Drónfelvétel árak és drónfotózás

A drón olyan nézőpontot ad, amelyhez korábban állvány, emelőkosár vagy repülőgép kellett. Egy tetőről néhány perc alatt közeli fotósorozat készül, a csarnoktetőről egy repüléssel áttekintő kép, a napelemes rendszerről termelés közben hőkép, egy építési területről méretarányos, összeillesztett felülnézeti kép. Ehhez senkinek nem kell a tetőre lépnie, és az üzemet sem kell leállítani.

Kivitelezőként a drónfelvételt főleg döntések előkészítésére használjuk. A tetőfelújítás árazásához látni kell a cserepek, a bádogos szerkezetek és a kémény állapotát. A napelem javításához tudni kell, melyik modul hibás. A földmunka elszámolásához a kitermelt föld térfogata kell, az építkezés követéséhez pedig ugyanarról a pontról, ütemenként készült felvételsor. Hirdetéshez, céges bemutatóhoz és rendezvényhez is szervezünk felvételt, ezek külön aloldalon szerepelnek.

A drónfelvétel nem egyetlen szolgáltatás. Ugyanazzal a drónnal más repülési terv, más magasság és más feldolgozás kell egy hirdetési képhez és egy mérésre alkalmas ortofotóhoz. Az alábbi táblázat a leggyakoribb feladatokat foglalja össze.

A drónok használatát az Európai Unió 2019/947 végrehajtási rendelete és 2019/945 felhatalmazáson alapuló rendelete szabályozza, Magyarországon a légiközlekedési törvény és a légtér igénybevételéről szóló 4/1998. (I. 16.) Korm. rendelet egészíti ki. A műveletek három kategóriába esnek. A nyílt kategória a kis kockázatú repülés: 25 kg alatti drón, látótávolságon belül, legfeljebb 120 méter magasan, embertömeg felett soha. A speciális kategóriához a légiközlekedési hatóság műveleti engedélye vagy standard forgatókönyv szerinti nyilatkozat kell, az engedélyköteles kategória a nagy kockázatú műveleteké.

A nyílt kategóriának három alkategóriája van. Az A1-ben a C0 és C1 osztályú, kis drónok repülnek, külső személyek felett csak kivételesen és rövid ideig. Az A2-ben a 4 kg alatti C2 osztályú drón külső személyektől legalább 30 méter, lassú üzemmódban 5 méter vízszintes távolságot tart. Az A3-ban a nagyobb drónok csak lakott, kereskedelmi, ipari és szabadidős területtől legalább 150 méterre repülhetnek. Az A1 és A3 alkategóriához online tanfolyam és vizsga kell, az A2-höz ezen felül önálló gyakorlati képzés és további elméleti vizsga. A kompetenciatanúsítványt a légiközlekedési hatóság adja ki, 5 évig érvényes.

Magyarországon a játéknak minősülő drón kivételével minden drónt nyilvántartásba kell venni, súlytól függetlenül, és az üzembentartót is. A 250 g maximális felszálló tömeg feletti drónhoz felelősségbiztosítás kell, az összeghatárokat a 39/2001. (III. 5.) Korm. rendelet tömegsávonként rögzíti. A gazdasági célú repülést a légiközlekedési hatóságnak be is kell jelenteni. A pilóta partnertől ezek meglétét a megbízás előtt elkérjük.

A távoli pilóta minden felszállás előtt és repülés közben a HungaroControl által üzemeltetett MyDroneSpace felületen ellenőrzi, hogy az adott terület felett szabad-e repülni. Ez mutatja a tiltott és korlátozott légtereket, a No Drone Zone-okat, a repülőterek körzetét és az ideiglenes korlátozásokat. A felület a lakott területeket nem jelöli, azt a pilótának a helyszín ismeretében kell eldöntenie.

