Otthoni wellness kialakítása

Az otthoni wellness a gyakorlatban egy hőkezelő helyiség, egy lehűlési lehetőség és egy pihenőhely együttese. A hőt a finn szauna, a bioszauna, az infrakabin vagy a gőzkabin adja, a lehűlést egy zuhany, egy dézsazuhany, egy hideg vizes merülőkád vagy a kert, a pihenéshez pedig elég egy pad vagy két nyugágy egy jól szellőző helyiségben. Ehhez jöhet egy jakuzzi vagy egy dézsafürdő a teraszon, és ritkábban egy sótégla fal vagy egy kis sószoba.

A berendezések mérete kicsi, a házra gyakorolt hatásuk nagy. Egy 2×2 m-⁠es finn szauna kályhája annyi áramot vesz fel, mint egy villanytűzhely, egy gőzkabin annyi párát termel, hogy rossz szigetelés mellett hónapok alatt átnedvesíti a falat, egy jakuzzi pedig vízzel együtt több tonna. Ezért a wellnesst a falakkal, a padlóval, az elosztóval és a csatornával együtt tervezzük, a berendezés csak az egyik tétele.

A négy fő típus más hőmérsékleten, más páratartalommal és más szerkezettel működik. A finn szaunában a levegő 80⁠–⁠100 °C, a páratartalom alacsony, a felöntés rövid ideig ad gőzt. A bioszauna ugyanazzal a kályhával 45⁠–⁠60 °C-on és magasabb páratartalommal üzemel. Az infrakabinban a sugárzók a testet melegítik, a levegő 40⁠–⁠60 °C körül marad. A gőzkabinban egy gőzgenerátor közel telített párát fúj be, a hőmérséklet egy amerikai burkolóanyag-gyártó szakmai összefoglalója szerint 43 °C körül van, de a 100%-⁠os páratartalom miatt melegebbnek érződik.

A szauna a pincében, a fürdő mellett, egy kertre nyíló helyiségben vagy a tetőtérben kap helyet, ahol zuhany és pihenőhely is elfér mellette. Egy kétszemélyes kabinhoz 1,5×1,5 m, egy négyszemélyeshez 2×2 m körüli alapterület kell. A belmagasság a Harvia egyik kályhájának szerelési útmutatója szerint jellemzően 2,1⁠–⁠2,3 m, legalább 1,9 m, a felső pad és a mennyezet között legfeljebb 1,1⁠–⁠1,2 m maradjon, mert a meleg a mennyezet alatt gyűlik.

A gőzkabinnak padlólefolyó, vízzáró padló és a gőzgenerátornak egy száraz, fagymentes hely kell a közelben, egy szekrényben, a szomszédos helyiségben vagy álmennyezetben. A jakuzzi és a dézsa kertbe vagy teraszra kerül, beltérben csak megerősített vagy ellenőrzött födémre, padlóösszefolyóval és gépi páraelszívással. A pincében a nedvességet és a szellőzést előbb rendbe tesszük, mert egy vizes falra épített szauna vagy gőzkabin nem szárad ki.

A szaunakályha teljesítményét a gyártók a kabin térfogatából számolják. A Harvia KIP kályhák táblázata szerint egy 6 kW-⁠os kályha 5⁠–⁠8 m³-⁠es, egy 9 kW-⁠os 8⁠–⁠14 m³-⁠es kabinhoz való, 400 V-os háromfázisú bekötéssel, 3×10, illetve 3×16 A-es biztosítékkal és 5×1,5, illetve 5×2,5 mm²-es kábellel. Az üvegfal és a szigeteletlen kő- vagy csempefal sok hőt elvisz, ilyenkor a gyártók nagyobb térfogattal számolnak. A gőzgenerátorra ugyanez igaz: a Harvia HGX táblázata egy 9 kW-⁠os gépet könnyű falú kabinba 6⁠–⁠12 m³-⁠ig, burkolt kőfalú kabinba csak 3⁠–⁠8 m³-⁠ig ajánl.

A szaunás helyiségek villamos szerelésére a HD 60364-⁠7-⁠703 szabványrész vonatkozik (hazai jelzete MSZ HD 60364-⁠7-⁠703). A szabvány a helyszínen épített kabinra és a kályhát tartalmazó helyiségre szól, a megfelelő termékszabvány szerinti előregyártott kabinokra nem. Összefoglalója szerint a kályha kivételével minden áramkört legfeljebb 30 mA-es áram-védőkapcsoló véd, a szaunában dugaszolóaljzat nem lehet, a kapcsoló- és vezérlőkészülékek a gyártói utasítás szerinti kivétellel kívülre kerülnek. A kályhához hőálló kábel kell, a Harvia útmutatója a PVC-szigetelésű vezetéket kifejezetten tiltja.

