Sóderszállítás és homokszállítás ára

Az ömlesztett építőanyag útja a bányából vagy a kavicsbánya-telepről indul. A bánya a kitermelt homokos kavicsot mossa, osztályozza és depóniákban tárolja, innen homlokrakodóval rakják a teherautóra, és hídmérlegen mérik. A kisebb telepek és a fuvarozók a bányától nagy tételben vett anyagot köbméterre árulják tovább, a saját autóikkal szállítják. Mi ebből a láncból azt a forrást választjuk, amelyik a munkához való anyagot a legkisebb fuvarral hozza el.

A szállítást bánya, kavicsbánya-telep vagy fuvarozó partner végzi, saját teherautónk és telepünk nincs. A mi dolgunk a mennyiség kiszámítása, a frakció kiválasztása, az autó méretének és a lerakás helyének egyeztetése, és az, hogy a fordulók az építkezés ütemében érkezzenek. Egy családi ház alapozásától a térkövezésig ez akár tíz-tizenöt forduló is lehet, különböző anyagokkal.

A homok, a kavics és a sóder jelölése a legkisebb és a legnagyobb szemnagyságot adja meg milliméterben, perjellel vagy kötőjellel: 0/4, 0/16, 4/8, 16/32. A kereskedelemben a hagyományos 0/24-es jelölés is él, a bányák termékjegyzékében 0/8, 0/16 és 0/32 is szerepel. A betonadalékanyagot az MSZ EN 12620, a habarcshoz valót az MSZ EN 13139, az útépítési és a kötőanyag nélküli rétegekbe valót az MSZ EN 13242 szabályozza.

A 4 mm alatti szem a homok, a 4 mm feletti a kavics. A sóder a köznyelvben a homokos kavics, vagyis a kettő keveréke 0-tól a felső szemnagyságig. A mosott anyagból az agyagot és az iszapot kimosták, az osztályozott anyagot szitán frakciókra bontották, a töltősóder és a bányasóder osztályozatlan, agyagos lehet. A zúzottkő és a murva tört kőzet, éles szemmel, ezért tömörítve összeáll, a lekerekített kavics nem.

A bánya hídmérlegen mér, tonnában számláz, a fuvarozó és a kisebb telep köbméterben gondolkodik, a munkához pedig köbméter kell, mert a felületből és a vastagságból azt számoljuk. A kettő között a laza halmazsűrűség, köznyelven a térfogatsúly vált át. Ez a laza, nem tömörített anyag egy köbméterének a tömege, és a szemeloszlástól meg a víztartalomtól függ.

A hazai bányák és telepek a homokos kavicsra, vagyis a sóderre 1,55 és 1,95 t/m³ közötti értéket adnak meg, a szemeloszlástól függően. A mosott, osztályozott kavics és a kulékavics könnyebb, mert nagyobbak a szemek közötti hézagok, a zúzottkő a frakció szerint a kettő között van. A nedves homok térfogata a víztartalommal változik, ezért a mérlegelt tonna és a lerakott köbméter között eltérés lehet.

A billencses teherautó platója egy, kettő vagy három oldalra borít. A raksúlyt a jármű megengedett legnagyobb össztömege korlátozza, ezt a 6/1990. (IV. 12.) KöHÉM rendelet 6. §-a tengelyszám szerint adja meg: kéttengelyes autónál 18 tonna (kizárólag belföldi forgalomban 20 tonna), háromtengelyesnél 25 tonna, útkímélő tengelycsoporttal 26 tonna, négytengelyesnél 30, illetve 32 tonna. Az ötnél több tengelyes nyerges szerelvény 40 tonna lehet. A raksúly ennek nagyjából a fele-kétharmada, a jármű saját tömege a többi.

A gyakorlatban négy méret fordul elő. A legfeljebb 3 tonna raksúlyú kis billencs 7,5 tonnás össztömegű, keskeny utcába és kis kapun is befér. A 8 tonnás kéttengelyes a leggyakoribb a családi házas munkákon. A 12⁠–⁠14 tonnás háromtengelyes és a 18⁠–⁠20 tonnás négytengelyes nagy mennyiséghez, feltöltéshez és alapozáshoz való, de 2,55 m széles, hosszú, és erős talajt kér a billentéshez.

