Benzinkút építése és költségei

Egy töltőállomás három szakterület munkájából áll össze. A tervezők (építész, tartószerkezeti, technológiai, villamos és tűzvédelmi tervező) készítik az engedélyezési és a kiviteli terveket. A technológiát szállító szakcég adja a tartályokat, a csővezetékeket, a kútoszlopokat, a gőzvisszanyerést, a szintmérést és a szivárgásjelzést, és ő helyezi üzembe őket. Minden más építés: földmunka, tartálygödör és alaplemez, kútszigetek, tetőzet, burkolat, csapadékvíz-elvezetés és olajfogó, közművek, kezelőépület és villamos hálózat. Ezt szervezzük és végezzük mi.

A tartályok gyártását, helyszíni technológiai szerelését, javítását, tisztítását, szivárgásvizsgálatát és időszakos vizsgálatát a 216/2019. (IX. 5.) Korm. rendelet 18. §-a szerint csak a műszaki biztonsági hatóság által nyilvántartásba vett szervezet végezheti. A robbanásveszélyes zónák villamos szerelését és felülvizsgálatát is erre jogosult szakember végzi. A munka sorrendjét ezért a szakcéggel közösen rögzítjük, mert a csonkok, a védőcsövek és a kútoszlopok alapkereteinek helye a betonozás előtt dől el.

A 31/2014. (II. 12.) Korm. rendelet szerint a közforgalmú üzemanyag-töltőállomás kereskedelmi rendeltetésű, üzemanyagellátás-szolgáltatási célú sajátos építmény, amely magában foglalja a tárolást, a töltést, a kezelőhelyet és az ezekkel szorosan összefüggő építményeket, az utak kivételével. Az üzemi töltőállomás egy vállalkozás saját járműveit és gépeit szolgálja ki. A konténerkút föld feletti kút, amelyben a tartály és a kiszolgáló berendezés egy egységet alkot.

Az Országos Tűzvédelmi Szabályzat (OTSZ, 54/2014. (XII. 5.) BM rendelet) 171⁠–⁠172. §-a mondja meg, hogyan tárolható az üzemanyag a töltőállomáson. A táblázat a fő eseteket foglalja össze. Egymás mellett legfeljebb három különálló konténerkút vagy föld feletti tartállyal ellátott töltőberendezés helyezhető el.

A 280/2024. (IX. 30.) Korm. rendelet (TÉKA) szerint nagyvárosias lakóterületen önálló üzemanyagtöltő állomás nem helyezhető el, más övezetekben a helyi építési szabályzat dönt. Az OTSZ 169. §-a és 15. melléklete adja a töltőállomás építményei és a szomszédos építmények közti legkisebb védőtávolságokat, és a töltőállomás saját építményei közti elhelyezési távolságokat. Épület alatt töltőállomás csak a terepszinten, tűzgátló födémmel alakítható ki, tömegtartózkodásra szolgáló épület alatt egyáltalán nem, önkiszolgáló kút pedig épület alatt nem lehet.

Közút mellett a közútkezelő hozzájárulása kell: külterületen a közút tengelyétől számított 50 méteren belül, gyorsforgalmi út mellett 100 méteren belül a tartály létesítésekor a közúti szakkérdést is vizsgálják. A tartálykocsinak a lefejtőhelyhez kell állnia és onnan ki kell tudnia fordulni, ez a telek alakját és a be- és kihajtás helyét is meghatározza.

• az övezeti besorolás és a helyi építési szabályzat előírásai
• a közúti csatlakozás, a tartálykocsi útja és fordulója
• a szomszédos épületek távolsága a védőtávolságokhoz
• a talajvíz szintje, mert a föld alatti tartályt felúszás ellen rögzíteni kell
• a villamos teljesítmény, a víz, a csatorna és a csapadékvíz befogadója
• vízbázisvédelmi, régészeti vagy műemléki érintettség

A 365/2016. (XI. 29.) Korm. rendelet 22. §-a szerint a közforgalmú üzemanyagtöltő-állomások műtárgyainál (az utak kivételével) és a veszélyes folyadékok tárolóit védő építményeknél a műszaki biztonsági feladatkörében eljáró fővárosi vagy vármegyei kormányhivatal az építésügyi hatóság. Az eljárás szabályait a 31/2014. (II. 12.) Korm. rendelet adja. Ennek 5. melléklete szerint a nem közforgalmú töltőállomás technológiai műtárgyai és a technológiai berendezést védő előtető építésügyi hatósági engedély nélkül építhetők.

A tartályokhoz külön eljárás tartozik. A 216/2019. (IX. 5.) Korm. rendelet hatálya alá tartozik minden üzemanyagtöltésre létesített, legalább 1 m³-⁠es tartály és az 1 m³ össztérfogatot meghaladó tartálycsoportból álló töltőállomás. Ezekhez létesítési engedély kell, a létesítés után pedig üzembe helyezési engedély. Az eljárásban a hatóság a levegővédelmi, a felszíni és felszín alatti vízvédelmi, a vízbázisvédelmi és a tűzvédelmi szakkérdést, ahol érintett, a közúti és az örökségvédelmi szakkérdést is vizsgálja. A létesítési engedély két év után hatályát veszti, ha a létesítést addig nem kezdték meg.