A felmérésen a villanyszerelő megnézi, bírja-e a ház csatlakozása, a mérőhely és az elosztó a kályhát, a gőzgenerátort és a jakuzzit együtt. Ha nincs háromfázisú bekötés vagy kevés az amper, a bővítést az elosztói engedélyesnél kell kérni, ez hetekkel tolhatja a kezdést.

A szauna és a gőzkabin ellentétesen kezeli a párát. A szauna fája lélegzik, a pára a lambériáig jut, mögötte a légrés és a párazáró réteg védi a falat. A Harvia útmutatója szerint egy jól szigetelt szaunafalban 100 mm (legalább 50 mm) ásványgyapot, gondosan leragasztott szélű alumíniumpapír fényes oldalával befelé, 10 mm légrés és 12⁠–⁠16 mm-⁠es lambéria van. A levegőnek óránként hatszor kell cserélődnie, az elszívás a kályhától a lehető legtávolabb, a padló közelében legyen, a keresztmetszete a befúvásénak a kétszerese.

A gőzkabinban a cél az, hogy a pára egyáltalán ne jusson a szerkezetbe. A burkolat alá a padlótól a mennyezetig összefüggő vízzáró és párazáró réteg kerül, a mennyezet lejt, hogy a kicsapódó víz a falon folyjon le, és ne csepegjen a fürdőzőkre. A gőzkabin melletti helyiséget és a jakuzzi beltéri helyét gépi elszívással, szükség szerint páramentesítővel szellőztetjük.

A vizes berendezéseknél a súly és a víz útja a két fő kérdés. Egy 2,36×2,36 m-⁠es Wellis jakuzzi adatlapja szerint a medence üresen 443 kg, a minimális víztérfogat 1450 liter, egy fürdőző kb. 75 kg. Ez a fürdőzőkkel négyzetméterenként nagyjából kétszerese a 2,0 kN/m²-⁠es hasznos tehernek, amellyel az MSZ EN 1991-⁠1-⁠1 hazai melléklete a lakófödémeket méretezi. A gyártó kertben legalább 10⁠–⁠15 cm-⁠es vasalt betonlemezt, legfeljebb 0,5%-⁠os lejtést, körben 60 cm szervizhelyet, saját leválasztót és 30 mA-es áram-védőkapcsolót ír elő.

A dézsafürdő fából, üvegszálból vagy akril betéttel készül, a vizét fatüzelésű vagy elektromos kályha fűti, a hideg vizes merülőkád a szauna utáni lehűlésre szolgál. Mindháromnál előre eldöntjük, honnan kap vizet, és hova engedjük le, mert néhány ezer liter víz egyszerre nem mehet a kertbe. Az épített pezsgőmedencét és a kerti merülőmedencét a medenceépítés oldalán tárgyaljuk.

A szaunában fa van, mert a csempe és a kő a forró levegőben túl meleg lesz ahhoz, hogy hozzá lehessen érni. A falra lucfenyő, nyár, éger vagy hemlock lambéria kerül, a padra gyantamentes, rosszul hővezető fa, például nyár vagy abachi. A felületet nem lakkozzuk, mert a Harvia tapasztalata szerint a védőszerrel kezelt lambéria a kályha fölött gyorsabban sötétedik.

A gőzkabinban fordított a helyzet: a fa a tartós párában tönkremenne, ezért mozaik vagy kerámia kerül a falra, a padra és a mennyezetre, epoxi vagy cementes fugával. A természetes követ az amerikai burkolási tanács (TCNA) ajánlása nem javasolja gőzkabinba, mert a párában deformálódhat. A wellness padlója mindenhol csúszásgátló, a zuhany és a merülőkád körül a mezítlábas osztályt is nézzük.

A kerti szaunaház épület, ezért az építési szabályok vonatkoznak rá. A 281/2024. Korm. rendelet 17. §-a szerint új épülethez akkor kell építési engedély, ha mérete a 35 m² összes hasznos alapterületet vagy a 4,5 m-⁠es gerincmagasságot (lapos tetőnél a 3,5 m-⁠es párkánymagasságot) meghaladja. A 16. § szerint a lakóépületet kiszolgáló melléképület e fölött, legfeljebb 60 m²-⁠ig és 6,0 m gerincmagasságig (lapos tetőnél 4,5 m párkánymagasságig) egyszerű bejelentéssel építhető.

