Kártevőirtás és rágcsálóirtás árak

A fertőző betegségek és a járványok megelőzéséről szóló 18/1998. (VI. 3.) NM rendelet 36. §-a szerint az egészségügyi kártevők megtelepedésének és elszaporodásának megakadályozásáról, távoltartásukról és rendszeres irtásukról gondoskodni kell. Egészségügyi kártevőnek számít többek között az ágyi poloska, a csótány és más élelmiszert szennyező rovar, a házi légy, az embervért is szívó bolha, a vándor- és a házi patkány, a házi egér és a zárt térben megtelepedett más egér, és bármely állat, amely tömeges előfordulása miatt közegészségügyi ártalmat okoz.

A védekezésről és a költségeiről az érintett terület vagy épület tulajdonosa, bérlője, használója vagy kezelője köteles gondoskodni, a rendelet összefoglaló néven fenntartónak hívja. A patkány és az egér elleni kötelezettség lakott területen áll fenn, ide tartozik minden lakóház, üzem, utca, park, és az élelmiszer-raktárak, vendéglátóhelyek környezete is. Ha a fenntartó nem tesz eleget a kötelezettségének, a járási hivatal kötelezi a védekezésre, és ha a saját irtás eredménytelen, elrendelheti szakvállalkozás igénybevételét.

A szolgáltatásként végzett kártevőirtást a 16/2017. (VIII. 7.) EMMI rendelet szabályozza. Két szakmai szintet ismer. A szakképzett személy (egészségügyi kártevőirtó szakmunkás, egészségőr-fertőtlenítő, egészségügyi kártevőirtó és fertőtlenítő) a szakmai irtószerek nagy részével dolgozhat. Az egészségügyi gázmester ezen felül a legveszélyesebb, I. forgalmi kategóriájú szereket és a gázosítószereket is beszerezheti és felhasználhatja, és ő irányíthatja a településre kiterjedő, szervezett irtást.

A szerek beszerzéséhez érvényes működési nyilvántartási igazolvány kell, és a szolgáltatónak az egészségügyi hatóság által kiállított megfelelőségi nyilatkozattal vagy engedéllyel kell rendelkeznie. Ha a szolgáltató alkalmazottakkal dolgozik, a szakmai irányítást gázmester végzi, aki a szerek szállításáról, tárolásáról és a hulladék kezeléséről írásos munkarendet készít. A két képesítés ma is megszerezhető, az egészségügyi kártevőirtó és az egészségügyi gázmester szakképesítés programkövetelménye nyilvános.

Mi generálkivitelezőként szervezzük a munkát. A kezelést ilyen képesítésű partner kártevőirtó végzi, mi a felmérést, az ütemezést, a lakók és a közös képviselő tájékoztatását, és a megelőző építési munkát vállaljuk, egy ajánlatban és egy számlával.

Az irtószerek három forgalmi kategóriába tartoznak. A III. kategóriájú szert bárki megvásárolhatja és felhasználhatja, ezek a boltban kapható csapdák, kész csalétkek és rovarirtó készítmények. A II. kategóriájú szert csak szakképzett személy vagy gázmester szerezheti be és használhatja, az I. kategóriájút és a gázosítószert csak gázmester. A biocid termék engedélyén és címkéjén szerepel, kinek szánták, lakossági vagy szakmai felhasználónak.

A különbség a hatóanyagban, a kiszerelésben és a kijuttatás módjában van. A szakmai csalétek nagyobb kiszerelésben, zárható állomásokba kerül, a rovarirtó gél és a mikrokapszulás permet célzottan, a búvóhelyekre jut. A szakember azt is tudja, mikor kell hatóanyagot váltani, mert a patkány és a csótány egyes populációi egyes szerekre már kevésbé érzékenyek.

Minden kártevő más módszert kér. Ami egérnél jól működik, csótánynál hatástalan, és a poloska ellen a bolti spray többet árt, mint használ, mert szétszórja az állatokat. A kártevőt a felmérésen a nyomaiból azonosítjuk: az ürülék alakja és mérete, a rágásnyom, a zsírfolt a falon, a vérfolt az ágyneműn, a fészek anyaga sokat elárul.

