Vakolatleverés ára m²-⁠re

A vakolat akkor szorul leverésre, ha elvált a faltól, kopogtatásra üresen szól, porlik vagy morzsolódik, sós kivirágzás és nedvességfolt van rajta, vagy a régi festékrétegek alatt hólyagosan válik. Kisebb, ép környezetű sérülésnél elég a helyi javítás. Ha a sérült foltok egymás mellett sorakoznak, vagy a fal nagy része üreges, a teljes leverés gyorsabb és tartósabb.

Egy hazai árösszesítő szerint a vakolat javítása szinte mindig leveréssel jár, mély vagy nagy kiterjedésű sérülésnél pedig a teljes vakolatcsere a javasolt út. A felmérésen kopogtatással, nedvességméréssel és néhány próbaleveréssel jelöljük ki a leverendő felületet.

A vakolat anyaga szerint más-más a munka. A hagyományos vakolatok mész-, cement- vagy mészcement kötésűek, a belső falakon az utóbbi évtizedekben a gipszvakolat is elterjedt, a régi házak mennyezetén pedig gyakori a nádazott vakolat.

A nedves fal vakolatának cseréje akkor tart, ha a nedvesség oka is megszűnik. A felszívódó talajnedvesség, a rossz csapadékvíz-elvezetés vagy egy csőtörés a vakolatot újra tönkreteszi, ezért előbb az okot keressük, és a szigeteléssel vagy a vízelvezetés javításával együtt ütemezzük a leverést.

A nedvességgel a falba jutó sók a párolgási zónában, a látható folt felső határánál dúsulnak fel. A sós vakolatot ezért a foltnál szélesebb sávban verjük le, a fugákat kikaparjuk, a felületet kefével tisztítjuk, és a falat száradni hagyjuk. Vályog- és régi téglafalon a cementes, párazáró vakolat a nedvességet a falban tartja, a vakolat leválik, a fal sózódik és penészedhet, ezért ilyen falra mészalapú, páraáteresztő vakolat való.

A puha mészvakolatot kézzel, a keményebb rétegeket könnyű vésőgéppel verjük le, nagy felületen elszívós falmaróval dolgozunk. A beton-, a tégla- és a vakolatpor kvarcot tartalmaz, ezért lakott épületben fóliafallal választjuk le a munkaterületet, a falat a leverés előtt nedvesítjük, és ipari porelszívót használunk.

A vezetékek nyomvonalát leverés előtt bejelöljük, a konnektorokat és a kapcsolókat áramtalanítjuk. A régi falakban a vezetékek sokszor ferdén, dobozok nélkül futnak, ezért a vésőgépet a falon lévő szerelvények közelében kézi szerszámra cseréljük.

A leverés után a fal szerkezete szabadon látszik, ez a felújítás legjobb pillanata az ellenőrzésre. Kiderül, milyen a falazat, tömör tégla, vegyes, vályogbetétes vagy kő, hol vannak elfalazott nyílások, kiváltások, régi kémények, és merre futnak a vezetékek. A repedések iránya és szélessége megmutatja, hogy a fal mozog, vagy csak a vakolat repedt meg.

A ferde, a nyílások sarkából induló vagy a szélességét változtató repedéseknél statikust hívunk, mielőtt az új vakolat eltakarná őket. A falazatról és a repedésekről fotókat adunk át, ez az újravakolás és a későbbi javítások alapja.

Külső falnál a vakolat leverése állványról vagy a lábazati sávban a talajszintről történik. Utcai homlokzatnál a járókelők védelméről, a lehulló darabok felfogásáról és szükség esetén a közterület-használatról is gondoskodni kell, az állványt és a védőhálót mi szerezzük be. A lábazati vakolat gyakran cementes és sós, ezért sokszor ez a ház legkeményebb, leglassabban lejövő rétege.

A levert mész- és cementvakolat ásványi eredetű építési hulladék, a tégla- és betontörmelékkel együtt tiszta frakcióként szállítható, ami olcsóbb a vegyes hulladéknál. A gipszvakolatot, a nádas mennyezet hulladékát és a festékes, tapétás rétegeket ezért külön zsákoljuk. Egy négyzetméter vakolat vastagságtól függően több tíz kilogramm törmelék, a mennyiséget a felmérésen becsüljük meg, és ehhez választjuk a zsákos elszállítást vagy a konténer méretét.

Az árat a vakolat anyaga és vastagsága, a rétegek száma, a fal vagy a mennyezet magassága, az állvány igénye, a porvédelem, a nedves és sós fal külön kezelése, valamint a hulladék mennyisége és elszállítása határozza meg. Lakott lakásban a fóliázás és a napi takarítás miatt lassabb a munka. Az oldal tetején lévő ársávokból a felmérés után tételes ajánlat lesz, az újravakolás külön sorban.