Pince szigetelése belülről

A pincét kívülről szigetelni a tartósabb megoldás, mert a víz a fal előtt áll meg, és a fal is kiszárad. A belső szigetelés akkor indokolt, ha a feltárás nem lehetséges vagy aránytalanul drága: szomszéddal közös falnál, utca vagy járda alatt, közművek mellett, terasz, lépcső vagy beépített kert alatt. A belső rendszer ilyenkor száraz helyiséget ad, a fal viszont nedves marad, és ezzel a használatnál számolni kell.

A döntés a vízterhelésen múlik. Talajnedvességre és időszakos, esők utáni torlódó vízre a belső rendszer jól méretezhető. Ha a talajvíz tartósan a padló fölött áll, a belső bevonatot és a padlót kádként kell méretezni, és egy hazai tervezési koncepció is csak injektálással kombinálva tartja megbízhatónak: a cél az, hogy a belső felületig csak talajnedvesség jusson el, víznyomás ne.

A negatív oldali szigetelés anyaga cementbázisú, polimerrel módosított vízzáró habarcs vagy iszap, amely a fal pórusaiba kötve tapad, és amelyet a gyártó hátoldali nedvesedésre minősít. Bitumenes bevonat és fólia belül nem működik, mert a fal felől érkező víz leválasztja a falról. A rugalmasabb polimer-cement bevonatot ott használjuk, ahol a falazat kisebb mozgásokat végez, a merev habarcsot a stabil, tömör falon.

A bevonat csak akkor tart, ha az alap is tart. Egy hazai tervezési koncepció a belső bevonat alatt legalább 0,5 N/mm² tapadószilárdságot és legfeljebb 0,2 mm repedéstágasságot írt elő; ennél gyengébb, mállott falat előbb javítani, a repedéseket injektálni kell. Sóval terhelt falon a só a bevonat mögött kristályosodik, ezért a sótartalmat is megnézzük.

Az előkészítés a munka nagyobb része, és ezen múlik, hogy a bevonat évtizedekig tapad-e. Folyó víz mellett a habarcs nem köt meg, ezért a szivárgó pontokat előbb elzárjuk. Egy gyártói injektálási útmutató ideiglenes tömítésre olyan gyantát ajánl, amely vízzel érintkezve a térfogata többszörösére habosodik, a végleges tömítés ezután egy másik anyaggal készül.

1. A régi vakolat leverése a teljes falfelületen, a fugák kikaparása legalább 2 cm mélyen, a laza tégla és a mállott habarcs pótlása.
2. A beton repedéseinek és munkahézagainak injektálása, a szivárgó pontok ideiglenes elzárása.
3. Horony a fal és a padló találkozásánál, vízzáró habarccsal lekerekítve, hogy a bevonat ne éles sarkon törjön meg.
4. A fal talpának tömbinjektálása rácsban fúrt furatokon át.
5. A felület matt nedvesre nedvesítése, majd a vízzáró habarcs két rétegben, a padlóra is kiterjesztve, a gyártói rétegvastagsággal.
6. Védővakolat, szárító vakolat vagy előtétfal a bevonaton.

A belső bevonat a fal felületén állítja meg a vizet, a falazat belsejében viszont a víz tovább mozog, és a fal tövében a bevonat mögött a padló alá juthat. Ezért a fal alsó sávját tömbinjektálással tömítjük: a falba rácsban fúrt furatokon át alacsony nyomással olyan anyagot juttatunk, amely a pórusokat és az üregeket kitölti. Egy hazai tervezési koncepció 25×25 cm-⁠es furatrácsot és legalább a falvastagság kétharmadáig érő furatot írt elő, a mértékadó talajvízszintig.

Ahol a pince fölötti földszinti fal is nedves, a födém síkjában injektált vízszintes falzár is készül, hogy a nedvesség a pincefalból ne szívódjon fel a lakótér falába. Az ajtónyílások küszöbe alatt a falzárat akrilát gyantás injektálással zárjuk.

Ha a víz a padlón keresztül is jön, a falak belső szigetelése önmagában kevés, mert a víz a padló és a fal találkozásánál kerül be. A régi téglapadlót vagy vékony betont felbontjuk, új aljzatbetont készítünk, és a falon lévő vízzáró habarcsot a padlóra is kiterjesztjük, vagy lemezes szigetelést fektetünk védőbetonnal. A fal és a padló szigetelése így egy kádat alkot.

A szigetelt padlóra közvetlenül ragasztott burkolat a következő felújításig véd. A burkolat cseréjekor a bevonat sérül, és teljesen nem állítható helyre, ezért száraz használatú pincében a szigetelés fölé úsztatott padlót javaslunk, amely a bevonatot védi.

A belső szigetelés a falból jövő vizet állítja meg, a pince levegőjének páráját nem. A hideg falon nyáron a beszellőztetett meleg levegő lecsapódik, ezért a szigetelt pincét is hajnalban vagy éjjel kell szellőztetni, vagy gépi szellőzést kell kapnia. Lakótérnél a fal belső oldalára hőszigetelés kerül, amelyet párafékező réteggel vagy kapillárisan aktív lappal kell tervezni, mert a hideg, nedves fal és a meleg helyiség között a pára lecsapódik.

Az említett tervezési koncepció a tartós tartózkodásra szánt pincében a belső bevonat elé párafékező rendszert és 10 cm-⁠es védőfalat írt elő. A védőfal a bevonatot mechanikailag is védi, és mögötte vezethetők a vezetékek, így a szigetelt falba nem kell utólag fúrni.

Vannak helyzetek, amikor a belső szigetelés csak részmegoldás, és a felmérésen a külső feltárást, a drénezést vagy a kombinált rendszert javasoljuk.

• A talajvíz tartósan és magasan a padló fölött áll, és a víznyomás a bevonatot leszakítaná.
• A falazat annyira laza, mállott vagy üreges, hogy a bevonat alatt nem marad szilárd alap.
• A fal felső része fagynak kitett, és a benne maradó víz a falazatot fagyáskor rombolja.
• A fal erősen sós, és a sókristályosodás a bevonat mögött a falat bontja.
• A pincét nedvességre érzékeny raktárként vagy archívumként használná, ahol a fal nedvessége sem megengedett.

Az ár első tényezője az előkészítés: a vakolatleverés, a fugakikaparás, a falazat javítása és a repedések injektálása egy rossz állapotú pincében több munka, mint maga a szigetelés. A második a tömbinjektálás hossza és a falvastagság, a harmadik a padló, mert az új aljzat és a padló szigetelése négyzetméterre számol. A negyedik a helyreállítás: védővakolat, szárító vakolat vagy előtétfal, és ha lakótér lesz, a hőszigetelés. Az oldal tetején lévő ársávok ezeket tételenként mutatják.