Lift árak, házi lift és lépcsőlift

Az otthoni lifteknek négy nagy csoportja van. A lépcsőlift a lépcső mellé, a fokokra vagy a falra szerelt sínen viszi fel az ülő használót, a sín követi a lépcső vonalát. Az emelőplató egy nyitott vagy részben zárt platform, amely függőlegesen emel egy kerekesszéket a bejárati lépcső vagy egy szintkülönbség mellett. A házi lift (angolul home lift vagy platform lift) zárt fülkével vagy platformmal két-hat szint között jár, lassan, de lépcső nélkül. A felvonó a társasházakból ismert gyorsabb, aknában futó lift, kötélhúzással vagy hidraulikával.

A választást a használó mozgása dönti el. Aki le tud ülni és át tud ülni, annak a lépcsőlift is jó, ha a lépcső elég széles. Kerekesszékes használónak platform vagy fülke kell, amelybe a széket be lehet tolni. Ha a liftet a család egésze használná, vagy bútort, bevásárlást, babakocsit is vinne, a házi lift a kényelmesebb.

Az Európai Unióban két jogszabály osztja meg a lifteket. A felvonóirányelv (2014/33/EU) a személyszállításra használt, 0,15 m/s-nál gyorsabb liftekre vonatkozik. A lassabb házi liftek, emelőplatók és lépcsőliftek a gépirányelv (2006/42/EK) alá tartoznak, amelyet az Európai Bizottság tájékoztatója szerint 2027. január 20-tól a 2023/1230/EU géprendelet vált fel. A különbség a megfelelőség igazolásában látszik: a felvonónál bejelentett szervezet tanúsít, a lassú emelőnél a gyártó EK-megfelelőségi nyilatkozata az alapirat.

A biztonsági szabványok is ezt a határt követik. Az EN 81-⁠20 a személy- és teherszállító felvonók szabványa, a 0,15 m/s-nál nem gyorsabb lifteket kifejezetten kizárja, az EN 81-⁠50 a vizsgálati és tervezési szabályokat adja hozzá. Az EN 81-⁠41 a mozgáskorlátozott személyeknek szánt függőleges emelőplatókra vonatkozik, legfeljebb 0,15 m/s sebességgel, az EN 81-⁠40 a lépcsőliftekre, legyen az ülőszékes, álló vagy kerekesszékes platformos.

A lassú sebesség a gyakorlatban azt jelenti, hogy egy három méteres szintkülönbség fél percnél tovább tart. Családi házban ez nem gond, egy forgalmas épületben viszont kevés. A lassú házi lift cserébe kisebb süllyesztékkel, sokszor akna nélkül, egyfázisú áramról is működik.

Magyarországon a felvonókról, mozgólépcsőkről és mozgójárdákról szóló 146/2014. (V. 5.) Korm. rendelet szabályozza a liftek létesítését. A rendelet felvonónak tekinti a mozgáskorlátozott személyeknek készült lépcsőfelvonót, ferdepályás vagy függőleges emelőlapot is. A 3. § (5) bekezdése szerint nem kell hatósági engedély a kisteherfelvonóhoz, a legfeljebb 0,15 m/s sebességű, legfeljebb 3 m emelőmagasságú, személyszállításra is szolgáló emelőhöz, és az egylakásos lakóépületben létesülő felvonóhoz. Ezekben az esetekben az üzemeltetőnek a létesítést és a használatbavételt előzetesen be kell jelentenie a műszaki biztonsági feladatkörben eljáró fővárosi vagy vármegyei kormányhivatalnak.

A bejelentést a hatóság tudomásul veszi, vagy nyolc napon belül megtiltja, ha hiányzik egy melléklet, vagy a berendezés nem felel meg a szabványoknak. A tevékenység a benyújtástól számított 15 nap után megvalósítható, ha nem tiltották meg. Minden más esetben, például egy többlakásos házban egy 3 m-⁠nél magasabbra emelő liftnél, létesítési engedély kell, és ha a lifthez építési engedélyes munka is tartozik, a két engedélyt együtt, az építésügyi hatóságtól kell kérni.