Néhány köbméter fölött az ömlesztett anyag a legolcsóbb, a billencs a telken egy halomba borítja. Ha a helyszínre billencs nem tud beállni, belső udvarba, kerítés mögé, tetőteraszra vagy födémre kell az anyag, a sóder és a homok 1 tonnás big bag zsákban érkezik, és darus autó emeli a helyére. A darus autó kinyúlása járműtől függően 10⁠–⁠15 méter, a kerítésen át is lerak, de a kitámasztáshoz szilárd hely kell az autó mellett.

Kis javításhoz, egy lépcső vagy néhány oszlop kibetonozásához a 25 kg-os zsákos homok és sóder is elég. Köbméterre vetítve ez a legdrágább forma, cserébe kézben felvihető az emeletre, és nem marad halom az udvaron. Az egyes kiszerelések árát az oldal ártáblája és a zsákos anyagokról szóló aloldal mutatja.

A legtöbb fuvarozó a telephelyhez közeli településekre fordulódíjat számol, sávosan, a távolság és az autó mérete szerint. A díj a fordulóra szól, a platón lévő mennyiségtől többnyire nem függ, ezért egy félig rakott autó köbméterre vetítve drága. Távolabbra kilométerdíj jön, és a díjszámítás jellemzően a telephelytől a telephelyig tart, a visszautat is beleértve.

Külön tétel a várakozás és az állásidő, ha az autó nem tud azonnal lerakni, a darus lerakás óradíja, és a 3,5 tonnánál nehezebb autók útdíja, amely a jármű tengelyszámától, környezetvédelmi osztályától és az útvonaltól függ. Hétvégén és munkaszüneti napon a fuvarozók felárat kérhetnek. Az oldal tetején lévő ársávok tájékoztató bruttó árak, a pontos díj a telep és a helyszín ismeretében készül.

• az autó mérete és a fordulók száma
• a telephely és a helyszín távolsága, oda-vissza
• a behajtás nehézsége, a súlykorlátozás és a kerülőút
• várakozás, állásidő, darus lerakás
• útdíj a 3,5 tonnánál nehezebb autóknál
• hétvégi és ünnepnapi szállítás

A KRESZ súlykorlátozás táblája azt jelzi, hogy a táblán megjelöltnél nagyobb össztömegű járművel az úton tilos közlekedni, a tengelyterhelés-korlátozás táblája pedig a tengelyenkénti terhelést korlátozza. Egy megrakott négytengelyes billencs 30 tonna körül van, így a kertvárosi utcák többségébe csak kisebb autó mehet be, vagy behajtási hozzájárulás kell.

Budapesten a Budapest Közút adja ki a behajtási hozzájárulást a 3,5, a 7,5 és a 12 tonnás korlátozott forgalmú övezetekbe, a 3,5 tonnánál nehezebb autóknál online, díj ellenében. Az EURO 0 és EURO 1 környezetvédelmi osztályú járművek a 3,5 és a 7,5 tonnás övezetekbe új hozzájárulást már nem kaphatnak. Vidéken a települések saját súlykorlátozást és behajtási szabályt írhatnak elő. A fuvarozó partnerek a rendszeresen járt övezetekre jellemzően rendelkeznek hozzájárulással, ezt a rendeléskor egyeztetjük.

A billencs a platót felemelve borít, ehhez sík, szilárd, teherbíró talaj kell, és a plató fölött szabad tér. Felázott termőföldön, frissen visszatöltött munkagödör szélén, akna, szikkasztó vagy vízóra fölött az autó megsüllyedhet, a felemelt plató pedig légvezeték alatt veszélyes. A lerakás helyét úgy jelöljük ki, hogy közel legyen a felhasználáshoz, de ne álljon útban a zsaluzásnak, az állványnak és a mixernek.

