Falátvágásos szigetelés

A felszívódó talajnedvesség a fal pórusaiban, a habarcsban és a téglában kúszik felfelé. A mechanikus eljárás ezt az utat fizikailag zárja le: a fal teljes keresztmetszetén átfutó, vízzáró lemez kerül a fal alsó habarcshézagába, és a lemez fölötti falrész alulról nem kap több vizet. A zár nem a pórusok hidrofóbbá tételén alapul, ezért a hatása nem függ attól, mennyire nedves a fal a beépítéskor.

A szakirodalom a mechanikus zárakat megbízhatónak és tartósnak tartja, a korlátjuk a falazat: csak ott alkalmazhatók, ahol a lemez egy síkban végigfuthat a falon. Ez a szabályos, folyamatos vízszintes fugájú téglafal.

A falátvágás a fal habarcshézagát egy síkban, szakaszonként vágja át kard-, kör- vagy gyémántköteles fűrésszel. A szakaszok jellemzően egy méter körüliek, a pontos hosszt a fal terhelése és állapota szabja meg, ezért ezt statikus határozza meg. A résbe üvegszálas polietilén vagy rozsdamentes acéllemez kerül, a fal teljes vastagságán át, a szomszédos szakasz lemezével átfedve.

1. A vágási sík kijelölése a legalsó lehetséges habarcshézagban, a belső padló és a külső terep fölött.
2. Az első szakasz átvágása, a rés kitisztítása a fűrészportól és a vágóvíztől.
3. A lemez betolása a résbe, átfedéssel a következő szakasz felé.
4. Ékelés a teljes falkeresztmetszetben, hogy a fal ne süllyedjen.
5. A rés kitöltése habarccsal, a maradék üregek kitöltése duzzadó habarccsal.
6. A következő szakasz csak a kitöltés megszilárdulása után kezdődik.

A lemezbeverésnél nagyjából 1,5 mm vastag, hullámosított rozsdamentes krómacél lemezt speciális géppel hajtanak a folyamatos vízszintes habarcshézagba. A fal nem nyílik meg, a lemezek egymást átfedve sorakoznak, és a habarcs a hullámok között a terhet tovább viszi. A süllyedés kockázata kicsi, mert a fugát nem bontják ki, a munka gyors, és nincs vágóvíz.

A feltétele szigorú: a habarcshézagnak a fal teljes vastagságán és hosszán egyenesen kell futnia, ép, folytonos habarccsal. Kőfalnál, egyenetlen sormagasságú falazatnál nem működik. A gép rezgése a már sérült, repedezett falazatban süllyedést és repedést okozhat, ezért ott nem alkalmazzuk. Belülről dolgozva a külső sarkok nehezen érhetők el, ott két irányból kell dolgozni.

A táblázat általános irányt ad, az adott falról a felmérésen döntünk. Ahol a fal fele tégla, fele kő, vagy a habarcs annyira mállik, hogy a fugák nem követhetők, a mechanikus zár nem lesz folytonos, és a víz a résen át megkerüli a lemezt.

Az injektálás a falba juttatott szilán vagy sziloxán anyaggal teszi hidrofóbbá a pórusokat, a hatása ezért a fal nedvességétől és pórusszerkezetétől függ. A gyártói adatlapok szerint a korszerű anyagok 95 százalékos átnedvesedésig alkalmazhatók, de pórusbetonra és agyagos építőanyagra nem valók, üreges falazatnál előinjektálás kell. Előnye, hogy bontás és rezgés nélkül, bármilyen falazatban elkészül, és olcsóbb.

A mechanikus zár a nedvességtől függetlenül működik, és nem kell attól tartani, hogy a folyékony anyag az egyenetlen fal üregeibe folyik. Cserébe falazati feltételhez kötött, lassabb, és a bontás, a vágóvíz vagy a rezgés miatt lakott házban több kellemetlenséggel jár. Szabályos téglafalnál, ahol a statika engedi és a fal nagyon vizes, a mechanikus zár mellett döntünk, minden más esetben az injektálás a biztonságosabb választás.

Az elektrofizikai és elektroozmotikus eszközök egyik csoportba sem tartoznak, a hatásuk a szakirodalom szerint vitatott, és falzárat nem pótolnak.

A lemez azonnal megállítja a felszívódást, a fölötte lévő falrészben tárolt víz viszont hónapokig, vastag falnál egy-két évig párolog. A sós vakolatot a nedves zóna fölé leverjük, a fugákat kikaparjuk, és szárító vakolattal zárjuk, a festés páraáteresztő legyen. A száradást néhány hónap múlva visszaméréssel követjük.

A vágási vonal mentén a vakolatot, a lábazatot és a padlószegélyt helyreállítjuk. Ha a padló is szigetelésre szorul, a padló szigetelését a lemez síkjáig felvezetve a falzárhoz lehet kötni, így a fal és a padló együtt zár.

A folyóméterárat elsőként a falvastagság adja, mert a vágás mélysége, a lemez szélessége és az ékelés mennyisége vele nő. A második az eljárás: a lemezbeverés gyorsabb és olcsóbb, a falátvágás szakaszos, lassabb munka. A harmadik a hozzáférés és a helyreállítás, vagyis a bútorok, a burkolatok, a lábazat és a padló bontása és visszaépítése. A negyedik a statikai egyeztetés, amelyet repedezett vagy nagy terhelésű falnál nem lehet kihagyni. Az oldal tetején lévő ársávok összevetésként az injektálás folyóméterárát is mutatják.

• A nedves falak hossza, vastagsága és anyaga, ha tudja, az építés éve.
• Látható repedések, süllyedések, korábbi falerősítések.
• Közös-e valamelyik fal a szomszéddal, és megközelíthető-e kívülről.
• A falak melletti padló, burkolat és bútor elmozdítható-e a munka idejére.
• Volt-e már szigetelési kísérlet, injektálás vagy elektrofizikai készülék.