Villamos biztonsági felülvizsgálat ára

A villamos biztonsági felülvizsgálat (VBF) a villamos berendezés részletes, méréseket és azok számszerű kiértékelését is tartalmazó ellenőrzése, amelyet különleges erősáramú szakképzettséggel rendelkező felülvizsgáló végez. A Villamos Műszaki Biztonsági Szabályzat (VMBSZ, a 40/2017. (XII. 4.) NGM rendelet 1. melléklete) szerint a felülvizsgálat az áramütés elleni védelem mellett a berendezés általános, tűzvédelmi jellegű szabványos állapotát is vizsgálja.

A köznyelv ma is érintésvédelmi felülvizsgálatnak, ÉV-mérésnek vagy szabványossági felülvizsgálatnak hívja. A régi elnevezés az áramütés elleni védelemre utalt, a mai VBF ennél többet néz: a túláramvédelmet, a vezetékek és a kötések állapotát, a szerelvények védettségét, a túlfeszültség-védelmet és a hálózat környezetét. A szerelő a saját munkája végén szerelői ellenőrzést végez, ez szemrevételezés és működési próba. A felülvizsgálat ennél több, független, dokumentált mérés a teljes hálózaton.

A felülvizsgálat két részből áll. A minősítő irat röviden kimondja, megfelelő-e a berendezés, és felsorolja a megmaradt hibákat. A mérési jegyzőkönyv áramkörönként rögzíti a mért értékeket, ebből a következő felülvizsgáló is látja, mi változott.

A VMBSZ szerint a villamos berendezés állapotát ellenőrizni kell az első üzembe helyezés előtt, rendkívüli esemény után, átalakítás és javítás után, időszakosan, valamint lakásnál bérbeadáskor és tulajdonosváltáskor. Az első ellenőrzés és az átalakítás utáni ellenőrzés a kivitelező, a többi az üzemeltető kötelezettsége, kivéve, ha szerződésben más vállalta. Üzemeltető lakásnál a tulajdonos, bérelt üzletnél a bérleti szerződés dönti el, ki gondoskodik róla.

Az időszakos felülvizsgálat legkisebb gyakoriságát a VMBSZ 1.13.2. pontja adja meg. A munkahelyeken ezt a munkaeszközökről szóló 10/2016. (IV. 5.) NGM rendelet 19. §-a egészíti ki, a tűzvédelmi felülvizsgálatot pedig az Országos Tűzvédelmi Szabályzat (OTSZ, 54/2014. (XII. 5.) BM rendelet) írja elő.

A tulajdonosváltáskori felülvizsgálatot a szabályzat már korábban is előírta, a mai, 6 éves minősítő irathoz kötött szöveg a 78/2023. (XII. 29.) GFM rendelettel került be, és 2024. január 29. óta hatályos. A szabály a lakóépületben lévő lakásokra szól, a társasházi lakásra és a családi ház lakására is. Ha a 6 évnél nem régebbi minősítő irat megvan, új felülvizsgálat nem kell, az iratot a vevőnek vagy a bérlőnek át kell adni.

A felülvizsgálat nem érvényességi feltétele az adásvételi szerződésnek, és a földhivatal sem kéri a bejegyzéshez. A Magyar Ügyvédi Kamara 2025 októberében arra hívta fel a figyelmet, hogy az okiratszerkesztő ügyvéd tájékoztatási kötelezettsége kiterjed erre a biztonsági előírásra. A nem megfelelő minősítés sem akadálya az eladásnak, de a vevő ebből tudja meg, mit kell javítani, és ez az alkuban is szempont.

A bankok a lakáshitelhez jellemzően nem kérik a jegyzőkönyvet. Az Otthon Start programnál a bank az értékbecsléskor csak azt nézte, hogy az ingatlan rendelkezik-e közműves villamosenergia-ellátással. Az Otthon Startot 2026. október végén a Wekerle Plusz hitel váltotta, ennél a bank aktuális feltételeit kell megnézni. Ha az értékbecslő veszélyes állapotot lát, az a hitelösszegre is hathat, vagy a bank javítást írhat elő.

