Ipari bontás és csarnokbontás

Egy csarnok bontásánál a méret csak az egyik különbség. A szerkezet nagy fesztávú acél vagy előregyártott vasbeton váz, amelynek elemei külön-külön is több tonnásak; az épületben technológia van, gépágyakkal, aknákkal, tartályokkal, daruval; a padló és a talaj gyakran olajjal vagy vegyszerrel szennyezett; és a bontás sokszor működő üzem mellett, a termelés zavarása nélkül folyik. Ezért az ipari bontás projekt: bontási technológiai utasítással, ütemtervvel, felelős vezetővel, heti jelentéssel és hulladékmérleggel.

A jogi keret ugyanaz, mint a házbontásnál. Bontási engedély csak védett épületnél és a szomszédos épülettel határos fal vagy alap bontásánál kell; 500 m³ és 5 m felett viszont minden csarnok kivitelezési dokumentáció alapján bontható, és közbeszerzés esetén az e-napló kötelező. Az engedély hiánya a dokumentáció mennyiségén nem változtat: egy ipari bontásnál a papír a munka része.

Az építési munkahelyek munkavédelmi követelményeiről szóló 4/2002. (II. 20.) SzCsM–EüM együttes rendelet szerint nagyobb munkáknál biztonsági és egészségvédelmi terv és munkavédelmi koordinátor kell, és a kivitelezést előzetesen be kell jelenteni a munkavédelmi hatóságnak, ha a munka várhatóan 30 munkanapnál tovább tart és egyidejűleg 20 főnél többen dolgoznak, vagy ha a tervezett munkamennyiség az 500 embernapot meghaladja. Egy közepes csarnok bontása ezt a küszöböt eléri.

A bontási terv a veszélyekből indul ki: a nem járható tetőpanelek és hullámlemezek beszakadása, a kiszabaduló elemek és a daruzás, a beomlás, a tartályok robbanásveszélye, a por és a zaj. Az azbesztre külön szabályok vonatkoznak: 2001 előtti épületnél azonosítás, munkaterv, 0,01 rost/cm³ határérték, és csak a munkavédelmi hatóság által engedélyezett vállalkozás végezheti a mentesítést. A munkaterületet zónákra osztjuk, a zónákba belépés engedélyhez kötött, és a hatósági ellenőrzésekre a dokumentáció a helyszínen van.

A szerkezet típusa adja a gépet és a sorrendet.

Az ipari épületek veszélyes anyagai nem mindig látszanak. Azbeszt a tetőben, a csövek szigetelésében és a régi fékbetétekben; PCB az 1980 előtti kondenzátorokban és transzformátorokban; olaj a gépágyakban, az aknákban és a talajban; hűtőközeg a klímákban és a hűtőházakban, amelyet csak képesített szakember szívhat le; higanyos fénycsövek, akkumulátorok, vegyszermaradékok, nyomás alatti tartályok. A felmérésen ezeket tételesen azonosítjuk, és a veszélyes hulladék minden tétele kísérőjeggyel, engedélyes átvevőhöz megy.

A talaj a másik kérdés. Ha a bontás olajjal vagy vegyszerrel szennyezett talajt tár fel, a környezetvédelmi szabályok szerint tényfeltárás és szükség esetén kármentesítés következik, ami a telek átadását késlelteti. Ezért a felmérésen a padló alatti aknákat, az olajleválasztókat és a tartályok környékét külön vizsgáljuk, és a szennyezett talaj eltávolítását az ajánlatban opcióként jelöljük.

Az ipari bontás hulladékának jelentős része érték. Az acélszerkezet, a réz- és alumíniumvezetékek, a gépek fémrésze értékesíthető, és az ajánlatban jóváírjuk; a tiszta beton aprítva útalapként vagy feltöltésként hasznosítható, ha a hasznosításra az átvevőnek vagy a helyszíni törőnek hulladékgazdálkodási engedélye van. A hulladékot csak engedélyes szállító viheti el, az átvevő pedig mérlegjegyet és átvételi igazolást ad.

A hulladékmérleg ezekből áll össze: frakciónként a becsült tömeg, az átvevő, az egységár és a jóváírás. A 45/2004. (VII. 26.) BM–KvVM rendelet szerinti bontási hulladék nyilvántartó lapot a bontás után a mérlegjegyek alapján állítjuk ki, és a hulladékgazdálkodási hatóságnak benyújtjuk; a kísérőjegyek és a mérlegjegyek az átadási dokumentáció részei.

Működő üzem mellett a bontás zónásítva folyik: a bontási terület kordonnal elválasztva, a targoncák és a kamionok útvonala a bontási forgalomtól elkülönítve, a termelés felé eső oldalon porfal és locsolás. A zajos műveleteket a termelési szünetekre, a daruzást a műszakváltásra tesszük, és ha a zajterhelési határérték műszakilag nem tartható, felmentést kérünk a zajvédelmi hatóságtól. A tűzveszélyes munkát (lángvágás, hegesztés) az üzem tűzvédelmi szabályzata szerint, alkalmi engedéllyel végezzük.

A heti jelentés a megrendelőnek a haladást, a hulladékmérleg állását, a váratlan leleteket (szennyezés, azbeszt, ismeretlen akna) és a következő hét ütemét tartalmazza. Így a termelés tervezhető, és a telek átadásának időpontja nem a bontás végén derül ki.

• A szerkezet anyaga és tömege: az acél jóváírás, a vasbeton lerakói díj és gépidő.
• A veszélyes anyagok mennyisége: azbeszt, olaj, PCB, hűtőközeg, szennyezett talaj.
• A technológia leszerelésének igénye és a gépek állapota.
• A megközelítés, a daruzás, a működő üzem melletti korlátozások.
• A dokumentáció: bontási terv, munkavédelmi terv, koordinátor, e-napló, hatósági bejelentések.
• A telek átadásának állapota: tömörített, szintezett, vagy építésre kész alapozási síkig kibontva.