A kezelés a felméréssel kezdődik, mert a módszer és a kezelések száma a kártevőtől és a fertőzöttségtől függ. Rágcsálónál a bejutási út, rovarnál a búvóhelyek feltérképezése adja a munka nagyobb részét. A kezelés előtti teendőket írásban adjuk át, csótánynál és poloskánál ezen sok múlik.

1. Felmérés: a kártevő azonosítása, a nyomok, a búvóhelyek és a bejutási pontok feltérképezése.
2. Írásos ajánlat a kezelések számával, a módszerrel, az utókezeléssel és az építési munkával.
3. Előkészítés a megadott lista szerint: a kezelt helyiségek kiürítése, textíliák mosása, élelmiszer elzárása.
4. Kezelés: a képesített kártevőirtó kihelyezi a csalétket vagy elvégzi a rovarirtást, és munkalapot ad.
5. A bejutási utak lezárása: rések, csőáttörések, szellőzők, lefolyó, eresz.
6. Ellenőrzés, utántöltés vagy második kezelés az előre egyeztetett napon.

A rágcsáló ott jön be, ahol rés van: a lábazat és a járda találkozásánál, a falon átmenő cső, kábel és légcsatorna mellett, a sérült vagy rácsozatlan szellőzőnyíláson, a pinceablakon, a rosszul záródó garázskapu alatt, és a lefolyón át a csatornából. A nyest az ereszen, a hiányzó cserép helyén és a kémény mellett jut a padlásra, a darázs a redőnytokba és a födém réseibe épít.

Ezeket a pontokat a felmérésen végigjárjuk, és a kártevőirtás mellett lezárjuk. A réseket cementes habarccsal vagy rágcsálóbiztos tömítéssel töltjük ki, a habot fémhálóval takarjuk, mert a puszta purhabot a rágcsáló átrágja. A szellőzőkre rozsdamentes rácsot teszünk, a pinceablakra sűrű hálót, a garázskapu alá küszöbtömítést. A lefolyóba és a csatornaaknába patkányvédő megoldás kerülhet, a megrongált padlásszigetelést kiszedjük és pótoljuk.

• rés a lábazat és a járda között, a fal tövében
• falon átmenő cső, kábel, légcsatorna, klímacső áttörése
• rácsozatlan vagy sérült szellőzőnyílás, pinceablak
• lefolyó, padlóösszefolyó, csatornaakna fedlapja
• eresz, hiányzó cserép, kémény melletti rés, ereszdeszka
• garázskapu és bejárati ajtó alsó éle, küszöb

A nyest (Martes foina) nem védett, a 79/2004. (V. 4.) FVM rendelet a vadászható apróvadfajok között sorolja fel. A település belterülete azonban nem vadászterület, és a vad védelméről szóló 1996. évi LV. törvény 74/C. §-a szerint belterületen a kárt okozó vadászható állat befogása és szükség szerinti elejtése a polgármester feladata. A padláson tanyázó nyestet ezért nem irtjuk, riasztással kiűzzük, és a bejutási pontokat lezárjuk, hogy ne térjen vissza.

Egyes darázsfajok védettek, például az óriás tőrösdarázs, ezek az emberre ártalmatlanok, a képesített kártevőirtó felismeri őket, és nem kezeli. A mézelő méh raja nem kártevő, ehhez méhészt kell hívni. A fecskék védettek, a fészkük csak természetvédelmi engedéllyel távolítható el, ezért galambriasztásnál a tüskét és a hálót úgy tervezzük, hogy fecskefészket ne érintsen.

Az ázsiai lódarázs invazív faj, Magyarországon 2023-ban jelent meg, és a méhállományt fenyegeti. Ha a fészek gyanúsan nagy, magasan van, és a darazsak sötétebbek a megszokottnál, fotózza le, és jelezze a méhészeti szervezetnek.