A VMBSZ egyetlen kivételt ad az időszakos felülvizsgálat alól. Lakóépületben lévő, bérleménynek nem minősülő lakásnál elhagyható, ha egyszerre két feltétel teljesül: fázisonként legfeljebb 32 A névleges áramerősségű túláramvédelem van, és a felhasználói berendezéseket legfeljebb 30 mA érzékenységű áram-védőkapcsoló védi. Egy újabb lakásnál, ahol az elosztóban minden áramkör előtt ott az áram-védőkapcsoló, ez többnyire teljesül.

A kivétel csak az időszakos felülvizsgálatra vonatkozik. Eladáskor és bérbeadáskor akkor sem kell új mérés, ha van 6 évnél nem régebbi minősítő irat, ennek hiányában viszont a felülvizsgálat ekkor is kell. Új vagy átalakított hálózatnál az első ellenőrzés sem hagyható el, ezt a kivitelező végezteti el az átadás előtt.

A felülvizsgálat módszerét az MSZ HD 60364-⁠6 szabvány adja, ez írja le az üzembe helyezés előtti és az időszakos vizsgálatot is. A felülvizsgáló a szabványos határértékekhez veti össze a mért értékeket, a minősítést pedig a VMBSZ szerint a létesítéskor érvényes követelményekhez méri. Egy régi hálózat ezért lehet a maga idejében szabályos, és mégis kaphat javaslatot, például áram-védőkapcsoló beépítésére.

1. Szemrevételezés: az elosztó és a kötések állapota, a melegedés nyomai, a szerelvények rögzítése, a fürdőszobai zónák, a kültéri szerelvények védettsége, a feliratozás.
2. A védővezető folytonossága minden dugaljig, lámpahelyig és fém házig, valamint az egyenpotenciálú hálózat bekötései.
3. Szigetelési ellenállás áramkörönként, a vezetékek egymás és a föld felé.
4. A táplálás önműködő lekapcsolásának vizsgálata: hurokimpedancia, földelt rendszerben a földelési ellenállás.
5. Az áram-védőkapcsolók kioldási árama és ideje, a túláramvédelem és a vezeték keresztmetszetének összhangja.
6. A hálózat tűzvédelmi jellegű állapota, a túlfeszültség-védelem, ahol van, a napelem és a villámvédelem csatlakozása.

Az OTSZ külön rendelkezik a kisfeszültségű villamos berendezések időszakos tűzvédelmi felülvizsgálatáról. Ahol 300 kg vagy 300 l feletti fokozottan tűz- vagy robbanásveszélyes anyagot gyártanak, tárolnak vagy használnak, ott legalább 3 évente, egyébként legalább 6 évente kell elvégeztetni. Lakóépületben a fázisonként 32 A-nél nem nagyobb túláramvédelem utáni áramkörökre ez a felülvizsgálat nem terjed ki. A gyakorlatban a VBF-fel egy időpontban, egy dokumentációban készül.

A villámvédelmi felülvizsgálat a villámhárítóra, a levezetőkre, a földelőkre és a túlfeszültség-védelemre vonatkozik. Az MSZ EN 62305 szerint épült, úgynevezett norma szerinti villámvédelmet az OTSZ szerint LPS I és LPS II fokozatnál legalább 3 évente, más esetben legalább 6 évente kell felülvizsgálni, az átadás előtt és minden átalakítás után is. Ha a házon villámhárító van, a két felülvizsgálatot egy kiszállással szervezzük.

Villamos biztonsági felülvizsgálatot erősáramú alap szakképzettséggel és villamos biztonsági felülvizsgálói képesítéssel rendelkező szakember végezhet. A felülvizsgálói képzés a VMBSZ 3. melléklete szerint legalább 128 óra, ebből 32 óra gyakorlat, a képesítést legalább 8 órás továbbképzésekkel kell fenntartani. A munkavédelmi szabályok szerint a vizsgálatról készült iraton szerepelnie kell a felülvizsgáló nevének, a képesítésének és a legutóbbi továbbképzését igazoló dokumentum számának.

