Pince vízszigetelése utólag

A pincefal a talajjal érintkezik, ezért a nedvesség három irányból érheti. Alulról és oldalról a talaj kapilláris nedvessége szívódik fel a falazatba, ha nincs vagy tönkrement a vízszintes falszigetelés; ez egyenletes, állandó nedvességet ad, sókivirágzással. Oldalról az eső után a fal melletti visszatöltésben meggyűlő torlódó víz nyomja a falat, ha a talaj kötött és nem tud elszivárogni; ez időszakos, esők után erősödik, és a fal alján vagy a padlón jelenik meg. A harmadik eset a talajvíz, amely tartósan a padló fölött áll, és a pince alulról, a padlón keresztül is nedvesedik.

A negyedik ok nem a talajból jön: a nyári páralecsapódás. A hideg pincefalon a beszellőztetett meleg, párás levegő vizet hagy, és a tulajdonos azt hiszi, a szigetelés rossz. Egy nedvességmérés és egy hőmérő pár perc alatt eldönti, melyik esetről van szó, és ez határozza meg a módszert.

A külső, pozitív oldali szigetelés azért tartós, mert a vizet a fal előtt állítja meg, így a fal maga is kiszárad. A ház körül az alap aljáig kiássuk a földet, szakaszosan, hogy az alap ne maradjon megtámasztás nélkül. A falat megtisztítjuk, a laza részeket, a régi vakolatot eltávolítjuk, a hiányokat kiegyenlítő habarccsal pótoljuk, és a fal és az alap találkozásánál hornyot képzünk, hogy a bevonat ne törjön meg éles sarkon.

A kellősített felületre két rétegben polimerrel módosított bitumenes vastagbevonat kerül, nyomó víznél hálóerősítéssel, vagy bitumenes lemezt hegesztünk, amelyet a terepszint fölé legalább 30 cm-⁠rel felvezetünk. A bevonatot a visszatöltés előtt teljesen ki kell száradni hagyni, majd bütykös drénlemez vagy felületszivárgó védi a mechanikai sérüléstől. A gödör aljára dréncső kerül kavicságyba, geotextíliába, és a vizet szikkasztóba vagy csatornába vezetjük. A visszatöltést rétegenként tömörítjük, a járdát a háztól elfelé lejtetjük.

1. Szakaszos feltárás az alap aljáig, dúcolással ahol kell.
2. Faltisztítás, kiegyenlítés, horony a fal és az alap találkozásánál.
3. Kellősítés, majd két réteg bitumenes vastagbevonat vagy lemez, 30 cm-⁠rel a terep fölé.
4. Drénlemez, dréncső kavicságyban, geotextília, tisztítóakna.
5. Rétegenként tömörített visszatöltés, lábazat és járda helyreállítása.

Belvárosi házaknál, szomszéddal közös falnál, út vagy járda alatt a fal külső oldala nem hozzáférhető. Ilyenkor a víz a falon át jön, és belül kell megállítani: ez a negatív oldali szigetelés. A régi vakolatot leverjük, a fugákat legalább 2 cm mélyen kikaparjuk, a laza téglát pótoljuk, a fal és a padló találkozásánál hornyot képzünk. A fal talpát tömbinjektálással zárjuk, hogy a kapilláris felszívódás a szigetelés mögött se folytatódjon, és ahol kell, a födém síkjában is injektált falzárat készítünk.

Erre kerül két rétegben a cementbázisú, hátoldali nedvesedésre minősített vízzáró habarcs, legalább 15 cm-⁠es átfedésekkel, a padlóra is kiterjesztve. Fölé szárító vakolat vagy védőfal jön, mert a szigetelő habarcsra közvetlenül festeni, burkolni nem lehet, és a fal sótartalma miatt légpórusos vakolat kell. A belső rendszer korlátja, hogy a fal nedves marad: télen a külső falban megfagyhat a víz, a sók a falban dolgoznak. Ezért ahol a külső szigetelés megoldható, azt javasoljuk.

A pince szigetelésénél a fal a könnyebb rész; a hibák a padlón és a csatlakozásoknál keletkeznek. Ha a víz a padlón jön fel, a padlót is szigetelni kell: a régi betont vagy téglapadlót felbontjuk, új aljzatbetont készítünk, erre lemezt vagy kenhető szigetelést, majd védőbetont. A fal és a padló szigetelése a hornyon át folyamatosan kapcsolódik, mert itt a legnagyobb a nyomás. Lépcsőnél, aknánál, csőátvezetésnél a szigetelést gallérral vagy mandzsettával vezetjük át.

Talajvíznél a padlót és a falat együtt kell kádként méretezni, és szükség lehet szivattyúaknára, amely az esetleg bejutó vizet elvezeti. Egy ilyen rendszer tervezéséhez a mértékadó talajvízszintet kell ismerni; a környék kútjai, a vízügyi adatok vagy egy próbafúrás adják meg.

A legnagyobb tétel a hozzáférés: a külső feltárás földmunkát, dúcolást, drént, visszatöltést és a kert, járda helyreállítását tartalmazza, a belső rendszer bontást, vakolást és a padló újraépítését. A második a vízterhelés, mert a nyomó vízre vastagabb bevonat, hálóerősítés, több injektálás és padlószigetelés kell. A harmadik a falazat: a laza, vegyes kőfal több kiegyenlítést és előinjektálást kíván, mint a jó téglafal. A negyedik a helyreállítás tartalma, vagyis a szárító vakolat, a festés, a burkolat. Az oldal tetején lévő ársávok ezeket külön tételként mutatják.

A szigetelés után a pince falai hónapokig száradnak, és ezalatt is szellőztetni kell, de nem akárhogy. Nyáron a nappali, meleg levegő a hideg falon lecsapódik, ezért pincét nyári napon csak hajnalban vagy éjjel, télen bármikor szellőztetünk. Tartós megoldás a páraérzékelős vagy hővisszanyerős gépi szellőzés, amely a kinti és a benti levegő állapota szerint működik.

Lakótérhez a vízszigetelésen túl hőszigetelés kell a falra és a padlóra, fűtés, természetes megvilágítás, a padlóhoz mért belmagasság és menekülési út. A pince padlójának süllyesztése az alap megtámasztását érintheti, ezért statikus bevonásával tervezzük. Ezek egy részét a használatbavétel is megkívánja, ezért a felmérésen a beépítés feltételeit külön átnézzük.

• Fotók esős időszak után: hol, milyen magasan jelenik meg a víz vagy a nedves folt.
• A pince padlójának mélysége a terephez képest, és a falak anyaga, vastagsága.
• Kiásható-e a fal kívülről: járda, szomszéd, közmű, fa a fal mellett.
• Volt-e korábban szigetelési kísérlet, és milyen anyaggal.
• A szándék: tároló marad, vagy lakótér, műhely, bor- vagy edzőhelyiség lesz belőle.