Ha a telken nincs hely, az anyag az utcára kerül, ez közterület-használat. A szabályt az önkormányzat rendelete adja, ezért településenként eltér. Biatorbágyon például az építőanyag elhelyezéséhez akkor kell közterület-használati engedély, ha a tárolás eléri a 72 órát, Tokodon a folyamatban lévő építkezéshez bejelentés elég, építkezés nélküli tárolásnál engedély kell. Az engedély nélküli használatot az önkormányzat bírsággal sújthatja.

• sík, szilárd talaj, a puha részt előtte kaviccsal vagy pallóval erősítjük
• légvezeték, faágak, eresz a felemelt plató fölött nincsenek
• akna, vízóraakna, szikkasztó, frissen töltött árok nincs a kerekek alatt
• a halom nem zárja el a kaput, a szomszéd bejáróját és a vízelvezetést
• közterületen bejelentés vagy engedély, takarás, a lerakás után az útfelület tisztán

Egy családi ház vagy bővítés sok kisebb anyagigénnyel jár, és mindegyik más időre kell. Ha az összes sóder az első héten megérkezik, az eső kimossa a finom részt, a gépek összejárják, és a halom hónapokig foglalja az udvart. Ezért a fordulókat a munkafázisokhoz kötjük.

1. Földmunka után a munkatér és az alap alá kerülő kavics vagy zúzottkő, tömörítéshez.
2. Betonozás előtt a sóder, ha helyszínen keverünk. Néhány köbméter felett a mixerbeton egyenletesebb, ilyenkor sóder nem kell.
3. Falazás és vakolás előtt a falazó- és vakolóhomok, kisebb tételekben, letakarva.
4. A szigetelés és a lábazat után a szivárgó és a csepegősáv kavicsa.
5. Térkövezésnél előbb a zúzottkő alap, a szegélyek után az ágyazó homok vagy zúzalék.
6. Kertépítésnél a végén a termőföld, a díszkavics és a murva.

Átvételkor a szállítólevelet és bányai anyagnál a mérlegjegyet kérjük, ezen szerepel az anyag megnevezése, frakciója és tömege. A beton- és habarcsadalékanyagot gyártó bányák a termékre teljesítménynyilatkozatot adnak ki, ezt betonhoz és szerkezeti munkához elkérjük.

Szemre is sok minden látszik. A betonhoz való sóder ne legyen agyagos, rögös, a kézben összenyomva ne maradjon sáros nyoma. A kavics ne legyen fagyott, a homokban ne legyen gyökér és kő. A zúzottkő frakciója feleljen meg a rendeltnek, a 0/22-es alapnak és a 11/22-es nemes zúzaléknak egészen más a dolga.

• Töltősóder vagy agyagos bányasóder betonhoz, mert olcsóbb. A beton gyengébb lesz, és több cement kell.
• A tömörödés kifelejtése. A zúzottkő és a murva a tömörítés után kisebb térfogatú, alépítményhez 20⁠–⁠30 százalékkal többet rendelünk.
• Egy nagy autó helyett három kicsi, vagy fordítva. A fordulódíj miatt a félig rakott autó drága, a túl nagy autó pedig be sem fér.
• Kulékavics kocsibeállóra. A lekerekített szemek nem állnak össze, a kerék alatt szétnyomódnak.
• Lerakás a végleges burkolat helyére. A halom alatt a tömörített alap felázik és felpuhul.
• Szállítás fagyban betonozáshoz. Fagyott, jeges sóderrel betonozni nem szabad.

A pontos ajánlathoz a munka és a helyszín néhány adata kell. Ha ezeket előre tudja, a mennyiség és a fuvar is pontosabb lesz.

• Mire kell az anyag: alap, beton, falazás, térkő, kocsibeálló, feltöltés, kert.
• A felület mérete és a réteg vastagsága, vagy a tervből a mennyiség.
• A kapu szélessége, az utca jellege, és van-e súlykorlátozó tábla a közelben.
• Hova lehet billenteni, és kell-e az utcára lerakni.
• Mikor indul a munka, és melyik anyag mikorra kell.
• Egy fotó a bejáratról és a lerakás helyéről.