A villamos energiáról szóló 2007. évi LXXXVI. törvény 2026. június 1-jétől hatályos 137/A. §-a szerint villamos biztonsági felülvizsgálatot az folytathat, akit a Magyar Kereskedelmi és Iparkamara nyilvántartásba vett. A nyilvántartás a felülvizsgáló nevét, képesítését és a képesítés okiratának számát is tartalmazza, a névjegyzéket a kamara a honlapján teszi közzé. A részletszabályokat tartalmazó miniszteri rendelet 2026 nyarán még nem jelent meg, ezért a nyilvántartásba vétel indulását a kamara honlapja jelzi.

Nálunk a felülvizsgálatot képesített villamos biztonsági felülvizsgáló végzi. Mi szervezzük, ütemezzük, átvesszük és ellenőrizzük a dokumentációt, a hibák javítását pedig villanyszerelőink végzik.

A 10/2016. (IV. 5.) NGM rendelet 19. §-a felsorolja, mit kell tartalmaznia a vizsgálati iratnak. A minősítő irat ezek alapján ilyen részekből áll.

• A vizsgált berendezés pontos megnevezése és határai, például melyik lakás, melyik elosztó, melyik melléképület.
• A vizsgálat oka (időszakos, adásvétel, bérbeadás, átalakítás után) és időpontja.
• A felülvizsgáló neve, képesítése és a legutóbbi továbbképzését igazoló dokumentum száma.
• A minősítés, a fennmaradó hibák felsorolása, a közvetlen életveszélyes és a soron kívül javítandó hibák egyértelmű jelölésével.
• Mellékletként a mért értékeket tartalmazó jegyzőkönyv, a műszer típusával.
• A hitelesítés, vagyis a dátum és a felülvizsgáló aláírása.

A VMBSZ két esetet különít el. Ha a vizsgálat közvetlen tűz- vagy életveszélyt mutat ki, az érintett berendezésrészt haladéktalanul le kell választani, és csak a javítás utáni eredményes vizsgálat után kapcsolható vissza. Ha a hiba nem okoz közvetlen veszélyt, a javításra írásos ütemterv készül, a határidőt a felülvizsgáló a megbízóval egyeztetve a minősítő iratban rögzíti. Ha a javítás eddig nem készül el, az érintett részt legkésőbb a határidő napján le kell választani.

A leggyakoribb hibák régi lakásokban a hiányzó áram-védőkapcsoló, a kéteres hálózat védővezető nélkül, a kilazult alumínium kötések, a vezetékhez képest túl nagy kismegszakító és a fürdőszobai dugalj egyenpotenciálra hozás nélkül. A javítás sokszor kisebb munka, mint amilyennek a hibalista elsőre látszik. Ha a hálózat egészében rossz, a hibalista a vezetékcsere tervezésének is jó kiindulópontja.

Lakásnál és családi háznál az alapterület, az elosztók és az áramkörök száma, a melléképületek és a földelés mérésének szükségessége szabja meg a munka idejét. Irodánál, üzletnél és üzemnél a mérési pontok száma a mérvadó: minden dugalj, lámpatest, gép és fix bekötés egy-egy pont. Külön tétel a villámvédelmi és a napelemes rendszer felülvizsgálata, az elosztók hőkamerás vizsgálata, a robbanásveszélyes terek és a kiszállás. Az oldal tetején lévő ársávokból a helyszín adatai alapján előre, írásban rögzített díj lesz.

• Biztosítsa a hozzáférést az elosztóhoz, a mérőhelyhez, minden helyiséghez, a pincéhez, a padláshoz és a melléképülethez.
• Az érzékeny készülékeket (számítógép, router, okoseszközök, hőszivattyú vezérlése) a szigetelésmérés idejére húzza ki, vagy jelezze, melyik áramkörön vannak.
• Készítse elő a korábbi minősítő iratot, a villamos terveket és a napelem vagy a villámhárító dokumentációját, ha vannak.
• Jelezze, ha valamelyik áram-védőkapcsoló rendszeresen lekapcsol, vagy ha valahol melegszik egy dugalj, mert ezek a hibakeresés kiindulópontjai.
• Adásvételnél egyeztesse a vevővel és az ügyvéddel, ki rendeli meg a felülvizsgálatot, és mikorra kell a minősítő irat.