hulladék tömegén és a környezeten múlik. A felmérésen a következőket vizsgáljuk.

• A falak anyaga és vastagsága: a vályog kevés hulladék, a 38 cm-⁠es tégla vagy a kő sok tonna.
• Födémek és pince: a vasbeton födém és a mély pince a gépidőt és a hulladék tömegét is növeli.
• Azbeszt és kátrány: külön engedélyes vállalkozás, külön elszállítás, külön tétel.
• Megközelíthetőség: gép a telken vagy kézi bontás és kihordás.
• Szomszédos épületek: közös fal, védőállvány, a szomszéd falának szigetelése.
• Dokumentáció: bontási terv, engedély, e-napló, közmű-lekötések.
• Tereprendezés mélysége és a visszatöltő anyag.
• A fém és a tisztítható tégla értéke, amelyet jóváírunk.