A 18/1998. NM rendelet 4. számú melléklete a közösségi és élelmiszeres helyekre gyakoriságot is előír. Élelmiszer-előállító, -tároló és -forgalmazó helyen, vendéglátó- és közétkeztetési egységben és piacon a csótány és a rágcsáló elleni védekezést programban kell meghatározni, és ezt a programot megfelelő szakképesítésű személynek kell elkészítenie és működtetnie. Program hiányában évente legalább kétszer, a fertőzöttségtől függetlenül irtószeres kezelés kell. Szállodában, üdülőben, diákotthonban és munkásszálláson évente legalább kétszer kezelni kell az ágyi poloska ellen is.

Az élelmiszer-higiéniáról szóló 852/2004/EK rendelet II. melléklete szerint az élelmiszeres vállalkozónak megfelelő eljárásokat kell bevezetnie a kártevők elleni védekezésre. A hazai jó higiéniai gyakorlati útmutató ehhez csapdatérképet, a kártevő jelenlétének dokumentált figyelését, csomagolatlan élelmiszer mellett élve fogó csapdát, és az irtószerek biztonsági adatlapjainak átadását írja le. A szerződéses, dokumentált kártevőirtásról a HACCP-kártevőirtás oldalán írunk részletesen.

Társasházban a közös tulajdonú részekért, a pincéért, a szemétledobóért, a kukatárolóért, a lépcsőházért és az udvarért a közösség felel, a kezelést a közös képviselő rendeli meg, a költség a közös költségből megy. A lakásban a tulajdonos vagy a bérlő gondoskodik a védekezésről. Csótánynál és egérnél a ház egyszerre kezelve szabadul meg a kártevőtől, mert a rovar és a rágcsáló a strangok mentén lakásról lakásra jár.

A közterület, az utca és a park patkánymentesítését a település szervezi. Budapesten 2025 júniusa óta a fővárosi Budapesti Közművek végzi a patkányirtást, a bejelentés a főváros patkánybejelentőjén tehető meg. Településre vagy településrészre kiterjedő patkánymentesítés előtt az illetékes járási hivatalt értesíteni kell. A közterületi irtás a magánterületet nem váltja ki: ha a patkány az udvarban, a pincében vagy a lefolyóban van, a tulajdonosnak kell intézkednie.

Az árat elsősorban a kártevő fajtája és a fertőzöttség mértéke adja, a terület nagysága csak ezután. Egy egérpár a kamrában egy kihelyezés és egy ellenőrzés, egy évek óta tartó patkányfertőzés udvarral, melléképülettel és csatornával több kör. Csótánynál és poloskánál a kezelések száma és a módszer számít a legtöbbet, a gőzös vagy kombinált poloskairtás munkaigényesebb a vegyszeresnél. Darázsnál a fészek helye dönt: az ereszben lógó fészek egyszerű, a födémbe vagy a falüregbe épült lódarázsfészek bontást is kérhet.

Az oldal tetején lévő ársávok tájékoztató bruttó árak egy kezelésre. Két ajánlatot akkor lehet összevetni, ha mindkettő leírja a kezelések számát, a módszert, az utókezelést és a kiszállást, és azt, hogy a bejutási utak lezárása benne van-e.

A szakszerű kártevőirtás azért biztonságosabb a házilagosnál, mert a szer célzottan és zártan kerül ki. A rágcsálóirtó csalétek rögzített, zárható dobozba kerül, a rovarirtó gél pontszerűen a búvóhelyekre, a permet a réseket éri. A jogszabály a szakembert kötelezi arra, hogy a kihelyezett szerhez illetéktelen személy és más állat ne férhessen hozzá, és a szer ne jusson a talajba és a vizekbe.

Rovarirtás után a kártevőirtó megmondja, mennyi ideig ne tartózkodjon senki a kezelt helyiségben, mikor lehet szellőztetni, és mit nem szabad felmosni. Csótánynál a gélpöttyöket nem szabad letörölni, és a kezelt felületet a megadott ideig nem szabad vegyszerrel mosni, mert a hatás a szer jelenlétén múlik. Az elpusztult rágcsáló tetemét kesztyűben, zacskóba zárva távolítsa el, a talált dobozokhoz ne nyúljon.