Autómosó építése és költségei

Egy autómosó két részből áll. Az egyik a mosótechnológia: a nagynyomású szivattyúk, a vízlágyító és a fordított ozmózisos vízkezelés, a vízmelegítő, a vegyszeradagolás, a vezérlés és a fizetőrendszer, portálmosónál maga a portálgép. Ezt a gyártó vagy a forgalmazó partner szállítja, szereli be és helyezi üzembe, és ő adja a beépítési rajzot is. A másik rész az építés: a földmunka, a mosóállások vasbeton lemeze, a padlófűtés körei, a folyókák, az olaj- és iszapfogó, a tetőszerkezet, a burkolat, a közművek és a villamos hálózat.

Mi az építést szervezzük és végezzük, a technológiai partner rajza szerint. A két rész a betonozásnál találkozik: a lemezbe kerülő védőcsöveknek, a padlófűtés osztójának, a gépszekrény alapjának és a lefolyóknak a helye a betonozás előtt rögzül. Az engedélyezési terveket építész, közmű- és statikus tervező készíti, a gázszerelést és a villamos felülvizsgálatot jogosult szakember végzi, a munkát mi ütemezzük egy ajánlatban.

A mosó típusát a forgalom, a hely és az üzemeltetés módja dönti el. Az önkiszolgáló mosó személyzet nélkül, akár éjjel-nappal működik, a vevő maga mos nagynyomású lándzsával és kefével. A kézi mosó és az autókozmetika személyzettel dolgozik, kevesebb gépet, de zárt vagy fedett teret kér. A portálmosó egy mosócsarnokban álló, a jármű fölött mozgó gép, a mosóalagútban az autót szállítószalag húzza át a mosóegységeken.

A vízfelhasználás is eltér. Egy gyártói tájékoztató szerint a gépi mosók mosásonként átlagosan 150⁠–⁠350 liter vizet használnak, az önkiszolgáló mosóállások nagyjából 80 litert, egy másik üzemeltetői adat a nagynyomású önkiszolgáló mosást mosásonként mintegy 50 literre teszi. Víz-visszaforgatással a friss víz igénye ennek töredékére csökkenthető.

A telek akkor jó, ha sok autó jár el mellette, és könnyen be lehet rá fordulni. Egy gyártói útmutató szerint a mosó vonzáskörzete jellemzően 5⁠–⁠10 kilométer, és a forgalomhoz a környéken nyilvántartott járművek száma többet mond, mint a lakosság. A bevásárlóközpontok, barkácsáruházak és ipari parkok közelsége jó, a versenytárs mosók távolsága szintén számít.

Ugyanez az útmutató mosóboxonként nagyjából 30 m²-⁠rel, a technikai helyiségre további 30 m²-⁠rel számol, és egy háromboxos, porszívóállásokkal bővített mosóhoz legalább 1 500 m² telket tart szükségesnek, a be- és kihajtással együtt. Az átmenő boxot ajánlja, amelyikbe az egyik oldalon be, a másikon ki lehet hajtani. A telek övezeti besorolását, a beépíthetőséget és a zavaró hatású tevékenységekre vonatkozó szabályt a helyi építési szabályzat adja meg, ezt a vásárlás előtt nézzük meg.

• közcsatorna a telek közelében, és a szolgáltató hajlandó fogadni a mosóvizet
• elegendő villamos teljesítmény, vagy reális bővítési lehetőség
• vezetékes gáz, ha a vizet és a padlót gázzal fűtik
• biztonságos be- és kihajtás az útról, hely a sorban álló autóknak
• lakóépületektől olyan távolság, hogy az éjszakai zajhatárérték tartható legyen
• talajvíz és talaj, amely nem nehezíti meg az olaj- és iszapfogó beépítését

Az autómosónál több hatósági lépés fut egymás mellett. Az építés az építésügyi hatósághoz tartozik, a működés a jegyzőhöz és a közlekedési hatósághoz, a mosóvíz a víziközmű-szolgáltatóhoz és szükség esetén a vízügyi hatósághoz.