A liftet a gyártó vagy a forgalmazó felvonószerelő vállalkozása szállítja, szereli és helyezi üzembe. Ő felel a berendezés megfelelőségéért, ő adja a gépkönyvet és a megfelelőségi nyilatkozatot. A felvonót a rendelet szerint gépész-, villamos- vagy közlekedésmérnöki végzettségű, legalább öt év gyakorlattal rendelkező tervező tervezheti, a jogosultságot a Magyar Mérnöki Kamara tartja nyilván.

Az épületen végzett munka a kivitelezőé. Ezt végezzük mi, a felvonószerelő méretlapja és a statikus terve alapján:

• a süllyeszték és az alaplemez, vagy a platformlifthez a sekély mélyedés a padlóban
• a falazott, vasbeton vagy acélszerkezetes akna, kültéren az alapozás és a tető
• a födémáttörés kiváltással, a gerendák, bordák megerősítése
• a sínek rögzítési helyének előkészítése teherbíró falban vagy előtétszerkezetben
• a külön áramkör vagy a háromfázisú betáplálás leválasztó kapcsolóval
• a burkolás, a festés, a küszöbök és az ajtók környékének helyreállítása

A hagyományos felvonó a legalsó megálló alatt süllyesztéket, a legfelső fölött aknafejet kér, hogy a karbantartó a fülke alatt és fölött biztonságban dolgozhasson. Egy hazai felvonószerelő összesítője ezt 1100⁠–⁠1300 mm mély, vasalt süllyesztékkel és nagyjából 3,5 m-⁠es aknafejjel írja le. Ez családi házban sokszor pincébe, alapba vagy padlásba ütközik.

A lassú házi liftek ennél jóval kevesebbet kérnek. Egy hazai forgalmazó szerint a csavarorsós Cibes A5000 süllyeszték nélkül vagy 50 mm-⁠es mélyedésbe is telepíthető, egy kerekesszékes emelőplató adatlapja 120 mm-⁠es süllyesztéket ír. A födémen átmenő, akna nélküli lift önhordó sínen jár, a hajtás a fülke tetején van, és a forgalmazója szerint aknára és gépházra nincs szükség, a fő építési munka a födém áttörése.

A lift kétféleképpen terheli az épületet. A sín vagy az akna a padlóra és az alapra ad le függőleges erőt, a fülke mozgása és a fékezés pedig vízszintes erőt ad a falra vagy a födémre, amelyhez a sínt rögzítik. A kormányhivatali tájékoztató szerint a bejelentéshez az épületre átadódó erők helyét, irányát és nagyságát számítással kell megadni, meglévő épületnél pedig tartószerkezeti tervezői nyilatkozat kell arról, hogy az épület ezeket felveszi.

A födém áttörésekor gerenda vagy borda kerülhet a nyílás helyére. Fafödémben és gerendás födémben kiváltó gerenda viszi át a terhet a szomszédos gerendákra, monolit vasbeton födémben a nyílás körüli vasalást kell pótolni vagy acél kerettel megerősíteni. A kiváltást a statikus partnerünk tervezi, a födém szerkezetét a felmérésen egy kis feltárással nézzük meg.

A lépcsőliftek és a kisebb házi liftek egyfázisú, 230 V-os hálózatról működnek, sokszor egyszerű konnektorról. A forgalmazók szerint a lépcsőlift akkumulátorról jár, és áramszünetkor is eljut a megállóig. A nagyobb liftek és a felvonók háromfázisú betáplálást kérnek. Mindkét esetben külön áramkör, saját kismegszakító és a lift közelében leválasztó kapcsoló kell, hogy a karbantartó áramtalanítva dolgozhasson.

