Tűzvédelmi felülvizsgálat ára

A tűzvédelmi eszközökért és berendezésekért az üzemeltető felel. Az OTSZ 248. §-a szerint ő köteles gondoskodni az üzemeltetői ellenőrzésről, az időszakos felülvizsgálatról, a karbantartásról és szükség szerint a javításról, a 18. melléklet szerinti módon és gyakorisággal. Ez akkor is így van, ha az eszközt nem jogszabály írta elő, csak önként szerelték fel, de a meghibásodása a menekülést, a tűzjelzést vagy az oltást hátráltatná.

Cégnél ez a vezető dolga, aki a feladatot írásos megállapodással átadhatja egy tűzvédelmi szolgáltatónak. Társasházban a közös képviselő gondoskodik a közös tulajdonú eszközökről, a lépcsőház tűzoltó készülékéről, a fali tűzcsapról, a hő- és füstelvezetésről. Magánszemélynek a tűzvédelmi törvény 15. §-a szerint a tulajdonában lévő épület, lakás és berendezés jogszabályban előírt felülvizsgálatáról kell gondoskodnia.

Bérelt irodában és üzletben a bérleti szerződés dönti el, melyik eszköz kié. A bérbeadó többnyire az épület tűzjelzőjét, sprinklerét és hő- és füstelvezetését tartja karban, a bérlő a saját tűzoltó készülékeit és a saját kialakítású falakat, ajtókat. A felmérésen ezt tisztázzuk elsőként, mert ebből derül ki, mi kerül az ajánlatba.

Az OTSZ három szintet különböztet meg. Az üzemeltetői ellenőrzés szemrevételezés: a helyén van-e az eszköz, sértetlen-e, látható és hozzáférhető-e, olvashatók-e a jelölései, és a kijelzői szerint működőképes-e. Ezt az üzemeltető által írásban megbízott, kioktatott munkatárs is elvégezheti. A felülvizsgálatot jogosult személy végzi gyakorlati próbával, szükség szerint méréssel és megbontással. A karbantartás a gyártó által előírt műveletek elvégzése.

Mindhárom eredményét írásban, papíron vagy elektronikusan dokumentálni kell, a 18. melléklet ezt tűzvédelmi üzemeltetési naplóként nevezi meg. Ha az eszköz egy tűzesetnél, tűzriadó gyakorlatnál vagy más eseménynél nem töltötte be a szerepét, az üzemeltetőnek 15 napon belül rendkívüli felülvizsgálatot kell rendelnie. A tűz- vagy robbanásveszélyt okozó, illetve a működést gátló hiba súlyosnak számít, ezt haladéktalanul javítani kell, a javítás idejére a kiesett védelmet pótolni kell.

A 63/2024. (XII. 30.) BM rendelet az OTSZ 18. mellékletét 2025. január 1-jével új táblázatra cserélte. A táblázat eszközönként megadja az üzemeltetői ellenőrzés, az időszakos felülvizsgálat és a karbantartás ciklusidejét, a zárójelben a megengedett tűréssel. Az alábbi kivonat a leggyakoribb eszközöket tartalmazza.

Az OTSZ 204. §-a szerint az önálló rendeltetési egységben, például egy irodában, üzletben vagy műhelyben legalább szintenként kell tűzoltó készüléket készenlétben tartani, a mennyiséget a 16. melléklet oltóanyag-egységben adja meg az alapterület szerint. Fokozottan tűz- vagy robbanásveszélyes anyag tárolásánál háromszoros mennyiség kell. Lakásban nem kötelező a készülék. A készüléket jól láthatóan, könnyen hozzáférhetően, a legkedvezőtlenebb helyen keletkező tűzhöz is gyorsan elérhetően kell elhelyezni.

A karbantartás ciklusait az 50/2011. (XII. 20.) BM rendelet 9. melléklete rögzíti. A porral, habbal és vízzel oltó készüléken évente alapkarbantartás, az 5. és a 15. évben középkarbantartás, a 10. évben teljes körű karbantartás nyomáspróbával esedékes, az élettartam 20 év. Szén-dioxiddal oltónál évente alapkarbantartás és a 10. évben teljes körű karbantartás kell. A karbantartást a karbantartó címkéje és az OKF azonosító jel igazolja a készüléken, ezen áll a következő esedékesség dátuma is.

