Golfpálya öntözés és gyepfenntartás

Egy golfpályán a felületek nyírási magassága, gyökérmélysége és vízigénye eltér. A green a legalacsonyabbra nyírt, homokos gyökérzónán álló felület, gyorsan szárad, ezért köré külön szórófejek kerülnek, amelyek a green felületét egyenletesen fedik. A teek, a fairwayek és a rough külön zónákat kapnak, a vezérlő a fekvés, a napsütés és a talaj szerint állítja az öntözési időt.

A rendszer fővezetékből, zónaszelepekből, szórófejekből, vezérlőből és a vízforráshoz tartozó szivattyúból áll. A fővezetéket és a villamos kábeleket a tereprendezéssel együtt fektetjük le, a szórófejeket a gyepesítés előtt állítjuk be, hogy a gyep kikelésétől öntözni lehessen.

Kerti puttingzöldnél a közműves víz vagy a háztartási kút jellemzően elég. Egy golfpálya öntözése nagy mennyiségű vizet kér, ezért itt saját kút, öntözőtó vagy a kettő együtt a gyakori megoldás. Az öntözőtó tárolja a vizet, kiegyenlíti a kút és az öntözés közötti különbséget, és a pálya vízakadályaként is szolgálhat. A csapadékvíz összegyűjtése és a tóba vezetése csökkenti a kútból kivett vizet.

A vízforrást a tervezés elején tisztázzuk, mert ha a kút nem adja a szükséges mennyiséget, a tó helye és mérete a pálya elrendezését is befolyásolja.

A vízgazdálkodásról szóló törvény szerint vízjogi létesítési engedély kell a vízilétesítmény megépítéséhez, és vízjogi üzemeltetési engedély a használatbavételéhez és a vízhasználathoz, kivéve a bejelentéshez kötött eseteket. A háztartási vízigényt kielégítő, legfeljebb 50 méter talpmélységű, az első vízzáró réteget el nem érő kút a vízkészletvédelmi szempontból kockázatmentes területen engedély és bejelentés nélkül létesíthető, máshol előzetesen be kell jelenteni. Háztartási vízigénynek az évi 500 m³-⁠t meg nem haladó, természetes személyek ivóvízellátását és háztartását szolgáló vízhasználat számít.

Egy golfpálya öntözése gazdasági célú, és jóval meghaladja ezt a mennyiséget, ezért a kúthoz vagy a tó vízkivételéhez vízjogi engedély kell. A vízgazdálkodási hatósági jogkörről szóló 72/1996. Korm. rendelet szerint a létesítési engedélyt az építtető, a tulajdonos vagy a vagyonkezelő köteles megszerezni, a kérelmet a vízügyi hatósághoz kell benyújtani. A dokumentációt jogosult tervező készíti, a fúrást engedéllyel rendelkező kútfúró végzi.

Egy egyetemi gyepápolási útmutató a tippanos greenek nyírási magasságát nagyjából 3⁠–⁠6 mm-⁠ben adja meg, és megjegyzi, hogy a greeneket a növekedési időszakban gyakran naponta nyírják, a nyesedéket összegyűjtik. A nyírás irányát a greenen naponta változtatják, hogy a fű ne dőljön egy irányba, mert ez a labda gurulását befolyásolja. A greenhez hengeres, orsós fűnyíró kell.

Az útmutató általános szabálya, hogy egy nyírással a levélnek legfeljebb egyharmadát vágjuk le. Ha a fű túlnőtt, a magasságot több nyírással, fokozatosan csökkentjük, mert az egyszerre túl mélyre vágott gyep legyengül és gyomosodik.

A green gyökérzónája a taposástól és a gépektől tömörödik, a felszínén szerves réteg (nemez) halmozódik fel. Ezt levegőztetéssel, vagyis lyukasztással és a lyukak homokkal való feltöltésével kezeljük, a felületet pedig rendszeres, vékony homokterítéssel simítjuk. A tápanyag-utánpótlást talajvizsgálat alapján adagoljuk, a homokos gyökérzóna kevés tápanyagot tart meg.

• nyírás a felület szerinti magasságon, greenen hengeres géppel
• vékony homokterítés a felület simítására
• levegőztetés lyukasztással, a lyukak feltöltése homokkal
• öntözés a gyökérzóna nedvessége szerint, reggel
• tápanyag a talajvizsgálat alapján
• a gombás betegségek figyelése, különösen nyári hőségben

Ősszel a rendszert sűrített levegővel kifúvatjuk, hogy a csövekben ne maradjon víz, a szivattyút és a vezérlőt téli üzemmódba állítjuk. Tavasszal zónánként ellenőrizzük a szórófejeket, a szelepeket és a vezérlést, beállítjuk a szórási szöget és a távolságot, és kicseréljük a sérült elemeket. Nagyobb pályán a karbantartást a pályagondnokkal közös ütemterv szerint végezzük.

• Milyen felületeket kell öntözni, és mekkorák: green, tee, fairway, gyakorlóterület vagy kerti puttingzöld.
• Honnan jönne a víz: közmű, meglévő kút, tó vagy csapadékvíz-gyűjtő.
• Van-e már vízjogi engedély vagy bejelentés a kútra.
• Van-e meglévő öntözőrendszer, és ha igen, hány zónás, milyen vezérlővel.
• Ki végzi a nyírást és az ápolást, és milyen gépekkel.

Az öntözés ára a felületek méretétől és számától, a zónák számától, a vízforrástól és a nyomásviszonyoktól, a szivattyútól és a vezérléstől függ. A kút ára a mélységtől és az átmérőtől, golfpályánál a vízjogi engedély dokumentációja és az eljárás is külön tétel. A fenntartás ára a nyírás gyakoriságától, a homokolás és a levegőztetés számától és a felület méretétől függ. Az oldal tetején lévő ársávokból a felmérés után tételes ajánlat lesz.