A rendelet az üzemeltető kötelezettségévé teszi, hogy műszaki hiba vagy vész esetén a vészjelző működjön, és a bent rekedt utast ki lehessen szabadítani. Családi házban a fülkében jellemzően telefonos vészhívó van, amely a karbantartó ügyeletét vagy egy családtagot hív. Ehhez mobilhálózat vagy vezetékes vonal kell a lift helyén, ezt a betáplálással együtt előkészítjük.

1. Felmérés: használó, szintek, lépcső, födém, elosztó, hely és bejárás.
2. Típusválasztás, gyártói ajánlat, a felvonótervező és a statikus terve.
3. Bejelentés a kormányhivatalnak, kültéri aknánál szükség szerint egyszerű bejelentés vagy építési engedély.
4. A berendezés megrendelése és gyártása, közben süllyeszték, akna, födémáttörés, betáp.
5. A lift szerelése, beállítása és üzembe helyezés előtti vizsgálata.
6. Helyreállítás, takarítás, átadás a gépkönyvvel, a karbantartási és a vizsgálati szerződéssel.

A rendelet szerint a karbantartás tartalmát és gyakoriságát a gyártó határozza meg. Ha a gyártói utasítás másként nem rendelkezik, két karbantartás között a 20 évnél nem régebbi berendezésnél legfeljebb 70, a régebbinél 35 nap telhet el. A karbantartást felvonókarbantartó vállalkozás végzi, a beavatkozásokat a gépkönyvbe jegyzi.

A karbantartástól független a műszaki biztonsági vizsgálat. A 20 évnél nem régebbi berendezésen évente felváltva fővizsgálatot és ellenőrző vizsgálatot kell végeztetni nyilvántartott szervezettel, a régebbin félévente. Az új lift üzembe helyezés előtti vizsgálata az első évi fővizsgálatot kiváltja. Az üzemeltetőnek a létesítés után 90 napon belül, majd minden év június 30-ig meg kell bíznia a vizsgáló szervezetet, és ezt a megbízást a karbantartó nem adhatja ki.

A lakáscélú állami támogatásokról szóló 12/2001. (I. 31.) Korm. rendelet 9. §-a szerint a mozgáskorlátozott személy vagy a vele közös háztartásban élő közeli hozzátartozó vissza nem térítendő akadálymentesítési támogatást igényelhet. A támogatható munkák felsorolásában a felvonó és a lépcsőjáró emelőszerkezet létesítése is szerepel, a kapcsolódó helyreállítás pedig a közvetlen költségek 40 százalékáig.

A kérelmet a hitelintézethez kell benyújtani a munkák műszaki leírásával, a költségvetéssel és a mozgáskorlátozottságot igazoló szakvéleménnyel vagy határozattal. Ugyanarra a személyre a támogatás tíz év után igényelhető újra. Az összeget az oldal ártáblázata alatti kérdéseknél és a támogatás aloldalán írjuk le.

A legnagyobb tétel a berendezés, amelyet a típus, a megállók száma, az emelőmagasság, a fülke mérete és a kivitel határoz meg. Az építészeti rész a ház adottságain múlik: van-e hely akna nélküli liftnek, mekkora süllyeszték fér el, milyen a födém, és milyen messze van az elosztó. Az oldal tetején lévő ársávok a gyakori eseteket mutatják, a tételes ajánlat a felmérés és a gyártói ajánlat után készül.

A felmérésen a használó mozgásából indulunk ki, ezért jó, ha ő vagy egy hozzátartozó is ott van. A következőket kérdezzük, és ha előre tudja a válaszokat, az ajánlat pontosabb lesz.

• Ki használja a liftet: álló, járókeretes vagy kerekesszékes használó, és mekkora a kerekesszék.
• Hány szintet kell összekötni, és hol van a bejárat, a hálószoba, a fürdő.
• Van-e a háznak terve, és milyen a födém: fagerendás, előregyártott gerendás vagy monolit vasbeton.
• Hol van az elosztó, és van-e háromfázisú bekötés.
• Van-e pince a tervezett hely alatt és padlás fölötte.
• Igényel-e akadálymentesítési támogatást, mert akkor a műszaki leírást és a költségvetést is elkészítjük.