A mosóvíz homokot, sárat, útsót, olajos szennyeződést és tisztítószert visz magával. A vízelvezetés első eleme az iszapfogó, ahol a szilárd szennyeződés leülepszik, a második a könnyűfolyadék-leválasztó, köznapi nevén olajfogó. Az MSZ EN 858 szerinti I. osztályú, koaleszcens szűrős olajfogó egy hazai gyártói adatlap szerint 5 mg/l alá csökkenti a maradék olajtartalmat. A tisztítószer számít: az erősen emulgeáló szer az olajat oldatban tartja, és a leválasztó nem tudja kiszűrni, ezért a technológiai partnerek leválasztóbarát vegyszert adagolnak.

A közcsatornába vezetett szennyvízre a 28/2004. (XII. 25.) KvVM rendelet 4. melléklete ad küszöbértékeket. Ilyen például a pH 6,5 és 10 között, a szerves oldószer-extrakt (olajok, zsírok) 50 mg/l, az ásványi olajok 5 vagy 10 mg/l a befogadótól függően, és legfeljebb 40 °C-os hőmérséklet. Hogy kell-e olajleválasztó és homokfogó, és milyen kialakításban, azt a fővárosi csatornaszolgáltató műszaki követelményei szerint a szolgáltató vagy az engedélyező hatóság határozza meg, a mintavételi aknát is ő kérheti.

A szennyvíz előtisztításához szükséges berendezés létesítéséhez a 72/1996. (V. 22.) Korm. rendelet 3. § (12) bekezdése szerint a vízügyi hatóság engedélye kell, kivéve a CE-jelöléssel vagy építőipari műszaki engedéllyel rendelkező szennyvízkezelő berendezést. A tervező a szolgáltatóval és a hatósággal az engedélyezési terv készítésekor egyezteti, a konkrét mosónál milyen eljárás kell.

Az olajfogó névleges méretét (NS, liter/másodperc) az MSZ EN 858-⁠2 szerint a lefolyó vízmennyiségből számolják, és egy szorzóval növelik, ha a víz tisztítószert tartalmaz. Egy német környezetvédelmi hatóság EN 858-⁠2-re épülő méretezési lapja az automata mosóberendezésre 2 l/s-ot, az első nagynyomású gépre 2 l/s-ot, minden további gépre 1 l/s-ot vesz fel, a tisztítószeres szennyvízre 2-es szorzót, és autómosóhoz legalább 5 000 literes iszapfogót javasol, vagy névleges méretenként 300 litert, ha az több.

1. A mosóállások és a nagynyomású gépek számából a szennyvíz mennyisége: négy önkiszolgáló boxnál 2 + 3 × 1 = 5 l/s.
2. Szorzás a tisztítószer miatt: 5 × 2 = 10 l/s.
3. A sűrűségtényező a legsűrűbb olajhoz és a leválasztó osztályához tartozik, benzin és gázolaj mellett I. osztályú, koaleszcens leválasztóval 1.
4. Az eredmény NS 10, ennél nem kisebb névleges méretű leválasztó kell.
5. Az iszapfogó térfogata a 300 × 10 = 3 000 liter és az 5 000 literes minimum közül a nagyobb, vagyis 5 000 liter.
6. Ha a tető alá is esik eső, vagy a burkolt térről csapadékvíz jut a rendszerbe, azt is hozzá kell számolni.

Egy önkiszolgáló mosóállás nagynyomású szivattyúja a gyártói adatlap szerint óránként 500 vagy 900 liter vizet ad 100⁠–⁠120 bar nyomáson, legfeljebb 60 °C-on, 400 V-os, háromfázisú bekötéssel. Egy egyállásos készülék villamos teljesítményigénye 4 kW, a fagyvédelmi opcióval további 2 kW. Egy személyautós portálmosó adatlapja 10⁠–⁠16 kW csatlakozási teljesítményt, 1 colos vízbekötést 0,4⁠–⁠0,6 MPa nyomással és sűrített levegőt kér, és az ivóvízhálózatot az EN 1717 szerinti 5. kategóriájú elválasztással kell védeni a géptől.