Sok régi leírás a Magyar Kereskedelmi Engedélyezési Hivatalt (MKEH) nevezi meg hatóságként. Az MKEH-ról szóló 320/2010. Korm. rendeletet a 365/2016. Korm. rendelet 2017. január 1-jével hatályon kívül helyezte. A mérésügyi és a műszaki biztonsági feladatokat azóta a kormányhivatalok, egyes ügyekben országos illetékességgel Budapest Főváros Kormányhivatala látják el.

A nyitáshoz további lépések tartoznak. A jövedéki adóról szóló 2016. évi LXVIII. törvény 72. §-a szerint üzemanyagot a jövedéki kiskereskedő töltőállomáson, tárolótartályból, kútoszlopon keresztül értékesíthet, a tárolótartálynak hitelesítettnek kell lennie, a forgalomról pedig havonta adatot kell szolgáltatni a NAV-nak. A kútoszlopok mérőrendszereinek hitelesítése a 127/1991. Korm. rendelet szerint egy évig érvényes. A kereskedelmi tevékenységet a jegyzőnél kell bejelenteni.

Közforgalmú kúton az üzemanyag föld alatti vagy földtakaróval borított, duplafalú, fekvőhengeres acél vagy műanyag tartályba kerül. A tartály rekeszekre is osztható, így egy tartályban több üzemanyag tárolható. Az OTSZ 172. §-a szerint a közösen tárolt benzin és gázolaj rekeszelt, duplafalú, lyukadásjelzővel és elektromos szintmérővel ellátott tartályban lehet, föld alatti tartálynál legfeljebb 60 000 liter összesen, ebből legfeljebb 30 000 liter benzin.

A duplafalú tartály két fala között ellenőrző tér van, amelyet a szivárgásjelző folyamatosan figyel. Ha a belső vagy a külső fal megsérül, a jelző riaszt, mielőtt az üzemanyag a talajba jutna. A tartályokat időszakosan vizsgálni kell: a kormányhivatali tájékoztató szerint az általános ciklusidő a belső tisztításnál és a szerkezeti vizsgálatnál 10 év, a tömörségi próbánál 5 év. Fekvőhengeres duplafalú tartálynál a ciklusidőt a hatóság az üzembe helyezési engedélyben határozza meg, legfeljebb 20 évre az első, 15 évre a második, 10 évre a további időszakokban.

A tartály beépítése a mi munkánk nagy része: a tartálygödör kiemelése, a vasbeton alaplemez és a lehorgonyzás a talajvíz okozta felúszás ellen, a gyártó által előírt ágyazat, a tartályaknák, a visszatöltés és a felső burkolat. Ha a tartály fölött jármű jár, tehermentesítő vasbeton lemez kerül fölé.

A kútsziget vasbeton szerkezet, amely a kútoszlopot hordozza, és megvédi a ráhajtó járművektől. Benne fut a szakcég csővezetéke és a kábelek védőcsöve, rajta áll a kútoszlop alapkerete, végein ütközésvédő elemek vannak. Az OTSZ 171. §-a szerint benzinhez csak a jogszabály szerint hitelesített és robbanásbiztonsági vizsgálattal megfelelőnek tanúsított töltőberendezés használható.

Az OTSZ 242. §-a a tűzoltó készülékeket is előírja: három kútoszlopig két darab, minden további megkezdett három kútoszlop után még egy, legalább 34A és 144B teljesítményű készülék, és egy a lefejtőakna 30 méteres körzetében. Önkiszolgáló kúton minden kútoszlophoz kell egy. Minden megkezdett három kútoszlop után és a lefejtőaknánál felitató anyagot is kell tartani.

A tetőzet acél oszlopokon álló, trapézlemez fedésű szerkezet, attikával, amelyre az arculati burkolat kerül. A csapadékvíz jellemzően az oszlopokban fut le, a világítás a tetőzet alsó síkjába épül. A technológiai berendezést védő előtetőhöz a 31/2014. Korm. rendelet szerint nem kell építésügyi hatósági engedély, a szél- és hóteherre méretezést a statikus tervező ettől függetlenül elvégzi.

Tankoláskor az autó tartályából benzingőz szorul ki. A 118/2011. (XII. 15.) VM rendelet szerint a kútfejet II. fázisú benzingőz-visszanyerő rendszerrel kell létesíteni, amely a gőzt a töltőállomás tárolótartályába vezeti vissza. A rendelet nem vonatkozik az évi 100 m³-⁠nél kisebb forgalmú töltőállomásra. Aktív rendszernél a benzingőz és a benzin aránya 0,95 és 1,05 között legyen, a befogási hatékonyság legalább 85%.