A 35 m² alatti szaunaháznál sincs szabad kéz. A helyi építési szabályzat megszabja a beépítettséget, az építési helyet és a telekhatártól mért távolságot, a településképi rendelet a megjelenést, és néhány önkormányzat bejelentést kér. Fatüzelésű kályhánál a kéményt a kéményseprő-ipari szolgáltató a használat előtt megvizsgálja, a 6 m-⁠nél magasabb épített égéstermék-elvezetőhöz építési engedély kell.

A wellness több szakma együttes munkája. A kabint, a kályhát, a gőzgenerátort és a jakuzzit szaunagyártó vagy forgalmazó partner szállítja, a kabint a gyártó előírása szerint szereljük össze, mert a jótállás ehhez kötött. Az alapot, a falakat, a hőszigetelést, a vízszigetelést és a burkolatot mi építjük, a víz- és a csatornavezetéket, a padlólefolyót és a szellőzést mi szereljük.

A villamos bekötést jogosult villanyszerelő végzi, a teljesítménybővítést regisztrált villanyszerelő intézi az elosztói engedélyesnél, az elkészült áramköröket villamos biztonsági felülvizsgálat és minősítő irat zárja. Beltéri jakuzzinál és emelt teraszon a födémet statikus ellenőrzi, kerti szaunaháznál a bejelentést tervező készíti. Mi ezeket szervezzük és ütemezzük, egy ajánlatban.

1. Felmérés: hely, falak, födém, mérőhely, víz, csatorna, szellőzés.
2. Tervezés: elrendezés, berendezés kiválasztása, áramkör és gépészet.
3. Előkészítés: alap vagy födémerősítés, kábel, víz, lefolyó, légcsatorna.
4. Szerkezet: falak, hőszigetelés, pára- és vízszigetelés.
5. Burkolat és kabin: lambéria, padok, mozaik, a kabin összeszerelése.
6. Bekötés, beüzemelés, felülvizsgálat és átadás.

Az oldal tetején lévő ársávok a gyakori megoldásokra szólnak. A végső árat a berendezés típusa és mérete, a kabin fafaja és üvegfelülete, a kályha vagy a gőzgenerátor teljesítménye és vezérlése, a helyiség állapota, a villamos hálózat, a víz és a csatorna távolsága, a burkolat, kertben pedig az alap, a földkábel hossza és a szállítási útvonal adja.

A szauna fogyasztása a kályha teljesítményéből és a bekapcsolt időből számolható. Egy 9 kW-⁠os kályha egy óra alatt legfeljebb 9 kWh-⁠t vesz fel, a felfűtés után a termosztát szakaszosan kapcsol. A vezérlők jellemzően időzítővel indulnak és adott idő után lekapcsolnak. A jakuzzi a fűtés és a szűrés miatt egész évben fogyaszt, a jó fedél és az oldalfal szigetelése sokat számít.

A szauna köveit időnként átrakjuk, a morzsalékot kiszedjük, a padokat langyos vízzel és puha kefével mossuk. A gőzgenerátort a víz keménységétől függően vízkőteleníteni kell, az automata ürítés ezt ritkítja. A jakuzzi vizét rendszeresen mérni, a szűrőt tisztítani kell, a vizet időnként cserélni, a dézsát minden használat után leengedni vagy a gyártó szerint kezelni.

A felmérés akkor rövid és pontos, ha néhány kérdésre már előre tudja a választ. Ezekből készül az elrendezés és az ajánlat.

• Milyen hőt szeret: forró, száraz szaunát, párás gőzt vagy enyhe infrát, és hány személyre.
• Hova kerülne a wellness, és mekkora a hely, a belmagasság, kertnél a telek beépítése.
• Van-e háromfázisú áram, és hány amperes a csatlakozás (a villanyóra-szekrény fotója elég).
• Hol van a legközelebbi víz, lefolyó és szellőzőnyílás.
• Kell-e zuhany, merülőkád, pihenőhely a szauna mellé.
• Kertnél hogyan jut be egy jakuzzi vagy szaunaház a telekre: kapuszélesség, lépcső, fák, vezetékek.