A légiközlekedési törvény szerint lakott terület felett a drón, a játék drón kivételével, csak kijelölt eseti légtérben repülhet. A törvény értelmező rendelkezése a lakott területet úgy határozza meg, mint a repülésbe be nem vont személyek életvitelszerű tartózkodási helyét. Egy kertvárosi ház tetejének felméréséhez ezért jellemzően eseti légtér kell, egy külterületi csarnokhoz vagy egy mezőgazdasági területhez többnyire nem.

Budapest nagy része a Budapest CTR-be, a Liszt Ferenc repülőtér irányítói körzetébe esik. A repülőtér körüli No Drone Zone-okban drón nem repülhet, a CTR többi részén legfeljebb 40 méter magasan. A légtérrendelet szerint ezen felül tilos repülni egyebek mellett a kiemelt nemzeti emlékhelyek és a védett létesítmények 300 méteres körzetében, ami a budapesti belváros több részét érinti, a kijelölt kritikus infrastruktúra 300 méteres körzetében az üzemeltető engedélye nélkül, a mentőhelikopter-leszállóhelyek 750 méteres körzetében hozzájárulás nélkül, valamint az ATZ nélküli repülőterek 2 km-⁠es körzetében.

Az eseti légteret a Honvédelmi Minisztérium mint katonai légügyi hatóság jelöli ki határozattal. A kérelem csak elektronikusan, a hatóság űrlapján nyújtható be, postán és e-⁠mailben nem. A hatóság tájékoztatója szerint az eljárásért illetéket és igazgatási szolgáltatási díjat nem kell fizetni. Ha az eljárásban a légiközlekedési hatóság szakhatóságként közreműködik, annak díját a kérelmező fizeti.

1. A terület megrajzolása WGS-84 koordinátákkal, sokszögként vagy középponttal és sugárral.
2. Az időszak megadása legfeljebb 7 naptári napra, a napi repülési idővel UTC-ben.
3. A felső határ megadása, drónos repülésnél legfeljebb 120 méter a földfelszíntől.
4. A repülés rendeltetésének megadása (gazdasági célú) és nyilatkozat a magánélet védelméről.
5. A kérelem beadása legalább 30 nappal a repülés előtt, a hatóság 45⁠–⁠60 napot javasol.
6. A határozat után a légtér aktiválása a repülés előtt legalább 30 perccel, a határozatban megnevezett személy által.
7. Ha a munka korábban véget ér, a légiforgalmi szolgálat tájékoztatása.

A drón a megrendelő telkén túl is lát. Egy felismerhető személy képe és egy azonosítható magánterület felvétele személyes adat lehet, ezért az általános adatvédelmi rendelet (GDPR) szabályai a drónfelvételre is vonatkoznak. A Polgári Törvénykönyv 2:48. §-a szerint képmás elkészítéséhez és felhasználásához az érintett hozzájárulása kell, tömegfelvételnél és nyilvános közéleti szereplésnél nem.

A Büntető Törvénykönyv 422/A. §-a külön tényállásként bünteti, ha valaki drón jogosulatlan használatával más lakását vagy a hozzá tartozó bekerített helyet megfigyeli és az ott történteket rögzíti, a felvétel nyilvánosságra hozatala súlyosabb. Az eseti légtér kérelmében a pilótának nyilatkoznia is kell arról, hogy a magánélet védelmére vonatkozó szabályokat ismeri és betartja.

• A felvétel a megrendelő ingatlanára irányul, a szomszéd kertjére és ablakaira nem fókuszálunk.
• Felismerhető személyt nem rögzítünk, ha mégis a képre kerül, a nyilvános képen kitakarjuk.
• Társasháznál a közös tetőről és udvarról készült felvételt a közös képviselővel egyeztetjük.
• Üzemben és telephelyen előre megkérdezzük, mit nem szabad rögzíteni, és ki kapja meg a felvételt.
• A nyers felvételt csak a megrendelő és a munkában részt vevő tervező vagy szakember kapja meg.