Az évi 500 m³ feletti forgalmú kutakon, és beépítésre szánt területen már évi 100 m³ felett, automata monitoringrendszer kell, amely jelzi a hibát, és ha hét napon belül nem javítják, leállítja a benzin kiszolgálását az érintett kútoszlopon. A kútfejek gőzvisszanyerő rendszerének megfelelőségét évente igazoltatni kell a műszaki biztonsági hatósággal, a kútoszlopon pedig jelzés tájékoztatja a vásárlót a rendszerről. A gőzvezetékek árkát és védőcsövét mi készítjük elő, a rendszert a szakcég szereli és állítja be.

Az OTSZ 171. § (5) bekezdése szerint a kútoszlopok előtti útról a kifolyt éghető folyadéknak eltávolíthatónak kell lennie, és az olajfogó műtárgyba kell vezetni. A kútszigetek környezete ezért zárt, üzemanyagálló vasbeton burkolat, tömített hézagokkal, a folyókák és a víznyelők felé lejtve. A tartálykocsi útján és a lefejtőhelynél a folyókák és az aknafedlapok nehéz terhelési osztályúak.

Az olajfogót az MSZ EN 858 szabvány szerint választjuk. Az I. osztályú, koaleszcens szűrős berendezés kifolyó vizében a maradék olajtartalom 5 mg/l alatt marad, nagy burkolt felületnél by-pass ágas típus kerül be, elé iszapfogó. A méretet a vízgyűjtő felület adja. A tartály létesítési eljárásában a hatóság a felszíni és felszín alatti vizek védelmét is vizsgálja, ezért a csapadékvíz útja a tervekben már az engedélyezéskor szerepel.

A kútoszlopok, a lefejtőhely és a tartályaknák környezete robbanásveszélyes zóna, a zónák kiterjedését a robbanásvédelmi dokumentáció rögzíti. Ide csak a zónának megfelelő, Ex jelölésű készülék kerülhet, a kábelbevezetőkkel és a tömítésekkel együtt. Az OTSZ szerint a benzint kiszolgáló konténerkút is tűz- vagy robbanásveszélyes készüléknek minősül.

A villamos hálózat része a földelés, a potenciálkiegyenlítés, a tartálykocsi földelési pontja és a villámvédelem. Az Ex-berendezéseket a Villamos Műszaki Biztonsági Szabályzat a többi berendezésnél sűrűbben, legalább háromévente közeli felülvizsgálattal ellenőrizteti. A nyitás előtt az első felülvizsgálat és a villámvédelmi felülvizsgálat jegyzőkönyve is elkészül, ezeket a képesített felülvizsgáló adja.

Egyre több kúton jelenik meg gyorstöltő. A nyilvános töltőberendezés üzemeltetéséhez a 243/2019. (X. 22.) Korm. rendelet szerint a MEKH engedélye kell, a kérelmet legalább 75 nappal a tervezett üzembe helyezés előtt kell benyújtani, és a töltőnek az éves nyitvatartási idő legalább 90%-⁠ában rendelkezésre kell állnia. Az uniós AFIR-rendelet (EU 2023/1804) szerint az új, legalább 50 kW-⁠os töltőpontokon bankkártyás fizetést kell biztosítani, és a töltés díját a töltőponton fel kell tüntetni.

A gyorstöltőnél a hálózati csatlakozás a legnagyobb kérdés. Egy 150 kW-⁠os töltő önmagában többet kér, mint egy kis kút teljes villamos csatlakozása, ezért több gyorstöltőnél transzformátorállomás és középfeszültségű csatlakozás is kellhet. Ezt az elosztói engedélyessel a tervezés elején egyeztetjük.

A benzinkút nyitás költségeinek nagy része a technológia és az építés, kisebb része a tervezés és az engedélyezés. Az építési rész a telek adottságain és a kút méretén múlik. Az oldal tetején lévő ársávok tájékoztató jellegűek, a tételes ajánlat a tervek alapján készül.

A sorrendet a tartályok és a csővezetékek határozzák meg, mert ezek kerülnek a legmélyebbre, és minden más rájuk épül.

1. Kitűzés, a régi közművek és szerkezetek feltárása, földmunka.
2. Tartálygödör, alaplemez, a tartályok beemelése a szakcéggel, lehorgonyzás, ágyazat, nyomáspróba.
3. Közművek, csapadékvíz-vezetékek, olajfogó, kábel- és csővezeték-nyomvonalak.
4. Kútszigetek, tetőzet alapjai és acélszerkezete, kezelőépület.
5. Burkolat a kútszigetek körül és a tartálykocsi útján, folyókák, aknák.
6. Kútoszlopok, gőzvisszanyerés és töltők szerelése a szakcéggel, villamos bekötés, első felülvizsgálatok.
7. Hitelesítés, üzembe helyezési eljárás, átadás az iratokkal.