Az OTSZ 154. §-a szerint beépített tűzjelzőt a 14. mellékletben felsorolt esetekben, vagy ha a tűzvédelmi hatóság előírja, kell létesíteni. A melléklet például a 20 főnél több személyt elhelyező kereskedelmi szálláshelyre, a legkisebb kockázati osztályban az 500 m² feletti irodára, az alacsony és közepes kockázati osztályban pedig az 1000 m² feletti üzletre és vendéglátóhelyre ír elő tűzjelzőt. Lakásban nincs ilyen kötelezettség.

Ha a tűzjelzőt jogszabály vagy hatóság írja elő, a tűzvédelmi törvény 20/A. §-a szerint a létesítését, átalakítását és bővítését a tűzvédelmi hatósággal előre engedélyeztetni kell, a használatbavételt és a megszüntetést előre be kell jelenteni. A rendszert tűzvédelmi tervező tervezi, szakvizsgás szerelő telepíti, és üzembe helyező mérnök helyezi üzembe jegyzőkönyvvel. Üzem közben a jelzéseket folyamatosan felügyelni kell, helyben vagy távfelügyeleten, a tervezett üzemszünetet legalább 5 munkanappal előtte írásban be kell jelenteni.

Az épület tűzszakaszokra osztása akkor véd, ha a határon minden nyílás és átvezetés tartja az előírt tűzállóságot. Az OTSZ 36. §-a szerint a legkisebb kockázati osztály kivételével a zárt folyosóra vagy lépcsőházba nyíló tárolók ajtaja legalább EI2 30-C, a magasabb kockázati osztályú lakóépületekben a lakásbejárati ajtó legalább EI2 30 teljesítményű. A tűzszakaszhatáron lévő tűzgátló ajtón jelölni kell, hogy önműködően csukódnia kell.

Az OTSZ 27. §-a szerint az előírt tűzállóságú falon és födémen átvezetett kábel és cső körüli rést a falra előírt időtartamig, legfeljebb 90 percig tűzgátló módon kell lezárni, a lakáson belüli átvezetések és néhány kis áttörés kivételével. A tűzgátló réslezárást mindkét oldalon tartós jelöléssel kell ellátni, ezen áll a termék neve, tűzvédelmi jellemzője, a teljesítménynyilatkozat azonosítója, a kivitelező neve és a dátum.

Ez az a rész, ahol az építés és a tűzvédelem összeér. A falazást, a gipszkarton tűzgátló falat, a tok körüli munkát és a kábelnyomvonalat mi készítjük, a tűzgátló ajtó beépítését és a tűzgátló tömítést a 45/2011. BM rendelet szerinti szakvizsgával rendelkező szerelő végzi, a gyártó beépítési útmutatója szerint.

Az OTSZ 88. §-a szerint hő- és füstelvezetést és légpótlást kell biztosítani többek között az 1200 m²-⁠nél nagyobb helyiségben, a tömegtartózkodásra szolgáló helyiségben, a menekülési útvonalon és a 100 m²-⁠nél nagyobb pinceszinti helyiségben. Lépcsőházban ez jellemzően a legfelső szinten egy motoros füstelvezető ablak vagy kupola, szintenkénti kézi indítóval és légpótló nyílással a földszinten.

Biztonsági világítás az OTSZ 146. §-a szerint a magasabb kockázati osztályú épületek menekülési útvonalán, óvodában, iskolában, tömegtartózkodásra szolgáló helyiségben és több tűzvédelmi helyiségben kell, megvilágított menekülési jel pedig például a 100 fő feletti befogadóképességű helyiségben. A TvMI 12.6 szerint a biztonsági világítás éves felülvizsgálata az MSZ EN 50172 szabvány szerinti éves ellenőrzésnek felel meg.

A tűzvédelmi szabályzatot a tűzvédelmi törvény 19. §-a szerint az a cég készíti el, amely 50 főnél több munkavállalót foglalkoztat, 50 főnél nagyobb befogadóképességű helyiséget használ, vagy 10 főnél nagyobb kereskedelmi szálláshelyet üzemeltet. A tartalmát a 101/2023. (XII. 29.) BM rendelet írja elő, a tűzvédelmi helyzetet érintő változás után 30 napon belül át kell dolgozni. A kisebb cégekre az ugyanebben a rendeletben közzétett általános tűzvédelmi szabályzat vonatkozik.