Hogy mekkora szélben repülhet a drón, azt a gyártó adja meg típusonként, a felvétel minősége azonban már ennél kisebb szélben is romlik: a videó remeg, a közeli tetőfotó elmosódik. Esőben, ködben és havazásban nem repülünk, az akkumulátor hidegben gyorsabban merül, ezért télen rövidebbek a repülések. Az időpontot ezért mindig tartaléknappal egyeztetjük.

A napszak a feladattól függ. A tető és a homlokzat fotójához a szórt fény, enyhén borult idő vagy a délelőtti nap a jó, mert nincs éles árnyék. A napelem termográfiájához éppen ellenkezőleg, erős, egyenletes napsütés kell délben, mert a hibás cella csak terhelés alatt melegszik. Ortofotónál a rövid árnyék számít, ezért a dél körüli órák a legjobbak, hirdetési képhez és bemutatóhoz a késő délután.

A díj két részből áll: a helyszíni repülésből és a feldolgozásból. Egy egyszerű légifotónál a repülés a nagyobb tétel, egy ortofotónál, egy hőkamerás jegyzőkönyvnél vagy egy vágott filmnél a feldolgozás. A kamera is számít: radiometrikus hőkamerás és RTK-s mérődrón drágább eszköz, mint egy fotós drón, és a kiértékeléshez szakember kell.

Az oldal tetején lévő ársávok a jellemző feladatokra szólnak. Két ajánlat akkor vethető össze, ha mindkettő leírja, mi a kimenet, mennyi a repülési idő, kell-e eseti légtér, és mi van a kiértékelésben.

A tetőfelmérés képei alapján adjuk meg a tetőjavítás vagy a tetőcsere tételes ajánlatát: hány cserép törött, milyen hosszon kell a bádogos csatlakozást cserélni, milyen állapotú a kémény és a vápa. A napelem hőképén látszik, melyik modul, csatlakozó vagy string hibás, a javítást és a modulcserét erre árazzuk. Az ortofotón és a domborzatmodellen a tereprendezés, a térkövezés vagy a földmunka mennyisége mérhető.

Az ortofotó és a pontfelhő tervezési segédlet, nem helyettesíti a földmérő munkáját. A változási vázrajzot, a telekhatár kitűzését és a tervezési alaptérképet jogosult földmérő készíti, a drónos felmérés ezt kiegészítheti. Az épület belsejének mérhető rögzítésére a 3D-lézerszkennelés és a 360 fokos bejárás való, ezeket a virtuális séta oldalain tárgyaljuk.

Ha a felvételt más szakember is használja, a kimenetet hozzá igazítjuk. A statikus a repedések és a szerkezeti elemek közeli képét kéri, a tervező a pontfelhőt és az ortofotót a saját programjában, a biztosító a dátumozott kárképeket, a műszaki ellenőr az ütemek összevethető sorozatát. A felvételeket a megbízás után is megőrizzük a megbeszélt ideig, így egy későbbi vitában vagy javításnál visszakereshetők.

A legtöbb kérdést a pilóta partnerrel közösen előre tisztázzuk, de ha ezeket tudja, az ajánlat pontosabb, és a repülés gyorsabb lesz.

• A pontos cím vagy helyrajzi szám, és egy térképkivágás a felveendő területről.
• Mi a cél: tetőjavítás, napelemhiba, földmunka, haladáskövetés vagy bemutató.
• Kell-e mérhető kimenet (ortofotó, térfogat), és ha igen, milyen koordináta-rendszerben.
• Van-e a közelben lakóház, iskola, kórház, helikopter-leszállóhely, repülőtér vagy üzem.
• Ki engedi be a pilótát, és van-e üzemi biztonsági oktatás a telephelyen.
• Társasháznál a közös képviselő, szomszédos ingatlannál a szomszéd tájékoztatása.
• Hőkamerás vizsgálatnál a rendszer termeljen, a modulok legyenek tiszták.