A vízmelegítés és a padlófűtés a legnagyobb energiaigény. A hazai forgalmazó kondenzációs gázkazánt, elektromos bojlert, olajtüzelést és hőszivattyút kínál, a hőszivattyús változat a gyártó szerint 3,85-ös COP-vel állít elő 90⁠–⁠95 °C-os vizet. A választás a vezetékes gáz elérhetőségén, a villamos teljesítményen és az üzemeltetési költségen múlik, a bekötéseket ehhez tervezzük.

Az autókat télen kell a legtöbbet mosni, és ilyenkor a mosó a leginkább sérülékeny. A mosóállás padlója jegesedik, a csővezetékekben és a lándzsákban megfagyhat a víz. Egy német mosópark hőszivattyús beruházásánál a mosóboxok padlójába előre gyártott, fűtőcsöves betonelemek kerültek, és a hőszivattyú kiesésére egy 15 kW-⁠os elektromos fűtőpatron szolgál tartalékként, mert a fűtetlen padló csövei elfagyhatnak.

A technológia oldalán a fagyvédelmi keringtetés vagy ürítés védi a vezetékeket. A portálmosóknál a gyártó opcióként automatikus fagyvédelmet ad, amely fagyveszélynél a vizet kifújja a csőrendszerből. A padlófűtés köreit, az osztót és a hőforrást a lemez betonozása előtt építjük be, a fagyvédelmi vezérlést a partner köti be.

Az üzemi zajforrásokra a 27/2008. (XII. 3.) KvVM–EüM együttes rendelet 1. melléklete ad terhelési határértékeket. A határérték a védendő terület szerint változik, nappal 6 és 22 óra között a legnagyobb zajterhelést adó 8 órára, éjjel a legnagyobb zajterhelést adó fél órára vonatkozik. Egy éjjel-nappal nyitva tartó mosónál az éjszakai érték a szigorúbb.

Egy személyautós portálmosó gyártói adatai szerint a gép hangteljesítményszintje szárítással 101 dB(A), csak a szárító üzemében 105 dB(A). Ezért a portál nyitott végét, a szárítót, a porszívóállásokat és a gépházat a lakóépületektől elfordítva helyezzük el, és a tervező zajszámítással ellenőrzi a határértéket.

1. Telekvizsgálat: övezet, közművek, talajvíz, behajtás és a mosóvíz befogadója.
2. Technológia kiválasztása a partnerrel, beépítési rajz a csonkokkal, a védőcsövekkel és a gépszekrény alapjával.
3. Engedélyezési terv, közműnyilatkozatok, a szolgáltató előírásai, az építési engedély.
4. Földmunka, közműbekötések, az olaj- és iszapfogó beépítése és bekötése.
5. A mosóállások vasbeton lemeze lejtéssel, a padlófűtés köreivel, a folyókákkal és a védőcsövekkel.
6. Tetőszerkezet, oldalfalak, burkolat a be- és kihajtón, világítás.
7. Villamos hálózat, gázbekötés, a partner szerelése és beüzemelése, próbaüzem.
8. Villamos biztonsági felülvizsgálat, iratok a telep és a járműfenntartó tevékenység bejelentéséhez.

A legnagyobb tétel jellemzően a mosótechnológia, utána a mosóállások alépítménye és a tető. A telek ezt sokszor felülírja: ha a csatorna messze van, a villamos csatlakozást bővíteni kell, vagy magas a talajvíz, a közművek és a földmunka költsége gyorsan nő. Két ajánlat akkor vethető össze, ha mindkettő leírja, mi van benne, a padlófűtéstől az olajfogó méretén át a tervezésig. Az oldal tetején lévő ársávok tájékoztató bruttó árak.

Az ajánlat annál pontosabb, minél többet tudunk a telekről és a tervezett mosóról. A felmérésen ezeket kérdezzük, de ha előre megvannak, gyorsabb az ajánlat.

• a telek helyrajzi száma, a helyszínrajz és a helyi építési szabályzat övezeti előírása
• a mosó típusa, a mosóállások száma, porszívó és autóápoló állás
• a kiválasztott mosótechnológia vagy a partner ajánlata, ha már van
• a meglévő közművek helye, a villamos csatlakozás teljesítménye
• nyitvatartás, különösen ha éjjel is működik
• a nyitás tervezett dátuma