Tűzriadó terv kell például 300 főnél többet befogadó épületben, 20 férőhely feletti kereskedelmi szálláshelyen és 50 főnél nagyobb befogadóképességű oktatási intézményben, ezt évente gyakoroltatni kell. A háromnál több szintes, tíznél több lakásos társasházban a közös képviselő tűzvédelmi házirendet ad ki. A munkavállalókat a munkába álláskor tűzvédelmi oktatásban kell részesíteni, a szabályzatra kötelezetteknél évente is.

A 45/2011. (XII. 7.) BM rendelet 1. melléklete sorolja fel a tűzvédelmi szakvizsgához kötött munkákat. Ide tartozik a tűzoltó készülék karbantartása, a beépített tűzjelző kivitelezése, karbantartása és felülvizsgálata, a tűzgátló és füstgátló nyílászárók beépítése és felülvizsgálata, a tűzgátló tömítések beépítése, a hő- és füstelvezető rendszerek telepítése és felülvizsgálata, valamint a hegesztés és az építőipari nyílt lángos munka. A szakvizsga bizonyítvány 5 évig érvényes.

A tűzoltó készülék karbantartása a tűzvédelmi törvény 12. §-a szerint bejelentésköteles tevékenység, a karbantartó szervezet a tűzvédelmi hatóság nyilvántartásában szerepel. Nagyobb kockázatú cégnek, például 1000 kg vagy liter feletti fokozottan tűzveszélyes anyag tárolásánál, tömegtartózkodásra szolgáló helyiségnél vagy 500 fő feletti befogadóképességnél a törvény 19. § (3) bekezdése szerint tűzvédelmi szakképesítéssel rendelkező személlyel vagy szolgáltatóval kell gondoskodnia a tűzvédelemről.

• a szakvizsga bizonyítvány számát és érvényességét az adott foglalkozási ágra
• tűzoltó készüléknél a karbantartó szervezet nyilvántartását és a műhely címét
• a jegyzőkönyvet eszközönkénti eredménnyel és a hibák súlyosságával
• a beépített termékek teljesítménynyilatkozatát és a kivitelezői nyilatkozatot
• a kitöltött üzemeltetési naplót a következő esedékességgel

A köznyelvben tűzvédelmi felülvizsgálatnak hívják a villamos berendezés tűzvédelmi szabványossági felülvizsgálatát is. Ezt az OTSZ 276⁠–⁠277. §-a írja elő: általában legalább 6 évente, fokozottan tűz- vagy robbanásveszélyes anyag 300 kg vagy 300 l feletti mennyiségénél legalább 3 évente. Lakóépületben a fázisonként legfeljebb 32 A-es túláramvédelem utáni áramkörökre nem terjed ki.

Ezt villamos biztonsági felülvizsgáló méri, a villámvédelemmel együtt. Ha az épületben a tűzvédelmi eszközök felülvizsgálata és a villamos felülvizsgálat is esedékes, a kettőt egy időpontra szervezzük, de két külön jegyzőkönyv készül.

A felülvizsgálatokat eszközönként árazzuk, ezért a darabszám a legnagyobb tétel: hány készülék, ajtó, lámpatest és érzékelő van. A második a kiszállás, amely kevés eszköznél arányaiban sokat nyom, ezért a különböző eszközök felülvizsgálatát lehetőleg egy napra tesszük. A harmadik a hibák javítása, amely a felülvizsgálat után derül ki.

Kiépítésnél a rendszer mérete és a tervezés, engedélyeztetés kötelezettsége számít. Egy tűzjelzőnél az érzékelők száma, a központ típusa, a kábelnyomvonal hossza és az átjelzés, egy tűzgátló ajtónál a méret, a tűzállósági osztály, a falazat állapota és a kiegészítők, például a pánikzár és a mágneses ajtótartó. Az oldal tetején lévő ársávok tájékoztató bruttó árak, a tételes ajánlat a bejárás után készül.

• Keresse elő a tűzvédelmi üzemeltetési naplót és az előző jegyzőkönyveket.
• Ha van, tegye félre a tűzjelző terveit, az üzembe helyezési jegyzőkönyvet és a hatósági engedélyt.
• Nézze meg a bérleti szerződésben, melyik eszköz a bérbeadóé és melyik az Öné.
• Írja fel a létszámot és a legnagyobb helyiség befogadóképességét, ebből derül ki, kell-e szabályzat és tűzriadó terv.
• Gyűjtse össze, hol fúrtak át falat az utóbbi években kábel, cső vagy klíma miatt.
• Ha a hatóság határidőt adott, hozza a végzést is.